Újraavatták a felújított Kossuth-szobrot Erdőbényén

Felavatták Kossuth Lajos felújított szobrát Erdőbényén a március 15-ei ünnep részeként. Kossuth Lajos erdőbényei emlékműve eredetileg születésének 100. évfordulójára készült el 1902-ben, ezt restaurálták most. Az önkormányzat rendbe tetette a szobor környezetét is. Az eseményen beszédet mondott Kántor Dezső polgármester, valamint dr. Hörcsik Richárd országgyűlési képviselő.

Csak Zemplénből

A honatya beszédében úgy fogalmazott: Kossuth Lajosnak természetes érzéke volt arra, hogy felismerje: miként lehet mozgósítani a közösséget a jó ügyekért, hogyan lehet a polgárokra átragasztani a közös cél iránti lelkesedést. Idézte Széchenyi Istvánt, aki azt írta 1848 áprilisában: 

Dr. Hörcsik Richárd kiemelte: Kossuthot e természetes érzéke segítette abban, hogy gondolatai, politikai nézetei érvényesüljenek, széles körben terjedjenek, az pedig különösen szerencsés egybeesés, hogy ilyen kivételesen tehetséges polgár pontosan értse és lássa, hogy melyek a közösség valódi problémái, és miként lehet azon a legtökéletesebb eredménnyel, de mégis a leghatékonyabb módon, és a legmegfelelőbb időben segíteni. „Talán természetesnek is tekinthetjük, hogy ilyen ember csak közülünk, Zemplénből származhat, mert itt az évszázadok nehézségei mellé különleges adottságok is társulnak, amelyek egyvelege számos történelmi személyben alakított ki különleges figyelmet a nemzet ügye, a magyar nép szabadsága iránt” – fűzte hozzá.

Elsőként emlékeztek

A képviselő úgy vélte: ugyaninnen származik a magyarázat arra is, hogy bár a szabadságharc végét követő időszakban Kossuth tisztelete a nép körében elterjedt volt, de annak nyilvános megjelenítése – főként a Bach korszak idején – nem volt kockázat nélkül. Ilyen értelemben elsőnek lenni egy közösségen belül, vagyis Zemplén vármegye egészében, a Hernád folyótól a Kárpátok gerincéig érő hatalmas területen Kossuth személyéhez mérhető tett. Márpedig Erdőbénye elsőként emlékezett meg a haza nagy alakjáról szobor formájában, és – miként a korabeli tudósításokból is tudjuk – a szoboravatás napján tapasztalt nehézségek ellenére méltóan ünnepelte a vármegye nagy politikusát – mondta. 

Így írtak az avatásról 1902-ben

Dr. Hörcsik Richárd felolvasott egy idézetet a Zemplén újság 1902. október 14-ei számából is: „Ma leplezték impozáns ünnepségek között az első Zemplén megyei Kossuth-szobrot Erdőbényén. A fényes, minden izében nagy ünnepségen Kossuth Ferenc is megjelent, hogy jelenlétével még ragyogóbbá tegye azt az ünnepnapot, amelyen Kossuth Lajos erdőbényei mellszobrát leleplezték, és átadták a hálás utókor mindig élő kegyeletének, mely Kossuth Lajost elévülhetetlen érdemeiért a nemzet félistenei közzé avatta. Kossuth Lajos iránti tiszteletünk egy fokkal sem lehet kisebb ma sem. Ezt jelképezi a nemzeti hős erdőbényei szobra, melyet igényesen, gondos munkával tettek újra méltóvá vármegyénk szülöttéről való emlékezéshez. Ez nemcsak lehetőség, hanem kötelesség is: ahogy Wesselényi Miklós is írta a szabadságharc évében, ebben a sorsfordító időszakban, „a mi kezünkben van becsületünk és a nemzet becsülete. Azért éljünk, vagy halljunk: de maradjunk magyarok s szabadok végleheletünkig” - jelentette ki az országgyűlési képviselő. Az eseményen a résztvevők ugyancsak megkoszorúzták Petőfi Sándor helyi emléktábláját is.