Rejtélyes a Molnár-szikla legendája

A történet ott kezdődik, hogy látszólag időtlen idők óta áll egy kereszt egy szikla tetején, és ennek a keresztnek a történetét próbáljuk kitalálni, megtalálni. Ennek anyaga ma már fém a fa helyett. Reiman Zoltán elmondta, a Molnár-szikla legendáját először 1846-ban írták le. 

"Volt egyszer egy tehetős, öreg molnár, ki a Diósgyőri határban derék malommal bírt. De özvegy állapotában megunván magát, arról gondoskodott, hogy agg napjai földerítésére csinos fiatal menyecskét hozzon házához.[…] Az öreg molnár csakhamar észrevette, hogy Mariska mást szível, s őt csak színből hízelgi körül. A féltés kínja majdnem őrültté tette. […]

Leskelődéshez folyamodott. Alig telt el egy óranegyed, s a feszült figyelemmel leselkedő öreg molnár egy felbokrétázott kalapot, gyolcsinget és gatyát viselő hetyke parasztlegényt vett észre a malom körül ólálkodni, s egyszersmind azt is látta, hogy neje kiütvén fejét az ablakon, a legényt, kezével csókokat hányva reá, szobájába csalogatta. […] Az alatta tátongó mélységbe rohant, mi tüstént iszonyú halálát okozta."

Tények a malomról

Reiman Zoltán elmondta, a malmot a Szinván 1806-ban építették, pontban a kereszt alatt. "A történet részletes leírása Kordos Lászlónak köszönhető, aki egy levelet tett közzé egy egykori molnárleánytól. Ebben leírja, hogy családja 1906-ban költözött a malomba, aminek ajtófél homlokzatán bevésve látszott az 1806-os évszám. A kereszt karban tartása pedig a mindenkori molnár feladata volt. Valamint említ egy balladát, ami versbe foglalta a tragikus történetet."

A legelfogadottabb történet

Érdekes, hogy Petőfi Sándor 1847-ben nem tesz említést a Molnár-szikláról, holott írt a környékről, mert nagyon kedvelte azt. "A legelterjedtebb történet pedig nem az, hogy egy idős molnár lett ott öngyilkos, hanem az a romantikától csöpögő, hogy két fiatal vetette mélybe magát, mert nem lehettek egymáséi a rideg szülő döntése miatt, aki molnár volt. Ezt meséli el az 1929-es Halmay-Leszih-féle monográfia és egy 1970-es Bükki Útikalauz is. Állítólag azóta sokan levetették magukat a fiatalok után" – mondta az amatőr helytörténész, aki hozzátette, Csorba Piroska meseszerűen fogalmazva színezte ki ugyanezt a történetet. Ez a Miskolci legendák című könyvben olvasható.

Harmadik változat

Reiman Zoltán elmondta, 1928-ban megjelent egy következő néprege a Magyar Jövő napilapban, miszerint a molnárlegény lett szerelmes a csinos molnárnéba, de mivel az nem viszonozta neki érzelmeit, leugrott a szikláról. 

"Mai elnevezése csak pár évtizedes, hiszen korábban a sajtóban ezt a helyet Molnár kősziklának is nevezték. Az 1920-as években költői versenyt rendeztek a témában. A malom még az 1940-es évek végén ott állt, csak később bonthatták le" – mondta az amatőr helytörténész, aki szerint mindegy, melyik változat él, csak éljen valamelyik, hogy tudjuk, a kereszt alatt századokig volt egy malom.