2024.06.19. 14:03
A kényszergyógykezelés néha rosszabb, mint a börtön az elmeszakértő szerint
A Miskolci Járásbíróság a múlt héten elrendelte annak a férfinak a kényszergyógykezelését, aki június 11-én délelőtt Miskolcon az egyik áruház parkolójában kalapáccsal bántalmazta idősebb ismerősét, majd autójával többször elütötte áldozatát, aki a helyszínen belehalt a sérüléseibe.
Miskolc egyik áruházának parkolójában történt az incidens, ami kényszergyógykezeléshez vezetett
Fotó: BOON
Az ügyben beszerzett pszichiátriai vélemény alapján – a gyanúsított mentális állapotára tekintettel – megalapozottan feltehető, hogy szabadlábra kerülése esetén újabb, személy ellen irányuló erőszakos cselekményt követne el, így a bíróság elrendelte kényszergyógykezelését. Ennek kapcsán dr. Vaszily Mária ideg- és elmegyógyász főorvos, igazságügyi elmeorvos szakértő beavatta a boon.hu-t a kényszergyógykezelés részleteibe.
Mi az a kényszergyógykezelés?
A szakértő ismertette, hogy a kényszergyógykezelés egy speciális pszichiátriai kezelés, amelyet bíróság rendelhet el döntően életellenes cselekmények elkövetői számára. Egy életellenes cselekmény esetén a beszámíthatóság megállapítására igazságügyi elmeorvos szakértőt rendelnek ki. A hatóság azt kérdezi a szakértőtől, hogy az illető rendelkezik-e a kóros elmeállapot valamilyen formájával, így különösen elmebetegségben, gyengeelméjűségben, szellemi leépülésben, személyiségzavarban vagy tudatzavarban szenved-e.
Nem egy szakértő vizsgál
Büntetőügyekben mindig két szakértőnek kell eljárnia. Az egyik szakértő mindig a hatóság által kirendelt igazságügyi elmeorvos-szakértő, aki megválaszthatja társát, és aki lehet általános igazságügyi orvos-szakértő is. Sajnos vármegyénkben nagyon kevés mind az igazságügyi elmeorvos-, mind az általános orvos szakértő – ismerteti a szakmai körülményeket dr. Vaszily Mária. A szakember fontosnak tartotta megjegyezni, hogy az igazságügyi szakértésben a klasszikus pszichiátriai kórisméket használják, nem a BNO kódnak megfelelő osztályozást. A BNO (Betegségek Nemzetközi Osztályozása) kódok finanszírozási célokat szolgálnak a pszichiátriai betegellátásban, melyek alapján az orvosok a megfelelő gyógyszereket írhatják a betegeknek.
A beszámíthatóság meghatározása
A beszámíthatóság azt jelenti, hogy az egyén a cselekmény elkövetésekor, illetve a vizsgálat idején szenvedett-e vagy szenved-e olyan kóros elmeállapotban, amely korlátozta vagy képtelenné tette volna arra, hogy cselekménye következményeit felismerje, és a felismerésnek megfelelően cselekedjen. A „képtelenné tette volna” jelenti azt, hogy a vizsgált egyén nem volt beszámítási képességének birtokában.
Van, aki szimulálna az enyhébbnek hitt büntetésért
A főorvosnő pályafutása során volt már példa rá, hogy megpróbálták szimulálni a kóros elmeállapot valamelyik formáját. Egy gyakorlott szakértő azonban „átlát a szitán”, nem lehet félrevezetni, mondta. Ha az első körben a szakértők azt állapítják meg, hogy az egyén nem szenved elmebetegségben, a bíróság – az ügyész vagy védőügyvéd, vagy akár a szakértő kérésére – elrendelheti másik szakértő felkérését véleményadásra, és ha a vélemények nem egyeznek, úgynevezett ütköztetésre kerül sor a két szakértő-páros között. Ha nem tudnak közös nevezőre jutni, a bíróság harmadik szakértőt is kirendelhet, aki az iratok alapján is adhat véleményt arra vonatkozóan, hogy melyik véleménnyel ért egyet. Nincs esély színleléssel kibújni a felelősség alól. A szakértőknek több eszköz is van a kezében a beszámíthatóság megállapítására. Ha a gyanúsított korábban nem állt pszichiátriai kezelés alatt, egyetlen vizsgálat nem feltétlenül döntheti el, hogy szenved-e a beszámítási képességet kizáró kóros elmeállapotban. Ilyenkor a szakértőnek lehetősége van pszichiátriai megfigyelést kérni, akár harmincnapos szoros megfigyelésre is javaslatot tehet. Ez jelentősen megkönnyíti a diagnózis felállításának folyamatát.
Mindenkinek jár az esély a gyógyulásra
Dr. Vaszily Mária elmondta, hogy az életellenes cselekmények elkövetőit, akiket kényszergyógykezelésre ítélnek, az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetbe (IMEI) szállítják, ahol börtönkórházi körülmények között részesülnek kezelésben. Az elmebetegségek ugyan véglegesen nem gyógyíthatók, de a tünetek gyógyszeres – már nagyon jó gyógyszerek állnak rendelkezésre – kezeléssel jelentősen enyhíthetők, sőt teljes tünetmentes állapot is elérhető. Arra is volt eset, hogy semmi érdemi javulást nem tapasztaltak. A kezelés szigorú körülmények között zajlik az IMEI-ben. Hossza nem állapítható meg előre. Az IMEI-ben meghatározott időközönként igazságügyi orvosszakértők – elmegyógyász és vagy elmegyógyász, vagy általános orvosszakértő – vizsgálják a beteget. A beteg vádlott csak akkor bocsátható el az intézményből, ha a szakértők egyhangúan megállapítják, hogy a bűnismétlés veszélye nem áll fenn.
– A kényszergyógykezelés nem felmentés a büntetés alól, hanem egy speciális, szigorúbb körülmények között végrehajtott gyógyszeres kezelés, szükség esetén pszichológus bevonása is indokolt lehet – foglalta össze a főorvos.
Az elmebetegség ugyanolyan betegség, mint a cukorbetegség
Dr. Vaszily Mária felhívta a figyelmet arra is, hogy az elmebetegség – melynek több formája van – ugyanolyan betegség, mint például a cukorbetegség, a rákbetegség, amelyről az egyén nem tehet, nem ismerjük az okát.
– Sajnos az elmebetegségekben szenvedőknél bűncselekmény elkövetésének a lehetősége fennáll, főleg, ha téves eszméivel, hallucinációival „vitába szállunk” mi, az egészséges emberek ahelyett, hogy szakember segítségét kérnénk. Egy cukorbetegség vagy egy magas vérnyomás betegség nem stigma, szemben az elmebetegséggel. A társadalmi megítélése negatív ezeknek az embereknek. A közfelfogással szemben a kényszergyógykezelés nem egy szanatórium, véleményem szerint gyakran rosszabb, mint egy börtön vagy egy fegyház. Ha valaki határozott idő után szabadulhat a börtönből, a tünetmentessé, tünet-szegénnyé tétele után az elmebeteg egyén is felmenthető a kényszergyógykezelés alól. A kényszergyógykezelés megszűntetése után azonban továbbra is indokolt az ellenőrzött rendszeres ideggondozói gondozás, gyógyszeres kezelés a beteg élete végéig, és vissza tudnak illeszkedni a társadalomba.
A gyilkos asszony
Dr. Vaszily Mária felidézte egy múltbéli betegét, aki emberölés után kényszergyógykezelésre lett ítélve. Sikeres kezelés után megállapították, hogy a bűnismétlés veszélye nem áll fenn, így kikerült az IMEI-ből. Ez azonban azt jelentette, hogy szoros utánkövetés keretein belül havonta meg kellett jelennie az ideggondozóban, ahol megkapta a kezelését. Amennyiben visszaesést tapasztaltak volna, az azonnali pszichiátriai – kórházi, nem IMEI – kezelést tett volna szükségessé esetleges újabb bűncselekményt megelőzendően is.
Az öt klasszikus kóros elmeállapot és bűncselekmények elkövetésének összefüggésről röviden és nagyon leegyszerűsítve a szakértő tapasztalatai szerint:
Elmebetegség (Pszichosis) – köznyelven téboly, elmebaj. Több formája van, okuk ismeretlen. Leggyakoribb a skizofrénia (tudathasadás), melyben gyakoribb is a bűncselekmény elkövetése. Ide tartozik a kóros lehangoltság (Depresszió), kóros felhangoltság (Mánia), üldöztetéses téboly (Paranoia).
Gyengeelméjűség (Oligophrenia) – köznyelven együgyű, szerény intellektusú, buta. Az egyén valamely betegség következményeként születésétől kezdve nem képes vagy korlátozottan képes a mindennapi életvitelhez szükséges alapvető ismeretek megszerzésére – ennek van több súlyossági fokozata (Debilitas, Imbecillitas, Idiotia). A szakértő a több mint 30 éves szakmai gyakorlata során ilyen esetekben még nem találkozott olyannal, hogy kényszergyógykezelésre kellett volna ítélni, de enyhébb bűncselekmények elkövetése – lopás, csalás, garázdaság – nem ritka.
Szellemi leépülés (Dementia)- köznyelven elbutulás, szellemi hanyatlás: Felnőtt korban elszenvedett agyi károsodás következtében a már megszerzett ismereteiből különböző mértékben veszít, így lehet enyhe, közepes, súlyos fokú. Szellemi leépülésben sem volt még példa kényszergyógykezelés szükségességére, de itt is előfordulhat kisebb bűncselekmények elkövetése.
Személyiségzavarok (Pszichopathia): A szenvedélybetegségek, mint az alkoholfüggőség, kábítószer-függőség, játékszenvedély a személyiségzavarok csoportjába sorolhatók. Kiemeli: a kábítószer-függőség, alkoholfüggőség önmagában nem jelenti a belátási képesség kizártságát, azaz nem indokol kényszergyógykezelést. Ebben a csoportban a leggyakoribb a bűncselekményt elkövetők gyakorisága.
Tudatzavarok: Igazságügyi elmeorvos szakértői szempontból fontos csoport. Kóros indulat, rövidzárlati cselekmény, kóros részegség, csökevényes kóros részegség vagy az utóbbi kettővel egyenértékű tudatzavar. Ritka kórképek, de főleg a csökevényes kóros vagy kóros részegség több esetben előfordult és egy alkalommal rövidzárlati cselekmény is.
