1956-os forradalom és szabadságharcra emlékeztek a Miskolci Egyetemen - képek

A Miskolci Egyetem ünnepi megemlékezést tartott az 1956-os forradalom és szabadságharc egyetemi eseményeiről, október 22-én, a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Levéltár földszinti kiállítótermében. Az 1956-os forradalom és szabadságharcról szóló megemlékezést Prof. Dr. Horváth Zita rektor nyitotta meg köszöntőjével.

„Kérdéses volt, hogy az a rendszer, amely az ’56-os forradalmat eltiporta, a Miskolci Egyetemet, mint egy ellenálló egyetemet egyáltalán fenntartja-e, de szerencsére ma itt lehetünk és együtt ünnepelhetünk közösen. Ez azonban azoknak a szabadság szerető fiataloknak köszönhető, akik elsőként csatlakoztak a forradalomhoz. Nekünk itt, Miskolcon kötelességünk, hogy megemlékezzünk a vidék forradalmáról, arról a forradalomról, amely jelentős részben a Miskolci Egyetemtől, - a Nehézipari Műszaki Egyetemtől indult” – mondta Prof. dr. Horváth Zita rektor. 

1956-os forradalom és szabadságharc emlékei

„A Miskolci Egyetem múzeumának a fotó tára mintegy 3 ezer egységből áll, és az ’56-os forradalmi téma csupán egy töredéke a múzeum őrzött anyagának, azonban mégis különleges ez számunkra, hiszen több tucatnyi fotóval rendelkezünk. Ezeknek a fotóknak története és szellemisége van. Elsősorban azok a tanuk, készítők fogalmazták meg a dokumentumokat, akik még mindig velünk lehetnek és ezeket az anyagokat mi is őrizzük kiadványokban. Meg kell említenünk, hogy gyűjteményeink nem lezárt egységek abból a szempontból, hogy ezek az iratanyagok megtalálhatóak a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Levéltár gyűjteményei között” – mondta Szendi Attila, a Miskolci Egyetemi Könyvtár, Levéltár és Múzeum igazgatója a boon.hu-nak.

„Mi az, ami megtörtént 1956 októberében a Miskolci Egyetemen. Október 22-ei diák parlamenti nagygyűlésen 1000 hallgató és 100 oktató jelenlétében megfogalmazták az egyetem 11 pontját. Másnap megválasztották a Diákparlament vezetőségét, amely felvette a kapcsolatot a DIMÁVAG-ban alakult Munkácstanáccsal. A Miskolci Egyetemvárosban a diósgyőri nagyüzemi munkásság és az egyetemi ifjúság október 25-én tömeggyűlést szervezett, amelynek hatására abba maradt az oktatás. Véres események zajlottak október 26-án. Ezt követően felfegyverezték a hallgatókat – ez az állapot a forradalom leveréséig, november 4-ig tartott. Két hallgató áldozatául esett a támadásnak. A történtek után az egyetemi hallgatóság zöme hazautazott. Az egyetemi oktatók és itt dolgozók próbálták a tanításhoz szükséges feltételeket megteremteni, azonban az oktatás szünetelt. 1957. január 14-én ideiglenes és átmeneti tantervekkel az egyetemi oktatás megindult, 1957 februárjában az Belügyi Állambiztonsági Szolgálat elhatározta, hogy felszámolja az 1956-os forradalom egyetemi maradványait és hozzá kezdett a tömeges megtorlásokhoz. A fegyveres karhatalom február 20-án körbevette az egyetem várost és 120 hallgatót beszállítottak a rendőrség épületébe. Ezt követően az egyetemi oktatás fokozatosan újra indult. Fontos kiemelnünk, hogy a kádári megtorlás idején 54 hallgatót és oktatót ítéltek hosszabb, rövidebb börtönbüntetésre és tartottak fogva internáló táborokban. Továbbá 54 oktatóval szemben indult fegyelmi eljárás, mely egyetemi kitiltással járt. Közel 152 személy életét érintette a megtorlás" – hangzott el Szendi Attila igazgatótól.

 Az emlékezés koszorúi

Ezt követően Az 1956- os forradalom és szabadságharc megemlékezés alkalmából elhelyezték az ünnepi koszorúkat az E/1-es kollégiumnál, a forradalom miskolci egyetemista hőseinek emléktáblájánál. Elsőként a Miskolci Egyetem ’56-osai nevében dr. Szűcs János helyezte el a koszorút, majd a Miskolci Egyetem képviseletében Prof. Dr. Horváth Zita rektor, a Miskolci Hallgatói Önkormányzat nevében, Nagy Tamás Roland, Miskolc Megyei Jogú Város nevében Hollósy András alpolgármester, valamint dr. Kölmer Mária helyezett el koszorút.