Nem csak szilveszterkor éri sokk házi kedvenceinket

Vakvezető kutyáink biztonságban léptek át az új évbe, de gondolni szeretnénk minden kutyára, ezért írunk az erős zajról és fényről, hogy segítsünk a megelőzésben a gazdáknak. Minden kutyatartónak a figyelmébe ajánljuk, mert a probléma nemcsak szilveszterkor, hanem az egész évben fennáll. Az érzékenyebb kutyákról és a megelőzésről Sátori Ágnes viselkedésterapeuta állatorvos és Komondi Piroska, a Baráthegyi Vakvezető Kutya Iskola szakmai vezetője nyilatkozott.

Természetes viselkedés 

Teljesen normális, ha a kutya az erős hangokra reagál, például egy biztonságos helyre akar elrejtőzni. Ez nem baj. Akkor van gond, ha fóbiává válik, és már akkor elkezd össze-vissza rohangálni, amikor például felakasztjuk a fára a karácsonyi égősort, mert tudja, hogy baj lesz, ugyanis összeköti azzal a korábbi rossz élménnyel, amit a szilveszteri tűzijáték alatt élt át.

„Nem olyan egyszerű a helyzet, hogy a kutya látott tűzijátékot, és nem félt, akkor azután sosem fog megijedni tőle. A félelem bármikor kialakulhat. Egyik ismerősöm mentőkutyája egy rendezvényen ijedt meg, ahol lufikat pukkantottak ki, és a félelme magmaradt a zajoktól, ezért a későbbiekben nem tudott dolgozni. Egy személyes példám is van, amikor az idős kutyám látása elkezdett romlani, akkor elkezdett félni egyes zajoktól is” – mondta Komondi Piroska, a Baráthegyi Vakvezető Kutya Iskola szakmai vezetője.

Megerősítette ezt Sátori Ágnes viselkedés terapeuta állatorvos: „Sok kutyatartó nem tudja, hogy a félelem bármikor kialakulhat, igaz ez sok más mellett az erős zaj- és fényhatásokra is

„Vannak viharfóbiás és hangfóbiás kutyák, utóbbiak szinte felsorolhatatlan, mi mindenre lehetnek érzékenyek. E két típus között mintegy 75 százalék átfedés van. A juhászkutyák általában hangérzékenyebbek, ami összefüggésben van az általuk végzett munkával és az erre való kiválasztással, tenyésztéssel. A beteg kutya érzékenyebb is, mert a fizikai állapota legyengült, mindenre érzékenyebben reagálhat. Az idős kutyák érzékszerveik tompulása miatt vagy kevésbé lesznek érzékenyek, vagy érzékenyebben lesznek, ezt nem lehet előre megmondani.”

„Az én vakvezetőim fiatalon sosem féltek az ilyesmitől, most már viszont az öreg Vacak nagyon utálja” – mondta Lukács Ágota, vakvezető kutyával közlekedő gazda. Tévedés, hogy ha a félős kutya mellé veszünk egy másikat, aki nem fél, majd felbátorítja, megesik ugyanis, hogy azután együtt fognak rettegni.

Komondi Piroska elmondta, hogy a rossz élményt nehéz „kisimítani”. Hosszú, munkás, és nem biztos, hogy eredményes lesz, ezért érdemes mindent megtenni annak érdekében, hogy elkerüljük.

Óvni kell őket tőle 

Sátori Ágnes a megelőzésről szóló összegzésében kiemeli: Nem kell tűzijátékot nézni a kutyával, jobb, ha nem találkozik ezzel. Be kell csukni az ablakokat és besötétíteni, mert zárt, sötét helyen nem hallja a robbanásokat és nem látja a villanó fényeket sem. A hangos zene, felhangosított televízió is eltereli a kutya figyelmét. A Youtube-on találni kifejezetten „tűzijátékos, viharos” kutyáknak összeállított zenéket. A kinti kutyáknak könnyen alakíthatunk ki hangszigetelt házat. A bentieknek ugyanerre a célra javasolt 3-4 pokróc a boxra, amiben alszik. A mentett kutya előéletről sokat elárul, ha szilveszter után került be a menhelyre, mert akkor nagyon valószínű, hogy megrémült és elmenekült. Az új gazdinak ezért különösen óvnia kell őt az év utolsó napján ettől. „Léteznek olyan természetes stresszoldó készítmények, amelyek az idegrendszerre hatnak és megszüntetik a félelemet, de nem „szedálják” le a kutyát, azonban van olyan súlyosabb eset is, amikor az állatorvos olyan nyugtató ajánl, amivel nem indul neki a kutya a világnak, vagyis ezzel nagyobb bajt előznek meg. A cél azonban elsősorban a szorongás és a félelem csökkentése ” – mondta Sátori. Ha nagy volt a félelem, akkor azokra a kutyákra jobban kell vigyázni a szilvesztert követő 3-4 napban is, mert akkor könnyebben meg tudnak ijedni, akár kevésbé erős, csattanó hangoktól is.

Kölyökkor 

Sátori Ágnestől tudtuk meg, hogy a tavasszal született kutyánál sokkal kevesebb probléma van a tűzijátékkal, mert kölyökkorukban átélik a nagy viharokat, vagyis tapasztalatot szereznek. A tudatos tenyésztők a kölyköknek lejátszanak olyan hangokat, amelyek a viharokat kísérik, ezzel „habituálják” vagyis hozzászoktatják őket a hangokhoz. A hangokhoz szoktatást 6 hónapos korig lehet gyakorolni és védő funkciója van az ekkor megismert hanghatásoknak. A szakember szerint fontos, hogy a gazdák ne burokban neveljék a kölyköket, igenis érjék ingerek őket, például a városi zaj is ilyen, de arra figyeljenek, hogy fokozatosan szokjon hozzá az egyre erősebb hangokhoz a kutya. Például ne azzal kezdjék, hogy odamennek, ahol éppen feltörik az utat, mert arra félelemmel reagálhat.

Lefárasztás 

„A lefárasztás mindig jó, főleg akkor, ha nem először él át ilyen félelmet a kutya, és még el sem kezdődött, de bizonyos jelekből kikövetkezteti, hogy mi lesz és feszültté válik. A mozgás csökkenti az izgalmi állapot emelkedését. Kevesen tudják, ezért fontos elmondani, hogy a tűzijáték után is le kell mozgatni a kutyát, mert pszichésen megterhelő volt számára” – mondta el Sátori Ágnes.

A szakértő kiemelte, hogy a lefárasztás fizikai és szellemi is egyben. Mindkettő alkalmazható bent is. Előbbire jók a keresőgyakorlatok, a fizioterápiás torna, a szellemire pedig az, ha tanítanunk valamit, szimatszőnyeget alkalmazunk.

„Nincs száz százalékos védelem, a legjobb idegrendszerű kutyánál sem. Amíg el tudjuk terelni a figyelmét, addig azt csináljuk, de ha retteg, pánikban van, akkor üljünk le mellé és nyugodt hangú beszéddel, akár simogatással segítsünk nekik” – mondta Sátori Ágnes.

Hozzátette, hogy ne zárjuk be egyedül a kutyát ilyen esetben, és azokra se hallgassunk, akik azt mondják, hogy „ha fél, ne simogasd meg”, mert amikor egy kutya már pánikban van, nem fogad el jutalomfalatot, nem játszik, a simogatásnak sincs jutalom értéke, viszont jelenlétünk biztonságérzetet adhat nekik.