2024.09.05. 11:00
Rákkeltő vegyületet találtak a Bodrogban
Az eredményeken a szakemberek is megdöbbentek
A fotók az idei PET Kupán készültek, amely keretében a vízmintavétel történt
Fotó: PET kupa
Nyugtalanító eredményeket hozott egy, a Bodrog vizét áttekintő laboratóriumi vizsgálat, ugyanis a sokféle mikroműanyag mellett a rákkeltő hatásáról ismert biszfenol-A is felbukkant a mintában – írja a Laboratórium.hu. Mint közölték, az idei PET Kupa során az Eurofins környezetvédelmi laboratóriuma mintát vett a Bodrog folyóból, az eredmények pedig fontos pillanatképet adnak arról, hogy a hulladék mellett mi minden más, szemmel nem látható szennyeződés található még a vízben. A Laboratorium.hu-n közzétett adatokból kiderül: ilyen magas mikroműanyag-koncentrációt eddig jellemzően nem találtak a hazai felszíni vizekben, és rábukkantak az egyik hírhedt örök életű anyagra, a hormonháztartást megzavaró és rákkeltő hatású biszfenol-A vegyületre is.
Olaszliszkánál vették a mintát
A cikkből az is kiderül, hogy az Eurofins munkatársai augusztusban vettek mintát a folyó olaszliszkai szakaszán. A laboratóriumi vizsgálatok során még a környezetvédelemben és a felszíni vizek vizsgálatában több, mint harminc éves múlttal rendelkező vizsgálólabor munkatársai is megdöbbentek a kapott eredményektől - írják.
Az eddig vizsgált felszíni vizeinkhez képest a Bodrogban egy nagyságrenddel nagyobb mértékben találtunk mikroműanyagot, egy köbméterben átlagosan 214,8 darab részecskét
– mondta el a Laboratorium.hu-nak Dr. Bordós Gábor, az Eurofins Analytical Services Hungary Kft. Mikroműanyag-vizsgáló Laboratóriumának vezetője. A mikroműanyagok döntő többsége, mintegy 80 százaléka polietilén, és körülbelül 10 százaléka polipropilén, ezt a két vegyületet alkalmazzák a leggyakrabban a műanyagok előállítása során, így a folyóba került szennyeződések is hűen leképezik a plasztikok ipari és kereskedelmi használatát. Az Eurofins munkatársai egy másik fontos szennyeződést is megtaláltak a Bodrogban, a biszfenolok egyik leggyakoribb formáját, a biszfenol-A vegyületet. Ezt az anyagot széles körben használják polikarbonátok és epoxigyanták gyártásánál, ezekkel a vegyületekkel az élet számos területén találkozhatunk, a PVC-ktől egészen az élelmiszerek csomagolóanyagáig – derül ki a cikkből.
Tovább kell óvni a vizeket
Az összegzésből az is kiderül, hogy a biszfenol-A határérték felett kifejezetten veszélyes anyagnak számít, leghírhedtebb hatása a hormonháztartás megzavarása, de idegrendszeri károsodást is okoz, és a rákkal is összefüggésbe hozták már – mondta el a portálnak Palotai Zoltán, az Eurofins Analytical Services Hungary Kft. Környezetvédelmi Üzletágának vezetője. Az EU Ivóvíz Direktívájához igazodva 2026-tól a magyar jogrend is szabályozza a biszfenol-A jelenlétét az ivóvízben, 2,5 mikrogramm/liter határértékkel. Ami a felszíni vizeket illeti, ott az EQS rendelete (2008/105/EC) a vízi ökoszisztémák érzékenysége miatt azt írja elő, hogy a hírhedt vegyület egyetlen esetben sem haladhatja meg a 130 mikrogramm/litert. Ez szerencsére a jelen mérés során sem alakult így. Azonban a fent említett rendelet azt is előírja, hogy a biszfenol-A szintje éves átlagértékben nem érheti el a 0,000034 mikrogramm/litert. A jelenleg mért 0,07 mikrogramm/literes érték ezt ugyan jóval meghaladja, ám ahhoz, hogy ezt megfelelően tudjuk viszonyítani a szigorúbb határértékhez, egy sokkal hosszabb távú adatsorra lenne szükség. Az Eurofins mérései tehát sajnos nyugtalanító eredményekkel szolgálnak, és alátámasztják a PET Kupa célkitűzéseit, a természet, a környezet védelmét, hazai folyóink megtisztítását, azok műanyag-tartalmának jelentős csökkentését – olvasható a Laboratórium.hu cikkében. Az írás ugyan ezt az információt nem tartalmazza, de a vízből kinyert hulladékról évek óta ismert, hogy az nagyrészt határon túlról, főként Ukrajnából származik.