Repülőkutyákat rejt a barlangok mélye

Március a nagy „barlangolások” időszaka Magyarországon, hiszen idén tizedik alkalommal hirdették meg a Magyar Nemzeti Parkok a barlangok hónapját. Ez azt jelenti, hogy kedvezményesen vagy akár ingyenesen látogathatunk el ezekre a titokzatos helyekre. Sok esetben azonban az embereket a denevérektől való félelem tartja vissza egy-egy ilyen túrától.

Rengeteg tévhit él 

Az emberekben számos tévhit, előítélet él a denevérekkel kapcsolatban titokzatos életmódjuk, különleges kinézetük miatt. Ezek sajnos sokszor igen károsak ezekre az állatokra nézve, sok denevér vált és válik a tudatlanságból fakadó félelem áldozatává. Pedig a valóság az, hogy a denevérek kifejezetten hasznos állatok. Nincs okunk félni tőlük, hiszen hazánkban előforduló 28 fajuk közül ugyanis mind rovarevő. A denevérek éjjel aktívak, napnyugtától hajnalhasadásig rengeteg szúnyogot, gazdasági kártevőt pusztítanak el, igen nagy hasznot hajtva ezzel az ilyenkor a pihenés óráit töltő emberek számára.

Vérszívás az nem volt

Fejesné Kaderják Csilla szülőként vett részt iskolai barlangtúrán a Bükk több barlangjában az osztály kísérőjeként, és nem tapasztalt hajba csimpaszkodást és vérszívást sem. A hagyományosnak nem mondható túrán egy karnyújtásnyira voltak tőlük az állatok, hiszen sokszor kúszva-mászva kellett lavírozniuk a barlang járatai között. 

Csilla elmondása szerint teljesen nyugodtan csimpaszkodva lógtak a bőregerek a falakról, nem zavarta őket az emberek közelsége, téli álmukat aludták. Szakavatott vezetőjük azért tájékoztatta őket, hogy hozzájuk nyúlni nem szabad és rájuk világítani sem, mert érzékenyek és megzavarhatja őket. Szórakoztató történetet mesélt azonban arról, hogy milyen speciális kommunikációs szokásaik vannak a bőregereknek amikor ébren vannak.

Változtatják hangszínüket

A denevérek egy kicsit másként adják ki ugyanazon hangsorokat, ha egyik vagy másik társukkal kommunikálnak. Úgy, ahogy az ember hangszíne is megváltozik egy kicsit attól függően, hogy éppen kihez beszél. Hasonlóan célzott hangadást eddig csak néhány nem emberi fajnál, például a delfineknél és pár főemlősnél figyeltek meg a kutatók. 

A repülőkutyák érdekes módon főként akkor kommunikálnak hangokkal, ha egymással veszekednek, akár mert a másik lecsapott egy általuk kinézett falatra, akár mert valaki elfoglalta kedvenc alvóhelyüket. Hogy pontosan mit mondanak, az persze egyelőre rejtély, de lassan talán erre is fény derülhet.