Trianon és a háború hőseire emlékeztek Miskolcon - képekkel

Barta Gábor nyitóbeszédében rámutatott a Trianont létrehozó történelmi helyzetre. 

Trianon miatt elveszítettük a magyar nemzet kétharmadát

„104 éve a a trianoni békeszerződés és az első világháborút lezáró Párizs környéki békeszerződések Magyarországra erőszakolt rendszerének részeként a háborúban vesztes Osztrák-Magyar-Monarchia felbomlott. A háborúban győztes antanthatalmak, Nagy Britannia, Franciaország és Olaszország határozta meg az újonnan létrejött államok határait. Figyelmen kívül hagyva a magyar nemzetiségi, etnikai, történelmi tényeket. Az igazságtalanul ránk erőszakolt békerendszer következtében az ország elveszítette a magyar területek kétharmadát” - összegezte a magyar nemzet veszteségeit a politikus.

Az őshonos magyar nemzet népességéből 300 ezer ember került Ausztriához, 3 és fél millió Csehszlovákiához, 5,3 millió fő Romániához, 4,1 millió pedig Jugoszláviához. A trianoni döntés 23,4 millió magyar lakost érintett. Magyarországon az összmagyarság alig kétharmada marad.

Korábban itt írtunk arról, hogyan hatott Trianon Miskolcra. 

„Trianon traumáját a magyarság a mai napig nem tudta feldolgozni”

Barta Gábor felhívta a figyelmet arra, hogy a korabeli elkeseredett hangulatban országszerte sorra születtek a Trianon fájdalmas üzenetét őrző emlékoszlopok. Mert a magyar emberek nem tudtak beletörődni a veszteségekre és az igazságtalanságba. Trianon Miskolcon is számos családot szakított szét. 

103 éve fogalmazódott meg az akkori hejőcsabaiakban, hogy emléket emeljenek a település háborúban elesett hőseinek.

- emelte ki a hejőcsabai háborús emlékmű jelentőségét Barta Gábor. 

Az oszlop Hejőcsaba 34 hősi halottjának állít emléket. A többszöri áthelyezés és az évtizedes elhanyagoltság miatt a talapzat és maga a szobor felújításra szorult. Barta Gábor szerint a gondozatlan park sem volt méltó az emlékműhöz, ezért képviselői alapja terhére és társadalmi összefogással ezt is rendezetté tették. 

„Mit üzen egy első világháborús emlékpark a 21. század emberének? Azt, hogy többé ne legyen háború”- foglalta össze az oszlop magyar nemzetnek szóló jelentőségét Barta Gábor.

Felszentelték a világháborús emlékművet

A nyitóbeszédet követően dr. Jacsó Pál elszavalta Juhász Gyula Trianon című versét, a Miskolczi Pincék Asztaltársaságának Dalárdája pedig előadta a miskolci 10-es honvédezred dalait. Somorjai Lehel Herman Ottó-díjas történész előadást tartott Trianonról, a jelenlévő egyházi méltóságok pedig felszentelték az emlékművet, majd áldást kértek a megjelentekre és az egész magyar nemzetre. 

A rendezvény végén a résztvevők elénekelték a Himnuszt, és elhelyezték az emlékoszlop talapzatán az emlékezés koszorúit. 

Trianon hatásairól itt olvashat bővebben.