Veszélyesek lehetnek ránk a rejtélyes trópusi betegségek?

Miskolcra is eljuthat a malária vagy a Dengue-láz? Mikor fognak komolyabb veszélyt jelenteni a klímaváltozással járó betegségek, amit a szúnyogcsípések okoznak? Vajon milyen fertőző betegségek jelentik a legnagyobb fenyegetést a miskolciakra? Ezekkel a kérdésekkel foglalkozik az infektológia, a fertőző betegségek tudománya. 

Dr. Csilek András infektológus, a Magyar Orvosi Kamara Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei szervezetének elnöke válaszolt a fertőzésekkel, járványokkal kapcsolatos kérdéseinkre. 

Évtizedekre vannak még tőlünk a klímaváltozás okozta betegségek

Dr. Csilek András szerint Dél-Magyarországon már vannak elszórt esetek. Pécsen és Szegeden már várható a felbukkanásuk, és valószínűleg egyszer majd az észak-magyarországi területekre is eljutnak ezek a betegségek: 

„De ez nem megy egyik napról a másikra. Lassan és fokozatosan terjednek: az egyik betegségből évekig egy sincs, aztán lesz egy Magyarországon, évek múlva még kettő, a későbbi években öt.” 

A klímaváltozás okozta betegségek általában nem emberről emberre terjedő betegségek, hanem úgynevezett zoonózisok (állatról emberre terjedő fertőző betegségek), a szúnyog terjesztik őket. 

Dr. Csilek András szerint a klímaváltozás kapcsán ezeknél a betegségeknél sokkal hamarabb jelentkezhetnek a globális felmelegedés más hatásai. A forróság, a vízhiány miatt megjelenő egészségügyi problémák hamarabb fogják veszélyeztetni az emberiséget. Inkább az ivóvíz mennyisége, az elsivatagosodás okoznak majd nagyobb nehézségeket a következő 50 évben. 

„Nekem nincs trópusi szakvizsgám, de azzal nemigen kell számolni, hogy 3 év múlva itt malária legyen. A rizikó abban rejlik, hogy a pados repülőgépjáratokkal minden nagyon közel került hozzánk. Vagyis pár órán belül eljuthatunk olyan helyre, ahol egy csomó klímaváltozással járó trópusi betegség elkapható. Ilyen módon bármi behozható Miskolcra. Elutazunk valahová, ahol megcsíp minket a szúnyog, majd a lappangási időn belül hazajövünk. Sokszor itthon derül ki, hogy beteg az ember-ismertette a maláriával kapcsolatos helyzetet az infektológus. 

Hogyan ismerik fel az orvosok a trópusi betegségeket?

Magyarországon általában az egyetemi centrumokban kezelik ezeket az eseteket. Pécsen vagy a Szent László kórházban, ugyanis a trópusi betegségek kezeléséhez az infektológián belül külön szakvizsga szükséges. Ezek ritka megbetegedések, és általában külföldről behozott esetekről van szó.

A trópusi betegségeket hazánkban nem azért nehéz diagnosztizálni, mert annyira különlegesek. Sokkal inkább azért, mert ritkán vagy egyáltalán nem látunk ilyen betegségeket: 

„Afrika bizonyos részein ezzel szemben kis túlzással mindenki maláriás. Ha ott besétál egy maláriás ember a váróterembe, akkor nagy valószínűséggel malária lesz a problémája”- beszélt a betegségek gyakoriságáról az infektológus. 

Amikor valaki egy trópusi országba utazik, megkérdezi tőle az orvos, járt-e előtte ambulancián, kapott-e védőoltásokat. Ha valaki maláriás területre megy, akkor általában maláriaellenes gyógyszert szed, mert arra nincs védőoltás. Aztán az illető hazajön Magyarországra és belázasodik. Akkor gondol a magyar orvos maláriára, ha a beteg nem szedte be az előírt gyógyszert. Trópusi országba utazás előtt érdemes tisztában lenni azzal, milyen védőoltásokat kell jó előre felvenni a biztonság érdekében. 

A trópusi betegségek diagnosztizálása óriási kihívás

Az egzotikus országból érkező beteg esetében az orvosnak el kell döntenie, felmerül-e trópusi betegség. Ha igen, akkor arra a helyre küldeni kell a pácienst, ahol ezt a betegséget diagnosztizálni és kezelni tudják. A kezelés sok esetben adott. Az orvosok megoldják, de a diagnosztizálás viszonylag nehéz. Dr. Csilek szerint a legfontosabb az, hogy az orvos gondoljon bizonyos betegségekre. Mert ha nem küldik el az embert az adott tesztelésre, akkor nehéz különbséget tenni a lehetséges betegségek között:

„A vírusos lázas megbetegedések teljesen hasonló tüneteket tudnak produkálni. És nincs semmi, amivel el tudnánk különíteni, kivéve a speciális teszteket. Ha elvégzem, megadja az egyértelmű eredmény” -mutatott rá a diagnosztizálás nehézségeire az infektológus. 

A Dengue-lázat sokan csonttörő láznak hívják, mert az az érzése az embernek, mintha eltört volna a csontja, rettenetesen fájó érzés. Dr. Csilek András kihangsúlyozta: az influenza is tud hasonló tüneteket produkálni, nehéz kiszúrni a Dengue-t:

„Az orvos ilyenkor elkezdi vizsgálgatni a trópusi területről érkező beteget, és kiderül a Dengue. Gyógyszer viszont nincs rá, így konkrétan ebben az esetben megvárjuk, míg elmúlik a fájdalom.” 

A kullancs nagyobb veszély

Miskolcon a kullancs okozta agyvelőgyulladás az igazi veszélyt, nem a malária és a Dengue-láz. Mert ilyen betegség a Bükkben is van, a kullancsok már a bokros területeken is feltűnhetnek. Nincs ellene gyógyszer, de van ellene védőoltás. 

„Szélsőséges esetben meg lehet halni benne, de rosszabb dolog is van, mint a halál. Mert szörnyű, ha valaki ettől leépül, és újra meg kell tanulnia beszélni”-hívta fel a figyelmet a kullancs okozta agyvelőgyulladásra Dr. Csilek András.

Az infektológus szerint azonban ez az esetek jelentős részében egy jóindulatú betegség, van rá védőoltás. 

A bárányhimlő megelőzhető, mert kapunk rá oltást

Ugyanakkor Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében a mai napig rengeteg gyermek lesz bárányhimlős, holott van rá védőoltás. Érdemes minél hamarabb beoltatni a gyermekeket bárányhimlőre, mert tévesen gondoljuk azt, hogy ez egy enyhe betegség: 

„Engem annyira nem vigasztal, hogy ez egy enyhe betegség, ha van tízezer gyerek, aki elkapja a bárányhimlőt, és abból egy súlyos, de ez pont az én gyerekem. Igenis lehet tenni azért, hogy az a bárányhimlős ne az én gyerekem legyen ”- hívta fel a figyelmet a bárányhimlő kockázatos oldalára Dr. Csilek András. 

Az infektológus tífuszos esettel is találkozott

„A tífusz ködöt jelent. A tífusz során a beteg annyira lázas lesz, hogy már ködös tudatzavar alakul ki nála. Meglehetősen ritka betegség, viszont az a jó hír, hogy ez egy gyógyítható betegség.” 

Keveset beszélünk róla, de a HIV-vírus is jelen van Miskolcon és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében. A kórházban van egy HIV-decentrum, ahol gondozzák a betegeket. A HIV is a trópusokról indult, ennek ellenére manapság már az egész világon jelen van. A HIV gyógyítható betegség, csak az érintett páciensnek az egész életében gyógyszert kell szednie.