Ez a miskolci utcanevek eredete

Pesti Frigyes történész feljegyzéseit vette alapul Reiman Zoltán.

„A történelmi Miskolcról, vagyis a belvárosról írt 1863-ban keletkezett gyűjteményében. Kutatását úgy kezdte, hogy Magyarország összes településének írt egy levelet, amiben azt kérte, hogy a vezetők hívják össze a helyi öregeket, és kérdezzék meg tőlük, hogy az utcák és a környező dűlők miről kaphatták nevüket – mesélte, majd hozzátette, Miskolc kapui logikusan kapták nevüket. 

– A régi időkben egy sánc vette körül a várost, ahonnan városkapuk vezettek ki: így lett például Zsolcai, Szentpéteri és Győri kapunk. A belvárostól nem messze mocsaras volt a terület, a Sajót ugyanis nem szabályozták még ekkortájt. 1742 előtt Zsolcának és Miskolcnak határvitái voltak, ezért nem szorgalmazták, hogy híddal kössék össze a két települést, pedig Szerencs és Kassa felé is erre kellett volna kimenni" – magyarázta az amatőr helytörténész.

Híres emberek nevei

„1861-től lett Széchenyi – mondta Reiman Zoltán, aki elárulta, több miskolci családról is neveztek el utcát, így volt Zabari, Cikó és Kádas is. – A Kazinczy utca korábban Veres híd utca volt, a Pecén lévő hídnak a korlátja még ma is látható a Régiposta utca Hősök tere felőli végénél. 1794-ben nyitották meg, addig a Kossuth utca volt a fő közlekedési vonal. Déryné nevét csak 1950-ben vette fel az utca, korábban Színház utca, majd Deák Ferenc utca volt. És egy érdekesség: a Szent Erzsébet sétány, ami a megyeháza mellett a parkolóba vezető kis köz. Ennek korábbi neve Rozmaring utca volt, ami gúnyosan bűzösségére utalt."

Nem volt egyszerű a névváltoztatás

Az amatőr helytörténész elmondta, a mai Pallós egy részén vesztőhely volt régen, a patakmederben történtek a lefejezések, így Nyakvágóra keresztelték az utcát.

„Lakóinak azonban nem tetszett ez a név, évtizedeken keresztül harcoltak azért, hogy megváltoztassák. Egyik alkalommal, 1911-ben Szentpálihoz mentek, hogy ennek jelentése bizarr és félelmet keltő. Pfliegler Imre köztiszteletben álló főorvos állt az utcabeliek élére. A polgármester a tanács elé vitte a kérelmet, amit az elutasított. Később azzal álltak elő a lakosok, hogy inkább Szentpáli nevét viselje az utca, de a polgármester erre kedvesen nemet mondott. Szerinte olyanról nem illik utcát elnevezni, aki még él. Halmay Béla főjegyző (későbbi polgármester) furfangosan az alábbi történetet találta ki: a Nyakvágó utca onnan kapta nevét, hogy a török uralom alatt egy portyázó töröknek egy magyar menyecske elvágta a nyakát, mikor behatolt otthonába és aljas merényletet akart elkövetni ellene. Ekkor lenyugodtak a kedélyek, később végig vitték a névváltoztatást, és Pallós lett az utca neve, ami azért érdekes, mert a pallós átkelőhelyet jelent, a rövid o-val kimondott pallos pedig továbbra is a nyakvágáshoz köthető, hiszen ennek jelentése hosszú, egyenes, kétélű kard, amivel valóban le is vágtak fejeket” – mondta Reiman Zoltán, hozzátéve, a 18. századtól ezen a területen alakult ki először a városi cigányság szegregációja.