Sárospataki öregdiák a magyar néphagyomány esszenciájának őrzője

Hazánk néprajzi sokféleségének, értékeinek legjavát bemutató intézményével, a Kárpát-medencei honismeret „családi ezüstjét” őrző Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeummal, annak küldetésével ismerkedhettek meg a Tokaj-Hegyalja Egyetem senior akadémiájának résztvevői a programsorozat legutóbbi alkalmán Sárospatakon. Az idősebbeket megcélzó, a rendkívül népszerű ismeretterjesztő rendezvény kínálata iránt érdeklődők ezúttal is megtöltötték az Újbástya Rendezvénycentrum előadótermét.

A vendég, dr. Cseri Miklós két év híján 1994-től megbízott, majd 1996-tól kinevezett igazgatóként közel három évtizede vezeti a sokak által csak Szentendrei Skanzenként ismert intézményt, hazánk legnagyobb néprajzi múzeumát. Közben, közel egy évig volt kulturális helyettes államtitkár is 2024 és 2015 között. Mint elárulta, sárospataki öregdiákként nagyon sokat köszönhet egykori alma materének, a valamikori Rákóczi Gimnáziumnak, a mai református gimnázium elődjének, amely komoly útravalóval látta el őt. 1971 és ’75 között volt pataki diák, ahol gondoskodó tanáraitól megkapott minden segítséget és megfelelően felvértezték minden tudással ahhoz, hogy később megállja a helyét az egyetemen, majd a munkájában. A felsőoktatásban eltölltött időszak alatt a népi építészet felé orientálódott – tudtuk meg. Az egyetem utolsó évében már Miskolcon a Hermann Ottó Múzeumban is dolgozott, majd évekig maradt is. Így több térségi kiállítás összeállításában, megrendezésében is részt vett. Utolsó munkája ezen a területen a pácini Bodrogközi Kastélymúzeum földszinti néprajzi kiállításának kivitelezése volt 1987-ben. Ekkor már Szentendrén élt – mesélte munkatársunknak a helyszínen. 

Skanzen feeling 

Az előadó megfogalmazta azt is, hogy az általa vezetett intézmény legnagyobb küldetése a magyar néphagyomány értékeinek, szépségének átadása minden látogató számára, mégpedig olyan formában, hogy üzeneteik minden korosztályt és minden társadalmi réteget a saját hangján szólítsanak meg az ismeretanyag átadásakor. Ez pedig inspiráló feladat, főleg, hogy a visszacsatolások kedvezőek – mondta. Véleménye szerint a 2022-ben megnyílt erdélyi tájegységi kiállítás a bizonyíték arra, hogy bármilyen léptékű is az egyéni tudásvesztés a társadalomban, az emberek szomjaznak a magyar néphagyományt, népi kultúrát közvetítő információkra is. Munkatársaival együtt arra törekednek, hogy élményszerűen, bárki számára befogadhatóan mutassák be eleink hagyományait annak, a mintegy 200-250 ezer embernek, akik évenkénti hét hónapos nyitvatartásuk idején ellátogatnak hozzájuk – közölte a főigazgató. Minden olyan lépést eredménynek tartanak, amellyel közelebb viszik a néphagyományokról szóló ismereteket az emberekhez – tette hozzá. Ennek a titka az, hogy minden embert a végzettségi és kulturáltsági szintnek megfelelően kapja meg az információt – erősítette meg. A modern múzeumi eszközök térnyeréséről szólva kifejtette: a digitális lehetőségek alkalmazása nem a cél, hanem az eszköz. A Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum esetében egyik ilyen eszköz sem tudja pótolni a füstös konyha illatát, a kenyérsütés hangulatát, vagy egy szakrális esemény átélhetőségét. Az okoseszközök annak a generációnak a megszólítására alkalmasak, amelyik már nem rendelkezik saját emlékkel erről a népi kulturális közegről – fűzte hozzá a főigazgató. 

A skanzen „feeling” akkor jó, ha a látogató a belépés után azonnal bele tudja képzelni magát a korabeli emberek életébe. Az előadó mindezeken túl méltatta a Tokaj-Hegyalja Egyetem létrejöttét. Elárulta, hogy néhány szakmai anyagot maga is véleményezett az egyik korábbi rektor, dr. Bolvári-Takács Gábor, valamint az előző kuratóriumi elnök dr. Stumpf István felkérésére. Munkatársunknak megjegyezte: sajátos helyzetben van, mert mind dr. Stumpf István, mind pedig a jelenlegi kuratóriumi elnök, Wáberer György az évfolyamtársa volt egykor Sárospatakon. Hozzáfűzte: ha igény lesz rá, szakmai tanácsaival, tapasztalataival a továbbiakban is kész segíteni az intézményt.