Egyre később szülnek a nők: már 30 év fölött az átlagéletkor

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2023-as adataiból kiderül, hogy a nők átlagos életkora az első gyermek születésekor rekord magas lett, 29,24 év volt, ez kilenc századdal magasabb a 2022-es számnál. Ha minden gyermek születésekor vizsgáljuk az anyák átlagos korát – tehát nemcsak azokat vesszük, akik tavaly az első gyermeküknek adtak életet –, akkor ez a szám 30,54 volt, ez egy újabb rekordnak számít. 

Bejczi Tímea pszichológus véleménye szerint kategorikusan nem lehet kijelenteni, hogy minden populációban nőtt a szülési életkor, hiszen vannak olyan társadalmi rétegek, ahol már akár a tizenéves kor is érintett a gyermekszülés szempontjából. Az viszont kijelenthető, hogy a nők napjainkban egyre nagyobb százalékban tanulnak tovább, főiskolára és egyetemre járnak, majd következik a saját egzisztenciának a megteremtése, ami több évet is igénybe vesz. A pár megtalálása is nehezebb, és ha ez megtörténik, akkor is az alapozás első. Legyen meg az anyagi háttér és utána jöhet a gyermekvállalás. 

A szakember úgy gondolja, hogy a gyermekvállalásra az ideális életkor nagyon egyéni lehet, függ a fizikai és pszichés állapottól. Az viszont tény, hogy minél később vágnak bele a szülők a „gyerekprojektbe”, annál nagyobb az esélye annak, hogy valamilyen egészségügyi probléma léphet fel. Ha pedig kiderül, hogy természetes úton nem jöhet az utód, a mesterséges megtermékenyítés megint éveket vehet el.

Sok az egyéni tényező 

Nagyon fontos, hogy az egyén mennyire érzi magát erősnek és felkészültnek erre a feladatra. Az viszont tapasztalat, teszi hozzá a pszichológus, hogy minél később szülnek az anyák, annál nehezebben veszik a kisbabás évekkel járó akadályokat, bármennyire is várják. Ez köszönhető annak is, hogy van már egy kialakult életük, kevésbé rugalmasak, komfortzónájukból nehezebben kimozdíthatók. Egy kisbaba érkezése felrúgja ezt az állandósult életvitelt, mindent újra kell dimenzionálni. 

Itt ki kell emelni, hogy az az ideális, ha a baba egy stabil párkapcsolatba érkezik, ahol a szülőpár mindkét tagja már érzelmileg levált a szüleiről. Fontos, hogy a pár normarendszere kialakuljon, hiszen az első baba érkezése is hoz egy normatív krízist a kapcsolatba, újrarendeződnek a viszonyok, a párból család lesz és ez egy pszichésen és fizikailag is megterhelő időszak.

Gyermekek nélküli világ 

Bejczi Tímea hozzáteszi, hogy megjelenőben van egy olyan társadalmi réteg aki már egyáltalán nem is akar gyermeket. Megfigyelései szerint ez a szomorú tendencia a fiatalok, tizenévesek és huszonévesek között jelent meg elsősorban. A pszichológus tapasztalata az, hogy az elmúlt évek fenyegetettségei: a világjárvány, a háború illetve a folyamatosan terítéken lévő globális világválság lehetősége, olyan szorongást és félelmet kelt bennük, amelynek lecsapódásaként egyre többen kijelentik, hogy

Fontos a megfelelő párkapcsolat 

Hiripi Edina, a Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom Miskolci Szervezetének vezetője hangsúlyozza, szervezetük legfontosabb célja, hogy megszülessenek a kívánt és tervezett gyerekek. Azt szeretnénk elérni, hogy a gyermekvállalás ne terhet és gondot jelentsen, hanem áldás és boldogság legyen. Minden egyes tevékenységgel, amit végez a szervezet, ezt a célt hivatottak elősegíteni. Már régen azonosították az okokat, amelyek hátráltatják a gyermekvállalást. Ezek között bizony ott van a kitolódott anyai életkor és a pártalálás nehézsége is. Nagyon jellemző a mai világban, hogy később vagy nehezebben vagy esetleg nem is találnak párt az egyének. Ebben is próbálnak segíteni és ilyen programokat szervezni. Ami még nagyon nehéz, hogy a gyerekvállalással együtt a nagyszülőség is kitolódik, és ilyenkor felmerül az a kérdés is, hogy lesz-e segítő nagyszülő, ha például negyven évesen vállaljuk az első gyereket. Nagyon összetett problémáról van tehát szó. 

A szakember azonban két dolgot nevezne meg nagyon kardinális pontként, az egyik a pártalálás kérdése, a második pedig hogy nem, vagy nagyon nehezen köteleződünk el. A sikeres pártalálás esetén sem merünk összeházasodni, gyermeket vállalni. Nagyon sokszor beleragadnak a párok ebbe az állapotba, illetve az első konfliktusnál feladják és szétmennek.

Nem minden a tervek szerint

Edina kérdésünkre elmondja, hogy ők a férjével a húszas éveik közepén ismerkedtek meg és öt évig éltek együtt, a házasságuk előtt. Szerettek volna megbizonyosodni arról, hogy a döntés, amit hoznak egy életre szól. Az együttélés alatt már kiderült, hogy jól kezelik együtt a krízishelyzeteket, mert sok közös problémát, nehéz élethelyzetet oldottak meg együtt. A gyermek érkezésére azonban várniuk kellett, mert nem jött a baba rögtön, ahogy eltervezték, így Edina a harmincas évei elején adott életet első kislányának. Majd a második kislánya esetében is borultak a fejben elhatározott tervek, mert nem gondolták ugyan, hogy rögtön érkezzen, de azt sem hogy hat évet kell majd rá várni, Így Edina közel a negyvenhez hozta a világra második gyermekét.

Edina elmondása alapján, abszolút érezhető a különbség a két gyerekvállalás között. Tapasztalata szerint sokkal dinamikusabbak vagyunk fiatalon, sokkal több fizikai energiánk van. Bennünk van egy fiatalos, „még bármi lehet” mentalitás. Egy fiatal szülő sokkal befogadóbb, elfogadóbb, teljesen más szemlélettel neveli a gyermekét. A várandósságnál és a szülésnél is megtapasztalhatóak, hogy mások a fizikai korlátok egy harminc és egy negyven évesnél.

Mindezek ellenére azt gondolja, az hogy gyereke legyen az embernek, egy annyira fontos tapasztalat, hogy inkább vállaljon az ember később gyereket, minthogy egyáltalán ne.

Karrier után jött az anyaság 

Kiss Noémi gyermekei apjával húsz éves korában ismerkedett meg, kislányát, Hannát harminchárom éves korában, kisfiát, Márkot viszont harmincnyolc évesen szülte. Kérdésünkre, hogy miért vártak tíz évet a gyermekvállalással, indokként a diplomák megszerzését és a munkahelyeken való megfelelést jelölte meg. Noémi tudatosan építette az életét és mindig szeretett volna száz százalékosan arra koncentrálni, amit éppen csinál. Úgy gondolta, hogy ha elvégezte a főiskolát, akkor munkába áll és dolgozni szeretne és nem gyereket nevelni. A munkahely igényelt még egy diplomát, így ezt is szerette volna megcsinálni, a gyerekek születése előtt. Amikor ezek megvoltak, harminc évesen ment férjhez és utána szülte meg az első gyermeket. 

Mivel mindent tervét előtte megvalósította, így az anyaságot is nagyon boldogan, kiegyensúlyozottan élte meg és száz százalékosan tudta csinálni. Három évet volt otthon a kislányával és nem rohant vissza a munkába, bár azt ő sem tagadja, hogy a babás évek óriási változást hoztak az életében. Kisfiát, Márkot is tudatosan tervezték, szerette volna ha nem egy-két év, hanem több van a testvérek között.

Közel a negyvenhez a kisfiával még jobban érezte magát otthon, hiszen már tudta mire számíthat, lelkileg és fizikailag is fel volt készülve erre az időszakra. Attól sem zárkózott volna el, hogy negyven évesen is anyává váljon, amit terveztek is a párjával, csak közben sajnos a kapcsolatuk zátonyra futott.