Nagyszabású fejlesztés várható Sajóbábonyban

Sajóbábony Város Önkormányzata sajtótájékoztatót tartott pénteken „A Vargaszögi-patak vízelvezető rendszerének fejlesztése Sajóbábonyban elnevezésű projekttel kapcsolatban. A nyitórendezvényen részt vett és beszédet mondott Szabó Gergely a B-A-Z Vármegyei közgyűlés alelnöke, dr. Kiss János országgyűlési képviselő, és dr. Szilva István Sajóbábony polgármestere. 

Szükség van a modernizálásra 

A most induló beruházás célja a mértékadó csapadékmennyiség biztonságos levezetésére alkalmas mederszelvény kialakítása és a kapcsolódó tevékenységek megvalósítása a Vargaszögi-patak belterületi szakaszán Sajóbábonyban. A Vargaszögi-patak jelenlegi állapotában nem képes a nagy intenzitású csapadékhullás esetén a vízgyűjtőjéről érkező vizet a belterületen károkozás nélkül elvezetni. 

A 2010. májusi-júniusi és a 2013. júniusi esőzések idején, valamint a 2018. június elején hirtelen lehulló nagy mennyiségű csapadék következtében a patak kilépett a medréből és elöntötte a környező Kossuth, Petőfi és Szabadság utakat, lakóházak, közterületek, utak, a patakmeder és a patakon átívelő hidak is károsodtak. A Vargaszögi-patak a települési vízkár elhárítás szempontjából kiemelt jelentőséggel bír és rekonstrukciója a város megfelelő árvíz elleni védelme érdekében elengedhetetlen, hangzott el.

Csökkenthető a vízkár veszélye 

A beruházás során rendezésre kerülő szakasz a Vargaszögi-patak Bábony patakba vezető torkolatától a belterület északi határán át a régi ravatalozó bekötő útjáig tart. A fejlesztéssel új mederburkoló elemek kerülnek elhelyezésre 871 méter hosszú szakaszon és további 250 méter hosszon a meglévő földmedrű árok korszerűsítése is megvalósul. A projekt részeként a Petőfi utcában új kapubejárók létesítése mellett a patakmeder bal oldalán egy támfal kiépítésére is sor kerül. 

A projekt megvalósításával javul a település infrastrukturális és környezeti állapota, csökken a belterület helyi vízkár veszélyeztetettsége. A fejlesztés hozzájárul az esetleges további káresemények kockázatának csökkentéséhez, az élhető és fenntartható települési környezet kialakításához, a lakosság helyben maradásához, így összességében a város fejlődéséhez.

A projekt finanszírozása az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap és Magyarország költségvetése társfinanszírozásával, a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Plusz keretén belül valósul meg.