Vármegyénk a reformáció élharcosa volt

Mostanra a legtöbb ember köztudatában az október 31. úgy él, mint a Halloween. Viszont egy másik ünnepet is tartunk ezen a napon, még pedig a reformáció emléknapját, amely a magyar, nemzeti kultúra szempontjából sokkal fontosabb. 

Szerzetesből reformátor 

- A 16. században, a reformáció korában a halál sokkal inkább a mindennapok részét képezte, mert nem volt olyan fejlett az egészségügy, mint ma. Az embereket pedig jobban foglalkoztatta, hogy a lelkük hová kerül haláluk után – nyilatkozta szerkesztőségünknek Almási Ferenc, a Deszkatemplom református gyülekezetének lelkipásztora. - Luther Mártonnak, a reformáció elindítójának egyik legmeghatározóbb élménye is a halál közelségéhez kapcsolódott. Amikor még jogász hallgatóként éppen Erfurtból hazatartott egy vakáció alkalmával, az úton nagy vihar támadt és éppen mellette csapott le egy villám. Akkor megfogadta Istennek, hogy mivel életben maradt, ezért neki ajánlja az életét. Belépett az Ágoston-rendbe szerzetesnek, de a Szentírás üzenetét tanulmányozva egyre jobban zavarta, hogy a katolikus egyház búcsúcédulák vásárlásához kötötte az üdvösséget. Elterjesztettek egy mondást a papok, hogy „ha a pénzed a ládában koppan, lelked a mennybe toppan.” Pedig lehetett tudni, hogy a tallérok valójában nem az emberek lelki üdvét, hanem a Szent Péter Bazilika építését szolgálják. Ez inspirálta arra Luthert, hogy 1517. október 31-én, a wittenbergi vártemplom kapujára kiszegezte 95 tételben a katolikus egyház felé intézett követeléseit és tanítását. Ma ezt a napot tekintjük a reformáció elindulásának. 

Visszatérés a Bibliához 

A reformáció atyja a Szentírás üzenete alapján fogalmazta meg legfontosabb tanítását. 

- Egyedül hit és Krisztus által, Isten kegyelméből van üdvösségünk, amit nem lehet pénzen megvásárolni. Ez volt Luther alapelve, amelynek nyomán megszületett az öt sola, a protestáns felekezetek alapvető hittételei. Ezekhez kötik az örök élet elnyerését: Sola Scriptura, azaz egyedül a Szentírás, sola fide, vagyis egyedül a hit, sola gratia, egyedül kegyelemből, solus Christis, tehát egyedül Krisztus által és soli Deo gloria, vagyis egyedül Istené a dicsőség. A reformáció tanítása a korban rendkívüli népszerűségnek örvendett, hiszen visszatérést jelentett az ősegyházhoz és az igaz forráshoz. Aztán Luther Márton mellett megjelentek más reformátorok is, akik saját vallási irányzatot hoztak létre. Luther vált az evangélikus egyház, Kálvin János pedig a református egyház atyjává. Bár Kálvint a modern kori kapitalizmus megalapítójának is tartják, a purintán szemlélet és a takarékosság volt jellemző rá. A reformáció folyamata az alapítók számára sem várt tragikus fordulatot vett, rengeteg szakadáshoz, hitvitához és kivégzések sorához vezetett. Ugyanakkor a nemzeti kultúrára, az anyanyelvűségre lényeges hatást gyakorolt – hívta fel a figyelmet a lelkipásztor. 

Kulturális vívmányok 

A reformáció számos kulturális vívmányt hozott magával Magyarországon is. 

- Ekkor kezdődtek el a bibliafordítások és vált széles körben is olvashatóvá a Szentírás. Károli Gáspár gönci református prédikátor 1590-ben fordította le először magyar nyelvre a Bibliát. Nem is akárhol, hanem vármegyénkben, Vizsolyban, ahol máig őrzik az első anyanyelvű Szentírást. A protestáns iskolahálózat is fontos szerepet játszott a magyar értelmiség képzésében. Egy időben Miskolcon nagyobb számban éltek protestánsok, mint katolikusok és a legöregebb templom, az avasi is egy református templom. Ehhez képest méltatlanul, de manapság már csak a templomba járó hívek, illetve az egyházi iskolákban végzett emberek tartják számon a reformáció emléknapját, amiről a Deszkatemplomban a napján 17 órától fogunk megemlékezni. Pedig ez az ünnep segíthet visszatérni napjaink bizonytalanságában, vagyis a háborús időkben egy szilárd alaphoz, Isten igéjéhez, a Bibliához, amely az egész életre nézve hasznos útmutatót nyújt. A reformáció a katolikus egyházra is erős hatást gyakorolt. Alaposan átgondolták saját teológiájukat és elkezdtek anyanyelven misézni a papok. A keresztény felekezetek közötti villongások is szép lassan elcsitultak. Olyannyira, hogy ma már a békés együttélés lehetőségeit keresik. Megszületett az ökumenikus mozgalom, amely nem a különbségeket, hanem az egységet keresi, Krisztus megváltásából kiindulva, amiben minden keresztény ember hisz – magyarázta Almási Ferenc.