Ebben lett a legjobb Tokaj-Hegyalja

A turisztikai és gazdaságfejlesztési stratégiák készítésével, piackutatással is foglalkozó cég elemzése szerint az 1007 fős primer felmérés az egyéni és közösségi felelősség kérdéskörét járta körbe, azt is vizsgálva, hogy jelenleg miért tartanak fenntarthatónak egy-egy térséget ma Magyarországon, és mely térségekre tekintenek fenntartható úticélként a válaszadók.

A válaszadók csaknem 40 százaléka számára fontos a turisztikai térségek fenntarthatóbbá tétele, negyedüknek ugyanakkor nincs elég információja ahhoz, hogy a kérdésben nyilatkozzon, ami azt mutatja, hogy sokkal intenzívebb kommunikációra lenne szükség a témában - írták. A válaszadók szerint a fenntartható turizmus fejlesztése elsősorban a turisztikai szolgáltatók egyéni, valamint a helyi közösségek felelőssége. 

Megbízhatóságban az élen

A válaszadók 54 százaléka csak akkor nyitott arra, hogy fenntartható úticélokat válasszon, ha az adott térség ugyanazt nyújtja, mint amit eddig megszokott az utazások során, és csak a 15 százalékuk lenne hajlandó változtatni az utazási szokásain a fenntarthatóság érdekében. A válaszadók 45 százaléka számára nem meghatározó a nyaralás, pihenés megtervezésekor, hogy az adott úticél közvetít-e fenntarthatósági értékeket, például fókuszba helyezi-e a helyi közösség erősítését vagy éppen a negatív környezeti hatások csökkentését, bár reményt keltő a kutatás alapján, hogy további 29 százalékuk az ilyen úticélokat preferálja, ha árban elérhető - jegyezték meg.

A válaszadók elsősorban a természetjáráshoz (67 százalék), illetve a falusi térségekhez kötődő (54 százalék), anyagilag elérhető (34 százalék) térségekre tekintenek fenntartható úticélként.