Egyre több a nem lakott lakás

A 2022-es népszámlálás nemrégiben publikált adatsora szerint a 4,6 milliót számláló lakásállomány tíz év alatt 4,9 százalékkal nőtt (190 ezer lakással). Száz lakott lakásra 2022-ben 237 fő jutott, ami csökkenő tendenciát mutat: tíz éve ez a szám 248 volt. 

A fogyatkozó népesség és a bővülő lakásállomány miatt arányaiban egyre kevesebben laknak a lakásokban. Hiába nőtt tehát a lakásszám, ezzel párhuzamosan a nem lakott ingatlanok száma is emelkedett: jelenleg az ország lakásállományának 13 százaléka nem lakott, azaz 599 ezer olyan ingatlan szerepel a Központi Statisztikai Hivatal kimutatásában, amelyben nem életvitelszerűen élnek. A tíz évvel ezelőttihez képest egyedül a községekben csökkent kevéssel a nem lakott lakások aránya 12,4 százalékról 11,9-re.

Akár 20 százalék is lehet 

A megyei jogú vidéki városok között abszolút értékben és arányában is Szeged a csúcstartó, ahol a lakások 20 százaléka, mintegy 17 ezer nem lakott. Az arányokat tekintve a tágabb értelemben vett régióban Salgótarján és Eger dobogós még, míg abszolútértékben Szeged után Debrecenben található a legtöbb életvitelszerűen nem lakott ingatlan – összegezte az adatokat az Otthon Centrum elemzési vezetője, Soóki-Tóth Gábor. Miskolc hátrébb van a rangsorban.

Sokan kivárnak 

Demeter Tibor, a Demeter Ingatlanközpont ügyvezető-tulajdonosa érdeklődésünkre elmondta, nőhetett ezek száma megyénkben, és várható akár a továbbiakban is. Ennek több oka lehet. 

„Aki külföldre költözik, az vagy kiadja a lakást vagy kivár, aki pedig örököl, az sem tudja rögtön, hogy mihez kezdjen az ingatlannal. Kiadja, eladja, várjon? Az már érzelmi kérdés is. Ez ugyanígy működik más országokban. Most az alacsony árak miatt kivárnak azok is, akik eldöntötték: értékesítik a lakást. A kínálati piac ugyanis erős, így pedig sokkal jobban elhúzódik az értékesítési idő” – sorolta Demeter Tibor.

Alkalmi bérbeadás 

A „kiürülő” városok és a fogyatkozó népesség mellett a turizmus és a hazai, illetve a külföldi diákoknak bérbe adott lakások tekintélyes száma is befolyásolja az életvitelszerűen nem lakott ingatlanok számát az Otthon Centrum összesítése szerint. Ugyanakkor a lakások üzletként való bérbe adása, illetve az Airbnb térhódítása miatt is csalókák lehetnek a számok. Erről Demeter Tibor a következőket mondta: 

„Miskolcon növekszik a turizmus, hiszen kiváló adottságokkal rendelkezik. A városi lakosság csökkenésének két oka is lehet: vagy az agglomerációba költöznek az emberek vagy pedig távolabb a megyétől. Errefelé nincs akkora megtakarításuk, hogy ne adják el az általuk nem használt ingatlant; de gazdagabb városokban, így például Kecskeméten, Debrecenben vagy Tiszaújvárosban, amikor pörgött a piac, kiadták magas áron a lakásokat, és abból törlesztették a saját albérletüket vagy a hitelt, melyet például házvásárlásra vettek fel” – mondta.