Nem mindig képes szabályozni önmagát a piac

A konferenciát Bihall Tamás, a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara (BOKIK) elnöke nyitotta meg. Mint mondta ma a vállalkozások számára a legfontosabb az információ és a tudás. A vármegyében is sokszor felmerül kérdésként a technológiai váltás, ugyanis a térségben sok az autóipari beszállító. Ugyanakkor nem mindegy, hogy elektromos meghajtású gépjárművekhez szállítanak be alkatrészeket, vagy hagyományos meghajtású autókhoz. Ehhez a váltáshoz komoly gazdasági fejlesztés szükséges.

Bánné dr. Gál Boglárka, a vármegyei közgyűlés elnöke kiemelte, a céljuk egy olyan vármegyét működtetni, amely vonzó a befektetők számára és egyben képes megtartani a lakosságát.

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke azzal kezdte nyitóelőadását, hogy nem a számháborúk időszakát éljük. A kamara egyre fontosabb szerepet játszik a kis- és középvállalkozások támogatásában és fejlesztésében, ennek megfelelően a cég felvállalja a híd szerepét a politika és a piac között.

Fontos, hogy sokáig úgy hittük – fogalmazott az elnök –, hogy a piac mindent megold, képes minden tekintetben szabályoznia magát. Ám ez a gondolat téves, a nagy vállalatok piaci erőfölényével nagyon könnyen vissza tudnak élni, és ha az állam nem avatkozik közbe egyes területeken, annak az a vége, hogy bizonyos szektoroknak megnő az adója. A kamara ebben proaktív a politika felé, segíti a szabályozói szerepét.

A tervezett 4 százalékos gazdasági növekedéshez szükséges a munkaerőpiac további mozgósítása. A fenntartásához pedig 2030-ra el kellene érni a 85 százalékos foglalkoztatási rátát – mondta Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár a MIKI-KAVOSZ Zrt. konferencia sorozatán.

A 30-50 éves korosztály tekintetében bőven az uniós számok felett áll a hazai foglalkoztatás, de a fiatalok körében kissé el vagyunk maradva – mondta Czomba Sándor. Így szükséges a fiatal és az idősebb korosztályra „lőni” a munkaerőpiaci mozgósítás tekintetében. Ezzel lehet 2030-ra 80-ról 85 százalékra növelni a foglalkoztatási rátát. Ezzel válik fenntarthatóvá a 4 százalékos gazdasági növekedés.

Sajnos a magyar demográfiai sajátosságok miatt évente sok munkavállalót veszít a hazai gazdaság. Várhatóan 2030-ra 300 ezer munkavállaló esik ki a rendszerből. Ezt csak úgy lehetne kiegyensúlyozni, ha családonként legalább 2,3-2,4 gyermek születne. Ma ez a mutató 1,5 és Czomba Sándor szerint ennek is örülni kell, mert 1,3-ról nőtt.

Vagyis éppen emiatt a következő időszakban szükséges lesz a harmadik országból származó munkaerő behozatalára, de Czomba Sándor jelezte, hogy ez elsősorban a nagyvállalatok rendszereinek működtetésére lesz alkalmas. A kis- és közepes vállalatok továbbra is jellemzően a magyar munkavállalóknak adnak munkalehetőséget. Tehát a szektor rendkívül fontos a politika számára.