Se hal, se csirke – sovány adag jutott a gyerekeknek

 Egyre magasabbak az élelmiszerárak, ezért kézenfekvőnek látszik, hogy többet kell(ene) költeni az óvodai és az iskolai menzákon a kiadós, a megfelelő tápanyagokat tartalmazó ételek elkészítésére. Csak egy baj van: a rendeletben meghatározott nyersanyagnormák sohasem képesek követni az áremelkedéseket. így azután általában nem eléggé változatos az étrend az iskolában, kisebbednek az adagok, kevés a gyümölcs és ritkán kerül főzelék a gyerekek tányérába. A megállapítást az Észak-Magyarország 1994. január 13-i számából idézzük. 

A lap a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fogyasztóvédelmi Felügyelőség gyermekétkeztetésre vonatkozó vizsgálatáról írt, az említett mondatokkal foglalva össze a helyzetet. Miskolcon és a megye nagyobb városaiban az óvodások napi háromszori étkezését 43-44 forintból, az általános iskolákban 54-55; a középiskolákban 84-94 forintból kellett „kihozni”. A norma megállapítása óta 27 százalékkal növekedtek az élelmiszerárak. Emiatt néhány helyen vékonyabb volt a hússzelet, kevesebb gyümölcsöt kaptak a gyerekek, s a konyhák - mert rákényszerülnek - általában az olcsóbb alapanyagokat használták fel. Ritkán kaptak csirkehúst az iskolások, a hal meg a legtöbb menzáról szinte eltűnt, s kevésszer főztnek marhahúst. 

A kisebb településeken jobban jártak a gyerekek. Sajóbábonyban például 53, Szendrőn 59 forint volt az élelmezési nyersanyagnorma. Ebből azután jobban tellett a házias, változatosabb kosztra - idézhetjük fel a harminc évvel ezelőtti helyzetet a lap segítségével.