2024.06.21. 11:56
Bliccelne szállodában? Ne tegye!
Akik bliccelnek, nem viccelnek, számtalan válogatott módszert találnak ki arra, hogy megkeserítsék a szálloda dolgozóinak és esetleg az ott pihenni vágyó vendégeknek az életét. Meddig mehet el egy bliccelő és melyek a biztosítékok arra, hogy a szállóvendégek ne követhessenek el visszaéléseket a szálláshely kárára, erről kérdeztük Bágyi Pétert, a Hotel Bodrog Wellness igazgatóját és a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamarának az Idegenforgalmi és Vendéglátópari Osztályának az elnökét.
Nem érdemes bliccelni, mert ma már komoly rendszer van éppen ennek elkerülésére
Fotó: Shutterstock
A beszélgetés elején a szakember kiemelte, hogy Magyarországon most már jogszabályi kötelezettség, hogy a vendég csak úgy tud bejelentkezni a szállodákba, hogy ha a VIZA (Vendég Információs Zárt Adatbázis) rendszerbe beolvassák a személyi okmányainak adatait. A digitális okmányolvasók használatát és az adatok továbbítását többszörös módosítás után 2021. szeptember 1-jétől rendelte el a jogszabály. A hazai szálláshelyek tehát kötelesek korra való tekintet nélkül az összes vendégtől fényképes okmányt kérni, és a bejelentkezési folyamat részeként használni az okmányolvasót, valamint az adatok továbbítására alkalmas szálláshelykezelő szoftvert. A vendégek személyi igazolvánnyal, útlevéllel vagy jogosítvánnyal igazolhatják személyazonosságukat. Ha ezt valaki megpróbálja megkerülni és hamis okmányokat mutat be, akkor ez nagyon komoly jogkövetkezményekkel, akár börtönbüntetéssel is sújtható.
Álnevet használtak és nem fizettek
A VIZA rendszer bevezetése előtt azonban egy kedvelt csalási módszer volt, hogy a vendég álnevet adott meg. A szállodának ugyanis nem volt jogosultsága elkérni a személyes okmányokat, erre csak akkor lett volna lehetőség, ha hatósági személy is tartózkodik a helyszínen. Így a csaló eltöltött pár éjszakát, evett, ivott, jól érezte magát, majd egy váratlan pillanatban, mondjuk, reggeli után fizetés nélkül távozott. Bágyi Péter elmesélte, hogy ezek a vendégek onnan voltak felismerhetőek, hogy általában kézi táskával jöttek és így, ha, mondjuk, kiment a parkolóba a kocsijához a recepciós kollégának nem tűnt fel, hogy véglegesen távozik a épületből. Ilyenkor a rendőrségi feljelentést ugyan megtette a szálloda, de mivel ezek a csalók erre voltak „szakosodva”, pontosan tudták, hogy melyek azok az értékhatárok, amely mellett még komoly eljárást nem lehet indítani, így szinte megtalálhatatlanok voltak. Érdekességképpen elmondta, hogy volt olyan csaló, aki az ország tíz-húsz luxusszállodájában folyamatosan eljátszotta ezt, és egyszer egy nemzeti dohányboltban elkérték a személyigazolványát, és mivel körözött személy volt, így bukott le és el tudták kapni.
Az ételek semmi esetben sem vihetők fel a szobákba
Fontos azt is tudni, emelte ki, hogy minden szállodának a honlapján fent vannak az Általános Szerződési Feltételek, amit foglaláskor a vendégek elfogadnak. Érdemes ezt elolvasni, hiszen ebben többek között nevesítve van, hogy mit jelent például a félpanziós ellátás. A büféasztalos reggeli és a vacsora azt jelenti, hogy az étterem bejárati ajtajáig a vendég annyit fogyaszt, amennyi csak belefér. Az ajtó átlépése után, ha a tele tányért ki akarja vinni, akkor a vacsora vagy a reggeli ára ismét felterhelhető. Ez a 2010-2015 közötti időszakban egy nagyon gyakori jelenség volt. A reggeliknél ment a szendvics gyártása, amit aztán a táskába raktak, a vacsoránál hordták fel az ételeket, hogy még éjfélkor is tudjanak fogyasztani. Manapság azonban már azt lehet tapasztalni, hogy a vendégek megtanulták a helyes viselkedést. Amire figyelni kell azonban, hogy hivatalosan az all inclusive ellátást biztosító szálláshelyeknél sem lehet ezt megtenni, tehát ilyen esetekben egész nap lehet fogyasztani, de csak a kijelölt helyeken.
Egy bliccelő kreativitása végtelen
A szállodaigazgató érdekességképpen elmondott egy-két esetet, hangsúlyozva, hogy senkinek sem akar ötleteket adni. A minibár, a távirányító a köntös és a törölköző abszolút neuralgikus pontok a szállodából lopkodók életében. A minibárral sokan trükköznek, volt olyan eset, hogy az illető kibontotta a sörösüveget, olyan bűvészügyességgel, hogy azt nem lehetett észrevenni, majd megitta a tartalmát vizet töltött bele és visszazárta. Jött a következő vendég és nyilván reklamált, hogy nem sör van a palackban. A távirányítóknál gyakran előfordul, hogy vagy csak az elem tűnik el, vagy az egész készülék. Olyan is volt azonban, hogy a visszajáró vendég a szállodai modernet cserélte az otthoni elavultra. A köntösök, törölközők teljes természetességgel tűnnek el a szállodai szobákból, holott nem szabadna őket hazavinni. Amit viszont szabad és ezt jó megjegyezni, a kikészített kozmetikumok és a becsomagolt szállodai papucsok.
Autóval kilógni sem érdemes
Bágyi Péter arra is felhívta a figyelmet, hogy az autóval sem érdemes trükközni. Gyakran előfordul, hogy van mélygarázs vagy teremgarázs szolgáltatás egy-egy nagyobb szálloda esetében, ez a legtöbb helyen fizetős. Kedvelt trükk, hogy a leereszkedő sorompó alatt próbálnak a vendégek a gépkocsival kislisszanni.
Mivel a legtöbb épületben kamerarendszer van - biztonsági okokból - az abban a pillanatban rögzíti az esetet, de nemcsak ezt, hanem akár a lopást és a rongálást is, ez a hatóságok számára átadható és azonnal megindul az eljárás. Az ilyen esetekben a szálloda mindig tesz feljelentést a rendőrségen, azonnal körbemennek a kamerafelvételek és a fotók is a szállodák között. Mivel feljelentés van a tettes ellen, abban a pillanatban már nem sérti a személyiségi jogokat, tehát mindenki értesül róla.
Károkozás is előfordul, általában ittas állapotban. Itt azonban jellemző, hogy ha a vendég kijózanodik, belátja, hogy hibázott. A szakember azt tapasztalta, hogy ilyenkor az esetek kilencven százalékában nem viszik perre az ügyet, mert a vendég azt is belátja, hogy anyagilag jobban jár, ha kifizeti az általa okozott kárt.