Így kapcsolódott össze Kölcsey Ferenc élete Sárospatakkal

A Himnusz költője, Kölcsey Ferenc és Sárospatak között több kapcsolódási pont is volt, ebben fellelhető pozitív és negatívan induló, de végül példát adó kicsengésű történet is. Egyebek mellett ezekről is beszélt dr. Enghy Sándor professzor a Sárospataki Református Teológiai Akadémia rektora sárospataki ünnepi beszédében, A Magyar Kutúra Napján. A rektor elmondta: Kölcsey élete rendkívül jó példa arra, hogy a rossz helyzetek sokaságából induló életpálya is hozhat nagy eredményeket. A költő ugyanis hat évesen elvesztette édesapját, tizenkét esztendősen édesanyját, fél szemére megvakult, a magány pedig gyakran gyötörte a végletekig, mégis egy ilyen nehezen induló életút eredményeként létre tudott jönni egy olyan, a nemzet életét alapjaiban meghatározó alkotás, mint a Himnusz. Erre a példára tekintsünk akkor, amikor saját életünket nehézségekkel telinek gondoljuk – hívta fel a figyelmet az előadó.  

Görögül tanult

Dr. Enghy Sándor az egyik pataki vonatkozású történetet felidézve elmondta: a nyelvújító Kazinczy Ferenc biztatására Kölcsey görögül kezdett tanulni, amely során olyan szintre jutott, hogy belefogott Homérosz Iliász című művének fordításába. Az elkészült fordítás egy nagy részét Kazinczy elküldte az akkor már nagy nevű sárospataki főiskola tanárnak, írónak, Vályi Nagy Ferencnek, aki egyszerűen beépítette a kapott anyagot a maga műfordításába és saját neve alatt kiadta azt. Ebből plágiumper lett, amelyet végül Kazinczy azzal zárt le, hogy az író nem ellopta, hanem a saját munkája fölé emelte Kölcsey fordítását. Az ügy megbocsátással zárult, ami szintén példa lehet a ma embere számára – emelte ki a pataki teológia rektora.

Pataki kórus a síremlék avatón 

A másik sárospataki érvényű történet már a Himnusz költőjének síremlékéhez kötődik. Mint dr. Enghy Sándor elmondta, a költő 1838-ban bekövetkezett halála után még több mint másfél évtizeddel később sem volt síremléke a szatmárcsekei temetőben. Amikor ez elkészült, akkor sem a tudományos-, irodalmi-, vagy a politikai élet kezdeményezte azt, hanem a Kende – Kölcsey család. Kende Lajos és felesége pedig a Sárospataki Református Kollégium Kórusát hívta meg erre az alkalomra, akiket mások mellett elkísért az intézmény neves polihisztor tanára, Erdélyi János is. A hivatalos szónok – egyes források szerint Deák Ferenc - azonban nem érkezett meg az eseményre, ezért Erdélyit kérték fel, hogy mondjon néhány szót. A pataki tanár azonban úgy vélte, hogy nem lenne illendő rögtönzött beszédet mondani egy akkora hazafi sírjánál, mint Kölcsey. A jelenlévők biztatására azonban mégis elmondta gondolatait. A korabeli források szerint a hallgatóság általános vélekedése az volt, hogy kár lett volna nem elmondani ezt a beszédet – idézte fel az ünnepi szónok. Hozzátette: a történelem ismétli önmagát, ugyanis az idei szatmárcsekei ünnepen szintén a Sárospataki Református Kollégium Kórusa szolgált, szintén nagy sikerrel, akik egyébként hétfőn a sárospataki emlékező műsort is adták.

Elismerések 

A sárospataki kultúra napi eseményen átadták a város által alapított díjakat is. Idén Ködöböcz József-díjat kapott a város kulturális életében meghatározó szerepéért Bereczki Róbert, a református kollégium kórusának karnagya, aki a Sárospataki Református Teológiai Akadémia, valamint a református gimnázium tanára is egyben. Mint elhangzott, a kórusvezető – holott már eddig is számtalan képzésen csiszolta tudását - a mai napi képzi magát. A Pécsvárady Botond Közéleti-díjat pedig az idén 20 éves Zempléni Lovas Egyesület kapta, amelynek elnöke, Livják Emília és tagjai a lovaskultúra népszerűsítésében, a lovas hagyományok őrzésében és a lovas mozgáskultúra, az egészséges életmód terjesztésében vállalnak komoly szerepet a térségben. A díjakat a Ködöböcz család tagjai, Pécsvárady Botond özvegye, valamint Aros János polgármester adták át.