"Ma már nyíltan beszélhetünk a történelmi tényekről"

Az 1956-os forradalom és szabadságharc 67. évfordulója alkalmából Felsőzsolca Város Önkormányzata megemlékezéssel egybekötött koszorúzási ünnepséget tartott. Október 20-án, pénteken délután a Kegyeleti parkban álló `56-os kopjafánál rótták le kegyeletüket a megemlékezők, ahol a város polgármestere, Szarka Tamás és a térség országgyűlési képviselője, Csöbör Katalin mondott ünnepi beszédet.

– Az 56-os események hatására Magyarországon nagyon sok embert elítéltek, több százezer ember külföldre menekült. Fontos, hogy amiről évtizedekig nem, arról ma már nyíltan lehet beszélni. Vagyis a tényekről, és el lehet mondani, mi is történt valójában a forradalom és szabadságharc idején – hangsúlyozta Szarka Tamás polgármester. – Felsőzsolcának is sok áldozata volt 1956-ban. Volt, aki börtönbe került, másokat bántalmaztak, és olyan áldozat is volt, akik kivégeztek. De a történelmi feljegyzések kedves történeteket is tartalmaznak, például egy szerelem kibontakozását. A két fiatalt elsodorták egymás mellől az események, a férfit börtönbe zárták, de sok-sok év után, 1970-ben újra egymásra találtak és utána boldogan éltek együtt. Fontos, hogy emlékezzünk a hősökre, gyermekeinknek átadjuk az 1956-ban történteket, hogy érezzék, mit jelentett ez a magyaroknak – hívta fel a figyelmet a polgármester.

Még a végtisztességet is elvették

– A II. világháború borzalmai, a doni katasztrófa, a német megszállás, a deportálások, az ország teljes egészének hadszíntérré változása. A szovjet megszállás, Magyarország kifosztása, nők százezreinek a megerőszakolása, a kitelepítések, a málenkij-robot. Az emberek kisemmizése, az államosítások, a termelői-szövetkezetekbe való bekényszerítés. 1956 nemzedéke mind túl volt ezen, sőt, az idősebbek az első világháború és Trianon fájdalmait is megélték – sorolta beszédében Csöbör Katalin országgyűlési képviselő. – 1956-ban, ha csak 10 napra is, de győzött a forradalom, Magyarország kivívta szabadságát. A hatalmas Szovjetunió azonban nem engedte, hogy szabadok legyünk, és vérbe fojtotta szabadságharcunkat – tette hozzá. – Nem volt elég, hogy legyőztek bennünket, hogy a szabadságharcosokat megölték, még a végtisztességet is elvették tőlük. Kivégzésükről még családtagjaikat, szeretteiket sem értesítették, ahogyan arról sem tájékoztatták őket, hogy hova lettek eltemetve. Még halálukban is megalázták őket: arccal lefelé temették el őket, holott keresztény szokás szerint arccal felfelé szokták a halottakat eltemetni, hogy a Mennyország felé tekinthessenek, lelkük pedig a tisztítótűz felé szállhasson – hangsúlyozta Csöbör Katalin. – Soha a történelem folyamán nem volt még ennyire egy test, egy lélek ez a nemzet. Véres nemzeti zászlók alatt, tudta mindenki, hogy mi a feladata, nem kellett parancsszó, hogy a hazájukat védjék. Együtt küzdött mindenki, jó volt Magyarországon élni, jó volt magyarnak lenni. Így maradjanak meg emlékezetünkben ezek a napok – emelte ki a képviselő.

A megemlékezés részeként Felsőzsolca intézményeinek képviselői, valamint a lakosok is elhelyezték koszorúikat a kopjafánál. A műsorban közreműködött Lajos András, a Miskolci Nemzeti Színház színművésze, Szlávikné Komár Krisztina és a Felsőzsolcai Férfi Népdalkör.