Újjáépült Lillafüred legendás kilátója

A kilátó (újjá)építése egy 2019-ben létrehozott országos turisztikai fejlesztés része. Az Északerdő Zrt. vezérigazgatója – Zay Adorján – jelentette be két évvel ezelőtt, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén megyében egy kétszáz milliós fejlesztési projekt keretében erdei pihenők, kilátók és meteorológiai állomások épülnek. A program részeként épül meg a kilátó és a hozzá vezető tanösvény is, mintegy ötvenmillió forintból. 
A kilátó elődjét – melynek építését az MTE Borsodi Bükk Osztálya finanszírozta – az ötvenes években bontották le a közelében kialakított katonai támaszpont, ismertebb nevén a Szikla miatt. Utazzunk vissza most a régi időkbe, és nézzük meg, hogy alakult ki az egyesület, majd a kilátó avatása kapcsán az akkori felsőosztály életébe is tekintsünk be egy kicsit. 

Az MTE Borsodi Bükk Osztály megalakulása 

A Magyar Turista Egylet Borsodi Bükk Osztálya 1894. június 17-én alakult meg. Első elnöke báró Vay Elemér (Borsod vármegye, majd Miskolc főispánja) lett, aki egészen 1914-ig látta el feladatát, hogy aztán tiszteletbeli elnökként még 1931-ig támogassa az egyesületet. Az egylet első tiszteletbeli elnökének Lichtenstein Józsefet (Miskolc volt ország­gyűlési képviselője) választotta. Vezetésében helyet kapott még: Bulyovszky Gusztáv, Petró József, Szentpáli István, dr. Ferenczi Henrik, Katona József, Andor Tivadar, Gállfy Ignác, dr. Gencsi Samu, Hidvégi Benő és Soltész Nagy Albert. 
Az egyesület első „akciója” a szentléleki pálos kolostor mellett felállított turista-menedékház volt 1895-ben, de ők alakították ki az első turistautakat is a Bükkben. 

Kilátó a Dolka-tetőn 

A kilátó terveit készítő Szűcs Sándor (1872–1939) összefoglalta az egyesület működését egy cikkben, szó esik benne az épületről is: 
,,A 40 év alatti turista alkotásaink közül idősorrendben a Dolkatetöi Zsófia kilátótorony építéséről s a hozzáfüzödő eseményekről kell megemlékeznem. Ezt a kilátót s a hozzá megépített turistautat, egyleti mérnöki minőségemben készített terv szerint 1900 havában építettük meg s a MTE 1900. évi miskolci közgyűlésével kapcsolatban rendezett szép kirándulás keretében adtuk át ünnepélyesen a használatnak. A közgyűlés s a hozzákapcsolódó szép kirándulások felejthetetlen élményei úgy nekem, mint turistatársaimnak, kik azokban részt vehettünk, örzöm is azokat a fényképeket, amelyek ez alkalomból a kiránduló csoportról, köztük dr. Téry Ödönről s budapesti turistatársaimról készültek. A kilátótornyot, — melyről Lillafüredre, a körüleső hegykoszorúra, annak mélyén a hámori tóra, a tokaji hegyre s alatta elterülő sík-ságra, stb. nyílik szép kilátás s amelynek 1262 korona költségéhez jelentősen hozzájárult egyesületünknek több évben is rendezett, nagysikerű, nyári táncvigalma, — báró Vay Béláné, szül. Teleky Zsófia grófnő alapítótag nevéről neveztük el Zsófia kilátótoronynak.” 
(Turisták Lapja 1934, 217. oldal) 
Szűcs Sándor egyébként harmincöt éven keresztül az Osztály mérnöke volt, és lehet, hogy ezt kellett volna előre írnom: a város főmérnöke is, Adler (Adorján) Károly távozása után. 

A közgyűlés 

A Magyar Turista Egylet 1900. évi közgyűlését a Bükk Osztály meghívására Miskolcon tartotta. A pünkösd vasárnapján sorra kerülő rendezvényen a legtöbben a fővárosból érkeztek. 
A vendégek java része már szombaton este megérkezett, őket már a pályaudvaron fogadták, és aznap egy ismerkedési estet tartottak számukra a Népkertben. A vacsora után tíz óra magasságában Weidlich Pál az avasi pincéjében látta vendégül a társaságot. 
Másnap délelőtt volt a közgyűlés, melyet báró Vay Elemér a borsodi elnök nyitott meg. Az elnök üdvözölte a rendezvény résztvevőit városunkban, illetve megyénkben. A továbbiakban a titkári jelentés és a számadás következett. A közgyűlés vége a tagválasztásokkal telt. A rendezvény után a Korona szállóban tartották a díszebédet, ami után gépkocsikkal mentek ki a Hámori-tóhoz, melyet akkor még leginkább Taj néven emlegettek. 

A Zsófia-torony 

A turistaegylet tagjaihoz Hámorban a miskolci dalárda is csatlakozott. A társaságot a kilátóhoz vezető ösvény elején Hámor község vezetősége fogadta, Bukó Sámuel vezetésével. 

(Borsod – Miskolci Értesítő – 1900. június 6.) 
A társaság innen a (Hámori-)tóhoz sétált le, ahol már két bográcsban főtt a pörkölt a vendégek számára, és persze Weildlich Pál legjobb borai várták őket. 

(Borsod – Miskolci Értesítő – 1900. június 6.) 
Miután beesteledett, a vendégek a lillafüredi nagy vendéglőbe tették át székhelyüket. A dalárda meg egy pár dalt énekelt, aztán mindenki nyugovóra tért. 
Másnap reggel 6:40-kor indult a csapat Szentlélekre, az egykori kolostor romjaihoz. Ott várta őket a villásreggeli, majd a környéket barangolták be a túrázók. Ezzel ért véget a rendezvénysorozat, a legtöbben még aznap hazautaztak. 

Az új kilátó építése 

De térjünk vissza a jelenbe. A pályázati pénz, melyet az Északerdő és Magyar Természetjáró Szövetség nyert el közösen, a kilátóra és az oda vezető 1,3 kilométeres tanösvényre lett elegendő. 
Bózsó Gyula, az Északerdő műszaki osztályvezetője elmondta, hogy az új építmény a régi rekonstrukciója lesz, tehát külsőleg az eredetivel teljesen meg fog egyezni. Egy különleges információval is szolgált az osztályvezető. Elmondta, hogy eredetileg Millennium-kilátónak nevezték a tornyot, csak később nevezték át Zsófia-kilátónak. Nos, a tervekben lehet, hogy ez szerepelt, de mint olvashatjuk, az avatáson már bizonyosan Vay Erzsébet – Lillafüred névadója – édesanyja volt a névadó. 

Források

minap.hu – Újjászületik a Zsófia-kilátó 
boon.hu – A turisták már várják a Zsófia-kilátót 
Borsod – Miskolci Értesítő – 1898. július 20., 1900. június 6. 
Turisták Lapja – 1900 – Cézár: Kirándulásunk a Bükkbe, 1912 – Kühne József: Kühne Adolf, 1934 – Visszaemlékezés az MTE Miskolczi Bükk Egylet 40 éves múltjára 
Turisták Lapja – 1938 – A magyar Felvidékért! 
Szabadság – 1900. június 9. 
Dobrossy István (szerk.): Miskolc története IV/2 – Kultúra és Művelődéstörténet 
Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 10. 
Túry József: Miskolcz és környéke 
miskolciszemelvenyek.blog.hu – Tíz történelmi érdekesség Miskolcról