A mikvétől a sóleten át a neológ vallásfelfogásig

Deutsch Miklós, a Miskolci Zsidó Hitközség elnöke beszélt nekünk a zsidó hagyományokról, a zsidók jellegzetes ételeiről és a kipáról. És arról a mikvéről is, amit pár hete adtak át a Miskolci Zsidó Hitközségben. 

Mikve: a rituális tisztaság szent helye

A mikve, vagyis a rituális fürdő kiemelt szerepet tölt be a zsidó emberek életében. Régen minden templom mellé építettek egy mikvét. 

„Manapság elég kevés a mikvék száma Magyarországon. A miskolci mikve egyedülálló szerepet tölt be a térségben. Óriási dolog, hogy 80 évvel a holokauszt után Miskolcon nem visszafelé fejlődünk, hanem próbálunk előrelépni, a megmaradásunk koncentrálni.” – emelte ki a mikve fontosságát Deutsch Miklós.

A miskolci mikve korábban egy régóta elhanyagolt, romos állapotban lévő fürdő volt. Deutsch Miklós hamar a felújítása mellett döntött, amikor megválasztották a Miskolci Zsidó Hitközség elnökének. Erre a hitközségnek nem lett volna anyagi fedezete, ezért a magyar állam segített. Dr. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes mindenben támogatta a miskolci zsidó közösséget abban, hogy újjáépítsék a mikvét. 

„A mikve egy új szakrális közösséget teremt az isten és az ember között a megtisztulás által. A zsidó menyasszony és a zsidó vőlegény között egy teljesen új megtisztulási kapcsolatot hoz létre. A vallásos zsidó fiataloknál az esküvőt meg sem lehetett tartani anélkül, hogy ne jártak volna a mikvében.” - hangsúlyozta a rituális fürdő szerepét Deutsch Miklós.

A házasságuk előtt egy női felügyelő ellenőrzi a menyasszony tisztaságát. Azon a napon csak nők használhatják a mikvét. A menyasszonynak háromszor kell lemerülnie és ezzel megtisztul, egy erre kirendelt felügyelő hölgy jelenléte mellett. Ugyanez vonatkozik a vőlegényre is egy másik napon, ott szintén tartanak egy ellenőrzést, felügyelő részvételével. A vallásos nők a menstruáció utáni napon szintén elmennek a mikvébe és megmerülnek benne, hogy megtisztuljanak a vizében. 

A szombat (a sábesz) és a bár micvo

Szombaton, sábeszkor semmiféle munkát nem szabad végezni, amit az emberek hétköznap szoktak.

A sábesz, vagyis a szombat a zsidók legszigorúbb és a legnagyobb ünnepe. A villanykapcsolót és a televíziót sem szabad ilyenkor bekapcsolni, mert az is tevékenységnek, munkának számít, ezért tiltottnak minősül. Ilyenkor tilos táskát hordani az embernek. Szombaton majdnem minden cselekvés a tiltólistán szerepel a zsidó emberek körében, kivéve az imádkozást és az étkezést.

„A bar micvo, a férfivá avatás egy hatalmas családi ünnepség a zsidó családokban. Az én bar micvómon közel háromszázan vettek részt, felemelő élmény volt. Mér előtte fél évvel alaposan tanulmányoznom kellett előtte a Tórát, megtanultam belőle néhány fontos részletet. A zsidó vallási hagyományban óriási esemény ez egy 13 éves fiatalembernek, mert ekkor válik a közösség nagykorú tagjává.” – beszélt saját emlékeiről Deutsch Miklós.

Ebben a vallásban 10 férfinak kell találkoznia a templomban ahhoz, hogy együtt imádkozhassanak. A bar micvo után a 13 éves fiú is csatlakozhat ehhez a közösséghez, és teljes jogú zsidó férfiként imádkozhat velük. 

Sólet és maceszgombóc: a klasszikus zsidó ételek

A legismertebb zsidó étel mindenképpen a sólet. Ahány ház, annyiféle sólet létezik. Deutsch Miklós szüleinek családjában a sólet marhaszeggyel és tojással készült. Máshol töltött libanyakat tesznek rá, vagy füstölt libacombbal fogyasztják. Ez a klasszikus zsidó étel, a maceszgombóccal együtt.

Deutsch Miklós egy személyes élményét is megosztotta velünk a sólettel kapcsolatban:

„Régen a zsidó családok már pénteken elkészítették a sóletet, mert szombaton nem szabad munkát végezni. Aztán az én családom a Búza téren lévő Marinov pékségbe vitte a kenyeret. A délelőtt megsült kenyerek és sütemények után meleg maradt a kemence. Akkoriban a zsidó családok elvitték a maguk sóletét, ott sült tovább. Másnap a templomból hazatérve az volt a program 11 óra magasságában, hogy elmentünk a pékségbe a sóletért, és azt ettük”.

A maceszgombóc egy pészahi étel, az egyiptomi kivonuláshoz és a zsidó húsvéthoz kapcsolódik. A pészahnak nincs köze a hagyományos húsvéthoz, de körülbelül egy időbe esik vele. A pészah idején esznek a zsidók maceszgombócot. Mert itt is szigorú előírások szólnak arról, mit lehet és mit nem lehet enni az ünnepi időszakban. Ekkor esznek a zsidók pászkát is, mert a pészah a pászkaünnep. 

A kipáról mindig az eszükbe jut Isten

A zsidó vallásról sokaknak egyből a jellegzetes fejfedő, a kipa jut az eszébe. Deutsch Miklós elmondta: a hagyomány szerint azért viselik a zsidók ima közben és az élet számos területén, hogy mindig az eszükbe jusson: van valaki felettük. A templomban és a temetőben a zsidó ember mindig felveszi a kipát, és a keresztények vallásúaknak is illik felvenni a kipát a zsinagógában. 

„A régi hagyomány szellemében mindenkinek kipát kell viselnie, ha belép a zsinagógába. A Miskolci Zsidó Hitközség vezetőjeként mindenkinek kipát biztosítok, amikor bemegy a templomunkba.” - hangsúlyozta a fejfedő jelentőségét a Miskolci Zsidó Hitközség elnöke.

Ortodox és neológ zsidók

Az ortodox zsidó emberek a legvallásosabbak, rendszerint hosszú szakállt és nagy pajeszt növesztenek. Ehhez képest a neológ zsidók felveszik a kipát a zsinagógában, ragaszkodnak a régi zsidó hagyományokhoz, de jóval világiasabban öltözködnek és gondolkodnak, mint az ortodox szemléletűek.

Miskolcon régebben az ortodox zsidó vallás volt a meghatározó, azonban most, a 21. században a neológ zsidók vannak többségben. Általában a családi hagyomány határozza meg, hogy egy zsidó mennyire lesz vallásos, viszont ma is gyakran megesik, hogy valaki ortodox zsidó családban nő fel, és később neológ zsidóként él. Mert a régi korok vallási előírásait nem mindenki akarja betartani a modern időkben, nyitottabbá vált a zsidók gondolkodása az utóbbi évtizedekben.