Ezt tehetjük, ha defektet kap az autónk

A nyári időszakban minden főútvonalon és autópályán megnövekszik a forgalom, hiszen sokan indulnak ilyenkor kirándulni, vagy egy hosszabb nyaralásra. Az autónkon defektet okozó rizikófaktor lehet, ha valaki évekig téligumit használ nyáron, mert a melegebb időben a szakítószilárdság csökken az abroncsok esetében. 

A napokban az M5-ös autópályán bekövetkezett tömeges defekt sokak figyelmét keltette fel: hiába tartjuk rendben az abroncsokat, vezetünk óvatosan és körültekintően, vannak olyan helyzetek, amikor a defekt egyszerűen nem elkerülhető. A Magyar Gumiabroncs Szövetség szakértőinek tanácsait gyűjtöttük össze, hogy mit tehetünk ilyen esetekben.

Semmi hirtelen mozdulat 

A szakértők szerint a legfontosabb, hogy kapcsoljuk be a vészvillogót, közben csökkentsük a sebességet, de csak finoman, fokozatosan; kerüljük a padlóféket, ehelyett - ha lehetőségünk van rá - hagyjuk inkább kigurulni az autót.

 Egyáltalán nem ritka, hogy az abroncsban lévő nyomás nem lassan szivárog, hanem hirtelen csökken. Ilyenkor észre fogjuk venni, de meg tudjuk oldani a helyzetet. Először is, maradjunk a sávban, két kézzel erősen markolva a kormányt: előfordulhat, hogy az autó félrehúz, de ne ijedjünk meg. Még akkor se essünk pánikba, ha az abroncs szétrobbant, ilyenkor különösen fontos a fokozatosság elvének betartása: húzódjunk le egy parkolóhelyre, egy vészhelyzeti öbölbe vagy a leállósávba, és álljunk meg. Tegyük az autót egyes sebességfokozatba, húzzuk be a kéziféket, főutakon tegyük ki az elakadásjelző háromszöget. Ne maradjunk az autóban, és vegyük fel a láthatósági mellényt. Autópályán javasolt nagy távolság tartása a járműtől, természetesen a korlát külső oldalán. Vegyük elő a javítószettet vagy a pótkereket, illetve hívjunk segítséget.

Csökkenthető az esélye

Egyáltalán nem ritka, hogy az elhasználódott, elhanyagolt gumiabroncsok meghibásodáshoz vezetnek. A német autóklub, az ADAC statisztikái szerint Németországban a defektes gumiabroncsok a negyedik leggyakoribb okai a gépjárművek meghibásodásának. Ez az arány egyébként 1998 óta nem változott, de a helyzet egyáltalán nem rossz; egy átlag autós hétévente kap defektet, de „természetesen” a legrosszabbkor. A jogalkotó az előírt minimális profilmélységgel és figyelmeztető bírságokkal akarja csökkenteni a defektek előfordulásának esélyét, a Magyar Gumiabroncs Szövetség ezúton is felhívja a figyelmet, hogy a defekt előfordulása nem küszöbölhető ki teljesen, ám esélye csökkenthető. 

Sok európai országgal ellentétben itthon nem kötelező sem a pótkerék, sem a defektcsomag. Ellenben az elsősegély nyújtáshoz használható doboznak ott kell lennie a csomagtartóban. Nem azért, mert megbüntethetnek a hiányáért, hanem azért, mert enélkül nem tudunk elsősegélyt biztosítani.

A defektjavító csak „okosan”

A defektjavító szett csak szükségmegoldás. A javító folyadékot csak pót- illetve mankókerék hiányában használjuk gyors javításra, rövid távolság megtételére a legközelebbi szakszervizig. Mindenképpen olvassuk el a használati útmutatót: van olyan típus, amelynek gyártója kifejezetten ellenjavallja a defektet okozó tárgy (pl. szög) eltávolítását. Részletes instrukciókat fogunk találni a nyomásra, a sebességre, a megtehető távolságra és persze magára az alkalmazásra vonatkozóan. 

Ha lehet, olyan típust válasszunk, amelynek használatakor az autót nem kell emelővel felemelni. A defektes abroncsba nyomott folyadék megszilárdulva ismét használhatóvá teszi az abroncsot, de szakadás vagy repedés esetén nem alkalmazható; jellemzően maximum 5 mm-es lyuk tömítésére nyújt segítséget. A szerelőműhelyek nem örülnek, ha egy folyadékkal telenyomott abroncsot szeretnénk „megmenteni”, de technikailag megoldható.

Nem jó a mankókerék

Az úgynevezett mankókereket helytakarékosságból találták ki, de ez csak a javításhoz/cseréhez szükséges ideig javasolt felszerelni, és használatakor ügyeljünk arra, hogy a jármű menettulajdonságai nagymértékben - hátrányosan - megváltoznak. A mankókerékkel felszerelt autóval maximum 80 km/órás sebességgel haladhatunk. A hajtott kerekeken legyen egyforma abroncs. Azaz, ha a fronthajtású autónk egyik első abroncsa defektet kap, célszerű valamelyik hátsó abronccsal pótolni, a hátsó kerék helyére pedig a mankókereket felszerelni. Ezért, ha tehetjük, teljes értékű pótkerékkel autózzunk. A tömlő nélküli (tubeless) gumiabroncsba kifejezetten tilos tömlőt helyezni.