Nem sarlatánság, nem is ezotéria a metafizika

„Albert Einsteinnek egy mondásával kezdeném, hogy a világban az a legérthetetlenebb, hogy érthető. Hogy miért? Mert logikusan fel van építve, tehát tulajdonképpen logika által is értelmezhető" – így kezdi el magyarázni dr. Kovács Sándor tanár, hogy valójában mi is az a metafizika. Ő maga a filozófia tanszéken oktatta is ezt a tudományt, amit nagyon sokáig nem is neveztek tudománynak, sőt, sokszor a sarlatánság vagy az ezotéria bélyegét is rásütötték. Dr. Kovács Sándor most arra vállalkozott, hogy négykötetes könyvet ír arról, hogy mit lehet, kell tudni a metafizikáról – Magyarországon teljesen hiánypótló az ilyenfajta összefoglalás.  A szép kiállítású könyv az idei könyvhétre jelent meg Adalék a metafizikai tudományának tanulmányozásához címmel, és a négyrészes sorozat első darabja.

Az agy fontos érzékszervünk

No de mi is az a metafizika? Dr. Kovács Sándor így magyarázza: „Öt érzékszervről beszélnek, de általában elfeledkeznek arról, hogy az agy is egyfajta érzékszervnek nevezhető, mert a logikába ezen az érzékszerven át hatolhatunk be. Az emberek nagyon ritkán gondolnak arra, hogy minden, amivel találkoznak, minden anyagi dolog mögött logika húzódik meg. "Ha például elmegy a színházba, mondjuk a miskolciba, ott elég szűken vannak az egyes zsöllyék. S ha úgy dönt, hogy felteszi a karját, akkor nem biztos, hogy gondol arra, hogy inkompatibilitás lép fel, tehát az összeférhetetlenségnek egy tipikus logikai relációja: vagy ön teszi fel a könyökét erre karfára, vagy a szomszédja, vagy egyikőjük se. Az agyunk éppen arra hivatott, hogy ebbe a logikai dimenzióba hatoljon be és ismerje meg. Az úgynevezett metafizikai világba.

Logikával sok minden kikövetkeztethető

Dr. Kovács Sándor mond még egy példát, az talán még érthetőbbé teszi, mire is gondol. Hégel – az 1800-as években élt német filozófus –  azt mondta, „ha felkelek reggel, és nem hallok kocsiszekér-zörgést, azonnal tudom, hogy leesett a hó. De miért? Mert a havon puhán siklik a kerék, és nem hallatszik semmi, ha viszont nem esik a hó, akkor zörög rettentően". Azaz ő logikailag ki tudta következtetni a történéseket anélkül, hogy látta volna. Számtalan ilyen dolog van, például logikai úton fedezték fel az Uránusz bolygót, hamarabb jöttek rá, hogy ott kell egy bolygónak lenni, semmint ténylegesen távcsövön megpillantották volna. 

Kiszámítható, merre halad a világ

A metafizikai világot, magyarázza dr. Kovács Sándor, az ókor óta igyekeznek megismerni. Könyvének a borítóján azért is szerepel Raffaello Az athéni akadémia című festményének egy részlete,mert Arisztoklész (Platón) sétál rajta Arisztotelésszel, mert a szerző szerint ők voltak az ókor legegyetemesebben gondolkodó koponyái, ők nevezték a metafizikát a leglényegesebb, legemberibb tudománynak. 

„Ezt a tudományt később megkérdőjelezték a  tudományos, természettudományos felfedezésekkel párhuzamosan, és vált megvetett tudománnyá. Ma kezdik újra felfedezni". Dr. Kovács Sándor a jelentőségét így szemlélteti: matematikai logikával programozható, hogy mi fog történni a jövőben, pontosan meghatározható, hogy a mai emberi társadalmi fejlődés hol tart, és merre halad a későbbiekben. 

Kérdeztük, hogy merre.

A tökéletes és teljes létezés felé közelítünk

A szerző szerint vége sosincs ennek az útnak, ha csak meg nem semmisíti az emberiség önmagát. Állandóan közelít majd az abszolútumhoz, amit úgy foghatunk fel, mint a tökéletes és teljes létezést, azaz egy fejlettebb társadalmi formától sok-sok közvetítő társadalmi formáción keresztül eljutunk egy olyan állapothoz, ami sokoldalúan fejlett harmonikus személyiségek tömegét követeli meg, akik független létben elsősorban a tudománynak élhetnek, mert függetlenek már a materiális szükségletektől. Persze ez csak egy nagyon távoli jövő.

Szinte megszűnt a metafizika oktatása

A további részletekbe most nem megyünk bele, inkább visszatérünk a kötethez. Dr. Kovács Sándor hangsúlyozza, Magyarországon az elmúlt évtizedekben szinte megszűnt a metafizika oktatása. Forrai Gábor, a Miskolci Egyetem filozófia tanszékének volt vezetője azt írta egy nyugatról fordított könyv előszavában, hogy a metafizikával kapcsolatban nincs magyar nyelvű irodalom, ez is ösztönözte a most megjelent könyv szerzőjét, hogy felvállalja a négyrészes kötet megírását. Mint portálunknak fogalmazott, megpróbálja a könyvben helyretenni a dolgokat: nem egyszerűen arról van szerinte szó, hogy vissza kell hozni a tudományos életbe a metafizikát, hanem a legfontosabb tudomány kell, hogy legyen. A második kötet már kifejezetten a metafizikával foglalkozik direkt módon, a harmadik az abszolútomról szól ( metafizikai fogalom, amely a hegeli filozófiában mint Abszolút Szellem, mint a legfőbb világész nyer értelmet - a szerk.), a negyedik pedig bepillantás a metafizika különböző ágazataiba.

Szeptembertől oktatás indul

„Miskolcon a Miskolci Bölcsész Egyesületben létre hívtunk egy metafizikai műhelyt, amely már fontos előadásokat is tartott a nagyközönség számára, de célunk, hogy szeptembertől oktatást is indítunk a témában" – árulta el. Maga a könyv mindenki számára élvezhető, akit érdekel ez a tudomány, és persze azok számára tankönyvül szolgálhat, akik az egyetemen az elmélyedést választják majd. Dr. Kovács Sándor még megjegyzi, Budapesten már okítják a metafizikát az egyetemi rendszerben, de ott modern jelzővel látják el, ő viszont úgy érzi, nem helyesen közelítik meg a tudományt, mert angolszász módon alulról építkezve próbálják felépíteni. Holott ez felülről építkezik: amikor elindulunk a hegy aljától felfelé, akkor nem sokat látunk a tájból, de ha felmegyünk a tetejére és a csúcsról tekintünk le, akkor belátjuk az egész utunkat is meg az egész tájat is. „Egészben kell látnunk tudni és láttatni. Ezt holisztikus szemléletnek hívják".

Szó sincs róla, hogy minden előre meghatározott

A metafizika az abszolútum körül forog, hangsúlyozza még. Az emberiség mindig keresett egy olyan nálánál nagyobb erőt, aminek érezte a hatását, ezt először megtalálta a természetben, aztán a szellemben, majd Istenben. Az abszolútum meghatározására a Miskolci Metafizikai Műhely és ő maga, a szerző is kísérletet tesz, mert az emberek számára egyfajta tájoló, orientáló, és a társadalom fejlődési irányát is megmutatja. 

„Természetesen ez nem azt jelenti, hogy egy predesztináció hat a társadalomra, hogy minden előre meg van határozva. Nem az az érdekes, hogy ki hajtja végre az adott fejlődést, a fejlődésnek van meg a szükségszerűsége. Itt már minden az egyéntől függ, hogy beáll-e a társadalmi fejlődés irányába, vagy megpróbál ellenállni ennek. Tehát Egyiptomban például több mint ezer éven keresztül megállt a társadalmi fejlődés, mert a mindenkori uralkodó birtokolta a legfőbb tulajdonformát, a földet. Európában már rég létrejött a magántulajdon, ami alapja volt egy gyors fejlődésnek is, mert egy olyan társadalomban, ahol minden alapvető tulajdonforma az uralkodó kezében van, az emberek számára nem jelentett inspirációt, érdekeltségét, hogy fejlesszék a társadalmat. Tehát egy-egy személy képes több ezer évig is megakadályozni a társadalmi fejlődést, de utána átszakadnak a gátak, és megy minden a fősodor irányába.