Szili Katalin: a rendszerszerű problémákra rendszerszerű válaszokat kell adni

Szili Katalin a Rákóczi Szövetség által szervezett összmagyar tanártáborban, a témában tartott előadásában úgy fogalmazott, a 21. század tele van olyan globális kihívásokkal, amelyeket érdemes végigvennünk ahhoz, hogy eljussunk egy fenntartható nemzet ideájához. 

Hozzátette, az újkorra tehető a népességszám olyan fokú emelkedése, amely elvezetett addig, hogy a bolygó lakosainak száma elérte a 8 milliárdot, és várhatóan 2100 környékén már 11 milliárd lesz. 

A miniszterelnöki főtanácsadó közölte, várhatóan Afrikában lesz a legnagyobb népességnövekedés, az amerikai és európai területeket tekintve viszont a népességcsökkenés lesz jellemző. Arról is beszélt, hogy a világ óceánjaiban található műanyagszigetek 27 magyarországnyi területet tesznek ki, a műanyagszennyezés pedig 1980 óta a tízszeresére nőtt. 

Szili Katalin hozzátette, mintegy egymillió állatfaj áll a kihalás szélén, és 1970 és 2014 között 60 százalékkal csökkent az emlősök, a halak, a madarak, a kétéltűek és a hüllők száma.

Energia és klíma 

A klímaváltozással kapcsolatban két kulcskérdést fogalmazott meg: az energiát és a klímát. Elmondta, egy nemzetközi kutatás szerint a 16 és 25 év közötti fiatalok 60 százaléka rendkívül aggódik a globális klímaválság várható következményei miatt, közülük 45 százaléknyian pedig azt mondják, mindennapi életüket erősen befolyásolja ez az érzés. 

A megkérdezett diákok közül a magyar fiatalok 90 százaléka szorongást él meg a klímaváltozással kapcsolatban, 33 százalékuk pedig kifejezetten erőteljesen szorong - emelte ki Szili Katalin. 

Hangsúlyozta, a megkérdezettek háromnegyede a saját kényelmét is feláldozná a fenntarthatóság érdekében, 84 százalékuk pedig azt mondja, szeretne többet tudni ennek hátteréről.

A túllövés napja 

A politikus a kultúra fontosságát kiemelve elmondta, ha nincs a fenntartható fejlődéshez megfelelő befogadóképesség, akkor nehéz beláttatni a gyermekekkel, hogy mindenkinek megvan a felelőssége ebben a kérdésben. 

Szili Katalin beszélt arról is, hogy Magyarország május 30-án harmincadikán érte el a túllövés napját, ami azt jelenti, hogy ekkor használta el a rendelkezésre álló ez évi erőforrásokat. A globális világ túllövésnapja augusztus 2-án lesz - jelezte. 

A főtanácsadó elmondta, jelenleg annyi erőforrást veszünk ki a bolygóból, amelyhez 1,75 bolygóra lenne szükségünk. Hozzátette, hogy a pandémia időszakában jelentős volt a visszaesés, ez pedig jól érzékelteti, hogy amikor egy recessziós időszakot élünk, az jót tesz a környezetnek. 

A fenntartható fejlődési célok közül kiemelte a minőségi oktatást, amely arról szól: biztosítani kell a mindenkire kiterjedő igazságos és minőségi oktatást, és elő kell mozdítani az egész életen át tartó tanulás lehetőségét mindenki számára. Hozzátette, ennek az egyik alcélja a készségek fejlesztését írja elő, és azt, hogy az oktatásban egyfajta "zöldítést kell végezni", ami megadja a lehetőséget arra, hogy felelősségteljes generációkat nevelhessenek ki.

Zöld átállás 

Kitért arra, 2022. június 16-án az Európai Tanács egy ötoldalas ajánlást fogalmazott meg a tagállamoknak a zöld átállásról, ebben a többi között leírják, hogyan lehet azt a különböző tantárgyakba beépíteni és továbbadni. 

Szili Katalin kiemelte, figyelembe kell vennünk a veszélyeket, és közösen tennünk kell azért, hogy a következő generációkat arra oktassuk, felelősséggel tartoznak a nemzetért, a régióért és az egész világért. 

Hangsúlyozta, a rendszerszerű problémákra rendszerszerű válaszokat kell adni, és össze kell fogni közös céljainkért. Azokért a magyarokért is, akik a diaszpórában, a Kárpát-medencében élnek, hogy legyen lehetőségük a magyarságukat minden pillanatban megélni a kultúra, az anyanyelvhasználat és a hagyományok tiszteletén keresztül. 

A nemzetünknek vannak bástyái, azok, akik védenek bennünket, ezek a Kárpát-medencében élő pedagógusaink és közösségeink - hangoztatta Szili Katalin.