2024.08.19. 20:00
Miskolcon mikor sújt le a Twister?
Nálunk is kialakulhatnak tornádók, de ritka, hogy veszélybe sodornának egy nagyvárost. Amerikában viszont bizonyos területeken gyakori fenyegetést okoznak, ezért is alakítottak ki ott föld alatti óvóhelyeket.
Tornádó nyomai egy Vas vármegyei településen
Fotó: Unger Tamás
Pár hete debütált a magyar mozikban a tornádókról szóló Twisters című film. Ennek apropóján beszélgettünk Dr. Rázsi András meteorológussal arról, hogyan lesz a szupercellából tornádó, és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében mennyire vagyunk veszélyben ettől a természeti jelenségtől.
A tornádó születése
A katasztrófafilmekben megjelenő tornádó egy speciális zivatarfelhőből, a szupercellából keletkezik.
Egy hagyományos zivatarfelhő multicellás, több fel- és leáramlási zóna található benne a levegő számára. Így jön létre a csapadék. A szupercellában más a helyzet: egyetlen jól elkülöníthető fel- és leáramlási zóna található benne
- fogalmazta meg a különbség lényegét dr. Rázsi András.
A szupercella egyik felében esik az eső, a másik része pedig körbe-körbe forog, ezt nevezik feláramlási zónának.
A meteorológus kiemelte: a szupercella forgó zónájából alakul ki a tuba, az a tölcsérszerű örvény, amelyik kinyúlik a szupercellából. Ha eléri a talajt, akkor beszélhetünk tornádóról.
Dr. Rázsi András felhívta a figyelmet egy gyakori félreértésre: sokan összekeverik a tornádót a hurrikánnal:
A hurrikán egy trópusi vihar, amely nem jellemző a mérsékelt égövre, és főleg az óceánok fölött szokott kialakulni.
A tornádók erősségét a Fujita-skálán mérik
Ha csak ránézünk egy tornádóra, nem lehet automatikusan megállapítani az erősségét. Az 1990-es évek Twister filmjében sem tudták meghatározni, milyen erők és jelenségek munkálnak a belsejében, ennek megállapítása miatt hagytak benne különféle műszereket. Dr. Rázsi András szerint a régi Twister film tudományos alapja a legtöbb esetben megállja a helyét, egy kivétellel:
Nem valószínű, hogy valaki besétálhat egy F5-ös, legmagasabb szintű tornádóba, és teljesen egészségesen jöjjön ki onnan. Odabenn hirtelen nyomáskülönbség érné az embert, amit nem lehet feldolgozni.
A meteorológus bemutatta a tornádók erősségét jelző Fujita-skálát:
„Az F1-es tornádó a leggyengébb: leszedi a cserepet a tetőtől, valamelyest megrázza az autót. Az F2-es odébb sodorhatja az autót, az F3-as a kamiont is odébb rakja az eredeti helyéről (egy F3-as már akár több száz méteres átmérőjű is lehet). Az F4-es tornádó már arra is képes, hogy leszedje a vonatot a sínről, a legvadabb F5-ös pedig mindent elpusztít, ha lesújt egy területre.”
A viharvadászok és az amerikai tornádók tombolása
A Twister című filmben és folytatásában, a Twistersben szervezett, műszerekkel rendelkező viharvadászok keresték a környéken tomboló tornádókat. Dr. Rázsi András szerint ez Magyarországon is létező terület, csak kevés hozzá a nagy volumenű vihar:
Nálunk 3-4 évente alakul ki egy hatalmas szupercella, és olyan 10 évente jelent valamiféle veszélyt a lakott településekre.
Amerikában viszont nem véletlen, hogy annyira tartottak az emberek a Twister tornádóitól, ott teljesen valós fenyegetésről van szó. Annyira, hogy riasztórendszerek értesítik a területen élőket a tornádó fenyegetésére:
Ilyenkor kapnak egy SMS-t, hogy a térségben tornádóveszély van kialakulóban, és keressenek biztonságos menedéket. Ezért van az amerikai filmekben a ház mellett egy óvóhely is, ahol ilyen esetekben biztonságban lehetnek.
Miskolcon is akcióba lendülhet a tornádó örvénye?
Régi tévedés, hogy tornádó csak az Amerikai Egyesült Államokban alakulhat ki. A mérsékelt égövben bárhol, így Magyarországon és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében is megjelenhet szupercella, ezáltal tornádó létrejötte is lehetséges.
Más kérdés, hogy a Kárpát-medence sajátos domborzati viszonya miatt ritkán alakul ki hazánkban tornádó. Amennyiben ez mégis megtörténik, ritkán éri el az erősebb szintet, ahol már jelentős károkat is okozhat. Szóval Miskolc vonzáskörzetében és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében jelenleg nem kell attól tartanunk, hogy egymást érnék a tornádók, és hatalmas örvények fenyegetést jelentenének.
A globális felmelegedés némileg változtathat ezen a tendencián. A meteorológus szerint nagyobb eséllyel jöhet létre a következő években több szupercella, az viszont kérdéses, hogy ezekből mennyi alakul tornádóvá, és az milyen erősséget képviselhet.
