Sántha Gergely: A DVTK a magyar sport fellegvára

Sántha Gergellyel, a DVTK elnökével értékeltük a mögöttünk hagyott hónapokat és természetesen szót ejtettünk az idei célkitűzésekről is.

Melyek azok az események 2023-ban, amelyekre legszívesebben emlékszik vissza?

Amennyiben szigorúan a 23-as évet nézzük, akkor az első és a legfontosabb a labdarúgó csapat visszajutása az első osztályba, amit bajnokként és rekordpontszámmal sikerült elérni, egyértelmű dominanciával a másodosztályban. Ismét volt két hazai, teltházas mérkőzésünk: a másodosztályú bajnokavató és ősszel a Ferencváros elleni rangadó - ez nagyon jó érzéssel töltött el és mutatja a klub erejét és népszerűségét. Az elmúlt fél évben bebizonyítottuk, hogy a DVTK a magyar futball fellegvára, és a célunk, hogy ezt a fellegvárat tovább építsük.

A másik büszkeségünk a kosaras lányaink szereplése: a csapat szó szoros értelmében végig verte Európát, szinte az összes komolyabb ország bajnok vagy kupagyőztes csapatát sikerült kétvállra fektetni. Csak egy idegenbeli mérkőzésen tudtam személyesen szurkolni, ez Londonban volt, de rendkívül felemelő érzés elutazni egy világvárosba, látni az ottani dimenziókat, és ezt követően személyesen átélni azt, hogy egy remek mérkőzést követően a diósgyőri lányok hagyják el győztesen a pályát. Ez egy plusz, nagyon pozitív érzelmi töltetet ad az embernek. A 2024-es év első heteit is számítva a történelmi siker, hogy az Euroliga rájátszásába, Európa legjobb nyolc csapata közé tudott jutni a DVTK kosárlabda csapata, mindenképpen kiemelendő, főleg egy olyan győztes mérkőzés lefújását követően, ahol a diósgyőri és a vendég Sepsi csapatai és szurkolótábora együtt énekelték el a magyar és a székely himnuszt. Völgyi Péter és csapata ezidáig az európai porondon legjobb eredményt elérő csapat a DVTK és Miskolc életében.

Ezen felül van egy harmadik szép élményem is, ami nem kapcsolódik szorosan a sporthoz. Az, hogy egy általunk elindított, a miskolci gimnazisták fejlődését szolgáló ösztöndíjprogram mellé sikerült végre egy nagyon komoly régiós támogatót találnunk, a megye egyik legnagyobb vállalatát, a BorsodChemet. Ez is azt mutatja, hogy a DVTK nem csak a sport, hanem az élet más területein is képes arra, hogy a régió számára fontos célokat felkarolva komoly partnereket találjon a közös célok megvalósítása érdekében. Nagyon örülök annak, hogy a BorsodChem csatlakozott a kezdeményezésünkhöz.

Említette a szurkolókat, a teltházas meccseket. Maradjunk még egy kicsit itt. Mi jut eszébe olyankor, amikor 10-12 ezer ember szurkol a DVTK Stadionban, vagy amikor megtelik akár a DVTK Aréna, akár a jégcsarnok és 2-3 ezer ember énekli a csapat indulóját, vagy a Himnuszt?

Ez egy olyan dolog, amire büszke lehet minden diósgyőri sportoló és a klub minden munkatársa, aki a háttérben dolgozik ezért nap mint nap. A DVTK az ország második legnépszerűbb klubja, ezt nem csak mi mondjuk, a számok is ezt bizonyítják. Az NBI-ben az ősszel a hazai átlagnézőszámunk több mint 7000 volt – egyébként női kosárlabdában és jégkorongban jellemzően nálunk van a legtöbb néző. Mi észak-magyarországi régiós klubként működünk, és habár a minket megelőző sportklubnak nem csak országos, hanem az egész Kárpát-medencére kiterjedő szurkolói bázisa van, az, hogy ott tudunk lenni a második helyen egy fantasztikus eredmény, és mutatja a klub népszerűségét és erejét. Sokan azt gondolják, hogy az magas élő-nézőszám egyetlen feltétele a jó sportszakmai eredmény, és nyilván ez egy nagyon fontos része a sportnak, egy kiemelt feltétel, de emellett a Diósgyőrben dolgozó kollégák rengeteg munkát fektetnek hétköznapokon és meccsnapon a nézőszámot növelő programok kidolgozásába, és a kilátogató szurkolók megfelelő minőségben történő kiszolgálásába. A nálunk jellemző, a mérkőzéseket megelőző, a meccsek közben látható és a találkozók lecsengetését szolgáló aktivitások fokozzák a szurkolói élményt, és úgy gondolom, hogy ez is szükséges ahhoz, hogy a hazai szinten kiemelkedő nézőszámok összejöjjenek.

A szurkolókat érintő kiemelendő projektünk még a Diósgyőri Szurkolói Koordinációs Iroda megalapítása, amely létrejötte óta a korábbinál is nagyobb hangsúlyt fektetünk a szurkolókkal való kommunikációra. Örömteli, hogy a klub viszonya sokat javult, és harmonikus a szurkolókkal, hiszen lényegében mi egy csapat vagyunk. Mindenki azért küzd, hogy minél jobb eredményeket és a lehető legjobb helyezéseket érje el a DVTK összes szakosztálya. A csapataink a pályán, a szurkolók a lelátón, mi pedig a klubházban dolgozunk azért, hogy megteremtsük elérjük a közös célokat.

Ezen felül a DVTK-nál büszkék vagyunk arra, hogy nem csak a látvány-csapatsportágakban teremtjük meg a megfelelő feltételeket, hanem oda tudunk állni akár a sporttal szorosan összefüggő, akár a sporttól független észak-magyarországi azon kezdeményezések mellé, amelyek építik a közösséget és az itt élők mindennapjait jobbá és színesebbé teszik. Nyilván a lehetőségeinkhez mérten. Tekintettel arra, hogy a klub stabil tulajdonosi háttérrel rendelkezik, amelynek köszönhetően megvannak az anyagi lehetőségeink és van egy nagyon jó irányba haladó stabil egységes akarat és vízió a klubnál, amelynek köszönhetően sok mindenkinek tudunk segítő kezet nyújtani, együttműködést és megfelelő jövőképet biztosítani annak, aki a DVTK-hoz fordul.

Ilyen a DVTK-BorsodChem Ösztöndíj program és a klubhoz kötődő események, mint például az I. HELL Diósgyőr Rally, ami az MNASZ kérésére, a szövetség stratégiai partnereként hoztunk vissza a városba, ráadásul úgy, hogy az egyik főszponzorunk, a HELL Energy is csatlakozott névadó főszponzorként az eseményhez. De a Diósgyőr Fesztet és a DVTK Stadion mellett, vagy a DVTK Arénában rendezett koncerteket is megemlíthetném, amelyek hiánypótló rendezvények voltak Miskolca városában. Ahogy láttuk a DVTK Sportliget ezeknek az eseményeknek a megrendezésére is kiválóan alkalmas, és mindegyik építi a régiót.

Hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy nemrég még azt sem tudtuk, mit fog hozni a holnap, alig ért véget a koronavírus-járvány, máris jött egy háborús helyzet, ami szintén okozott némi bizonytalanságot a gazdaságban és a sportéletben. Hogyan és minek köszönhetően sikerült a DVTK-nak a fentiek ellenére megőriznie az erejét?

Egy éve ilyenkor, ha jól emlékszem, azt mondtam, hogy jó esélyünk van arra, hogy közös erővel át tudjuk vészelni ezt a kihívásokkal teli időszakot, a koronavírus-járvány és a háborús helyzet okozta nehézségeket, valamint az energiaárak elszabadulását, és utólag kijelenthetem, ez sikerült is.

Mi Észak-Kelet Magyarországon egy nagyjából 3000 sportolót összefogó sportrendszert üzemeltetünk és tekintettel a kormányzattal, a sport adminisztrációval, a sport államtitkársággal és a szakági szövetségekkel folytatott magas szintű együttműködésre, meg tudtunk teremteni egy olyan struktúrát, amely stabil és válságálló, és ezeket a helyzeteket is túl tudja élni. Amikor a DVTK-t elkezdtük építeni, egy olyan klubot szerettünk volna létrehozni, ami hosszútávon fenntartható. Ehhez kell a megfelelő méret, a megfelelő területi lefedettség, kell a megfelelő szurkolószám, de szükséges a tulajdonosi háttér és a helyi szponzorok támogatása.

Ilyen szponzorok, ahogy már említettem, például az újonnan megjelenő mellett, a többi regionális szponzorunk, sorolhatnám a HELL Energyt, a Borsodi Sörgyárakat, a Miskolc Autót, vagy az Apollót, akikben évek óta stabilan a DVTK mellett álló partnerekre találtunk, és amely regionális támogatók körét szeretnénk tovább bővíteni.

Fájó pont ugyanakkor, hogy bár mi vagyunk a legjelentősebb sportműhely Miskolc városában, sok embert foglalkoztatunk, sok embernek szerünk örömet, nagymértékben hozzájárulunk a városi sportinfrastruktúra fenntartásához és további fejlesztéséhez, a miskolci városvezetés többszöri megkeresésünk ellenére sem tartja munkánkat érdemesnek arra, hogy érdemben támogasson bennünket. Talán azért is zavar ez annyira, mivel véleményem szerint a sport támogatása egyben értékválasztás is. Viszont az is lehet, hogy ez a mi hibánk. Próbálunk majd javulni abban a tekintetben, hogy ne csak egy Európát végig verő kosárlabda csapatunk, olimpiai esélyes sportolóink, vagy több teltházas mérkőzést összehozni képes első osztályú labdarúgó csapatunk és több ezer sportolónk legyen, és akkor remélhetőleg ők is mellénk állnak. Úgy látszik, ezen még dolgozunk kell.

Ha már megemlítette, olimpiai év van. Egy multisportklubnál adja magát a kérdés: Mivel lenne elégedett az idei évben?

Egy klubvezetés szempontjából nagyon érdekes kérdés, és fejtörést okoz, hogy minél több embernek teremtsük meg a sportolás lehetőségét megfelelő körülmények között és megtaláljuk az adott fiatalokhoz leginkább közel álló sportágat és a helyi tehetségeket viszonylag nagy számban építsük be a csapatainkba, vagy pedig csak és kizárólag az eredményekre koncentrálva alakítsuk ki a rendszerünket. Én úgy gondolom, hogy egy egyensúlyi állapotot kell kialakítanunk ebben a helyzetben, tekintettel arra, hogy ebben a városban a DVTK a legjelentősebb sportműhely. A DVTK feladata tehát nem csak az, hogy jó eredményeket érjen el, hanem az is fontos, hogy a régió lakosainak olyan sok oldalú szolgáltatást tudjon nyújtani, amilyet jelenleg is. A sportnak nagyon komoly lokálpatriotizmust erősítő és társadalomépítő szerepe is van, azaz nem csak az egyént fizikálisan és mentálisan fejleszteni tudó tevékenységről beszélünk, hanem olyasvalamiről, ami a társadalmat is építi, és végső soron a sport embert nevel, erőt ad és egységet teremt.

Visszatérve a támogatónkra és a körülöttünk lévőkre, a DVTK-t mi integráló erőként igyekszünk működtetni, hiszen a sport mindenki számára pozitív hozadékkal bír. Az a célunk, hogy aki a Diósgyőrrel kapcsolatba kerül, a klubbal érintkezik, szurkoló, sportoló, vagy támogató, annak legyen jobb az élete azáltal, mert a DVTK működik, és megfelelően működik. A DVTK-hoz csatlakozás, a támogatása, egy értékválasztás, ez megmutatja, hogy egy adott partnernek, egy döntéshozónak fontos-e az, hogy azok, akik a Diósgyőrrel kapcsolatba kerülnek, még jobban érezzék magukat, úgy gondolja, hogy a DVTK által képviselt értékek, a DVTK-hoz tartozó emberek fontosak, támogathatóak, vagy más értéket választ, más értékrend mentén működik. Mindenkinek a belátására kell bízni, hogy hogyan dönt.

Az olimpiához visszatérve, nagyon fontos, az olimpia egy gyönyörű hagyomány és egy olimpia megrendezése rendkívül sokat jelent egy ország, vagy egy város számára. A résztvevők szempontjából, ha egy sportoló kijut az olimpiára, az habár az ő és a mögötte álló, a felkészülést segítő csapat eredménye, viszont nem csak az ő büszkesége, az ő öröme, hanem erre büszke lehet az egész ország, az egész régió, amely mögötte áll. Kevés olyan pillanat van, ami ekkora érzelmi töltettel bír és ekkora büszkeséget tud adni a sportolók mögött álló csapatnak, klubnak, régiónak, mint az, hogy benne van az olimpiai csapatban és a világ legjobbjaival mérkőzhet meg. Ha még esetleg pontot, vagy érmet is szerez, az földöntúli boldogság mindenki számára.

Öttusázónknak, Guzi Blankának minden esélye megvan, hogy ott legyen Párizsban, és kis szerencsével Tóth Anna is kijuthat. Mi a magunk részéről minden támogatást megadunk nekik, nagyon bízom benne, hogy sikerülni fog számukra, hogy elérjék minden sportoló egyik legnagyobb álmát. A magyar női kosárlabda-válogatott jelen állás szerint három diósgyőri játékossal a keretében februárban Sopronban harcolhatja ki az olimpiai részvételt, nagyon szurkolunk a válogatottnak. Összesen nyolc sportolónknak van reális esélye a kijutásra, ha historikusan nézzük ez a DVTK életében szintén kiemelkedő.

Ha a csapatsportágakat vizsgáljuk, az idei esztendőben milyen célokat fogalmazott meg a DVTK?

Egy klubvezető máshogy gondolkodik, vagy máshogy látja a dolgokat, mint egy szurkoló, nem árt, ha két lábbal állunk a földön a célok meghatározásának pillanatában is. A labdarúgóinknál egy összeszedett, magabiztos játékkal a középmezőny eleje megcélozható. Az építkezés jelenlegi fázisában ezzel elégedettnek kell lennünk. Nem szeretném ezzel a szakmai stábunk motivációját csökkenteni, természetesen minden esetben a lehető legjobb eredmény elérése a cél, de szerencsére egy nagyon fiatal és ambiciózus szakmai stábunk van, akik minden meccset meg akarnak nyerni itthon és idegenben egyaránt. Említhetném Kuznyecov Szergejt vezetőedzőnket és a vele szorosan együttműködő, a keret és a sportszakmai munka alapjainak kialakításáért sokat dolgozó dr. Bajúsz Endrét, ők mind a ketten fiatalnak számítanak a jelenlegi pozíciójukban, de máris komoly eredményeket értek el, és mindenki megelégedésére szolgál a munkájuk.

Kosárlabdázóink már túlteljesítették a célokat az Euroligában, továbbjutottak a csoportból, innentől, ahogy a DVTK szurkolói is szoktak fogalmazni, „minden meccs ajándék”. Minden esélyük megvan arra, hogy nagyon szép eredményeket érjenek el, nem szeretnék plusz terhet tenni a vállukra, ők is elég terhet tettek már a saját vállukra az eddigi szenzációs szereplésükkel. A bajnokságot veretlenül vezeti a csapat, idén megvan az esély arra, hogy a bajnokságban is maradandót alkossunk. Nagyon egységes csapatunk van, egy nagyon jó szakmai stábbal és kiváló az egység a csapat és a stáb között is. Ez a siker kulcsa. Az, hogy egy ilyen csapata van Miskolcnak és a régiónak, amely nemzetközi szinten is ilyen eredményeket tud produkálni, az tiszteletre méltó és nem csak a klub jó hírét viszi Európa szerte.

A jégkorongozóink szakmai vezetésének sikerült összeraknia egy olyan, fiatalokból álló, a helyi utánpótlásra támaszkodó csapatot, ami helyt tud állni a bajnokságban és nagyon szép eredményeket tudnak elérni így is. A lehetőségeikhez képest az eredmények nagyon jók. Minden klub életében ez az egyik legfőbb cél, hogy a saját nevelésű sportolók meg tudjanak kapaszkodni az első csapatban.

Itt fontos megemlítenünk, hogy a központi sportadminisztráció az egész akadémiai rendszert új alapokra helyezi, ezért is nagyon fontos a DVTK Labdarúgó Sportakadémia és a DVTK első csapata közötti összhang, hogy az első csapatunkban is megfelelő szerepet tudjanak vállalni a saját nevelésű labdarúgók. Az elmúlt években kiépítettünk egy olyan regionális sporthálót, amiben lehetséges és sokkal könnyebben megy a fölfelé és lefelé áramoltatás. Ez összhangban van a mostani sportvezetés irányelveivel is. Itt nem csak a sportolókra, hanem az edzőkre is gondolok. Az a célunk, hogy edzők áramoltatása is könnyebb legyen, hiszen egy egész régiót lefedő hálózatot felügyelünk, több sportág tekintetében is. A saját játékosok első csapatba építése és az akadémiai korosztályok kiemelkedő szereplése szerencsére a jégkorong és kosárlabda szakosztályoknál már megvalósult, összhangban az állami sportirányítás irányvonalaival, az a célunk, hogy ez a labdarúgásban is minél érzékelhetőbb legyen már rövid távon.

Személyes élményem, hogy azok, akik nem járnak Diósgyőrben hétről-hétre, esetleg évekig máshol éltek, manapság rendre ledöbbennek azon, hogy mekkora fejlődésen ment keresztül a DVTK Sportliget. Túlzás nélkül, rá sem lehet ismerni, 10 éve elképzelhetetlen volt ez a fejlődés. Az idei évre mik a tervek a sportliget infrastruktúrájával kapcsolatban?

Szeretnénk idén tovább fejleszteni a sportligetet, amelynek a legfontosabb elemei természetesen már megépültek. Folyamatban van egy kollégium kialakítása, és a sportszakmának sosem elég az edzőpálya, így valószínűleg pályát is fogunk építeni.

Bár nem a klub tulajdona, de Miskolc város sportfejlesztéséhez is hozzá tudunk járulni, a Miskolci Jégcsarnok úgynevezett kettes pályájának átalakításával egy második számú, kisebb jégcsarnokot fejezünk be, a jelenlegi mellett. Ez szintén a város sportját gazdagítja.

A Miskolc Városi Sportcsarnok legfőbb bérlője pedig jelenleg a DVTK kézilabda csapata, amely a miskolci kézilabdaélet összefogásának köszönhetően meglepően jó eredményekkel örvendezteti meg a szurkolókat és minket is. A látható fejlődésnek köszönhetően lehetőségünk van rá, hogy a kézilabda szövetség segítségével felújítsuk a városi sportcsarnokot, amivel szeretnénk is élni. Ebből is látszik, hogy a DVTK rengeteget ad a városnak és az észak-kelet magyarországi régiónak.