Az Irgalmas Nővérek és a Fráter György Gimnázium

A Fráter György Gimnázium nagy múltú iskolája városunknak. A történetét azonban nem sokan ismerik, sőt azt sem sokan tudják, hogy a mai Fráter nem jogutódja az egykor hasonló néven működött minoriták által patronált intézménynek. 
Minoriták Miskolcon 
Városunk lakosai a XVI. század hatvanas éveiben áttértek a református vallásra. Mindszenten maradt egy „katolikus sziget” – sokáig magára hagyatva. Az ellenreformációnak köszönhetően a XVII. század végén és a XVIII. század elején kezdett el éledezni újra a katolikus egyház Miskolcon. 
A minoriták Kelemen Didák vezetésével a XVIII. század első évtizedeiben kerültek Miskolcra. A római katolikus egyháznak ekkor már – valószínűleg – közel 150 éve nem volt lelkipásztora a városban. A minorita elődje, a Boldogságos Szűz tiszteletére felszentelt templom az 1544-es török támadás során semmisült meg, romjai valahol a mai templom alatt találhatóak. 
1729 szeptemberében látott hozzá a rend egy új templom építéséhez – ezt az évszámot használják az iskola alapításának is – és az alapkövét is ekkor tették le a főoltár mögötti falba. A terveket Giovanni Battista Carlone, Erdődy Gábor egri püspök építésze készítette, az anyagi javakat pedig Károlyi Sándor egykori kuruc generális, ekkor már császári tábornagy biztosította. 1736-ban szentelték fel a templomot, de teljesen nem volt még kész, egyes elemek és a tornyok ekkor még hiányoztak. 1743-ban a minorita rendházat is elkezdték építeni. 1770-re készült el az épületegyüttes a két toronnyal egyetemben. 
Fontos tudni, egy kicsit visszalépve a történelemben, hogy a minorita rend 1725-ben Kelemen Didák által az egykori Boldogasszony-templom területét kérte a várostól, mert ez a terület „a régi jogon őket illeti”. Nem tudni, mire gondoltak pontosan, valószínűleg a római katolikus egyház jogára értette ezen megjegyzését, hiszen a minoriták ennek előtte nem voltak jelen városunkban. Az adománylevél 1729-re készült el. 

A város fontos részévé vált az iskola 
Az iskola 1730-ban nyílt meg, a mai Kazinczy utcán egy kis épületben kezdődött az oktatás. 1753-ban kapott új épületet az intézmény, amely szintén nem bizonyult elégségesnek, úgyhogy 1773-ban egy még nagyobb területű iskola épült, melyet már elég sokáig, a mai Földes Ferenc Gimnázium által kezelt ingatlan felépültéig, 1911-ig használtak az iskola tanulói és tanárai. Ennek elbontása után épült fel a mai létesítmény. 
Nemes és nem nemes, polgár vagy jobbágy, szlovák vagy német ajkú tanulót is találunk a diákok között, illetve görögkatolikus, görögkeleti és zsidó vallásúakat is. 1777-től reálgimnázium lett az iskolából. 
A diákszínjátszó kör fontos része volt az iskolai nevelésnek. Dr. Mádai Gyula szerint nagy része van a „minoritás” diákok színjátszó csoportjának abban – mivel nyílt színi előadásokat is tartottak a városi polgárok szórakoztatására –, hogy a miskolci közönség megszerette a színjátszást, és értő közönséggé vált később a felnőtt színészek által játszott előadásokon, ezáltal elősegítve az állandó miskolci színjátszás létrejöttét. 
 

A miskolci polgárok iskolája 
Az 1843-as nagy tűzvész a gimnázium épületét is megrongálta, illetve az 1878-as nagy árvíz szintén súlyosan károsította azt. A szabadságharc alatt pedig hadikórházként üzemelt. 
1886-ban államosították, ezután a sok fejlesztésnek köszönhetően – mind az eszközöket, mind a tanítási módszereket, mind a tanárokat illetően – a diákok létszáma megháromszorozódott. Sok „világi” tanárt neveztek ki ekkor a felszabaduló állások betöltésére. 
Hazaszeretetre nevelték az iskolában a diákokat, sok tanulmányi kirándulást szerveztek az ország minden részére, illetve külföldre is. Persze ezeket túlnyomórészt a tehetősebb diákok engedhették meg magunknak. 1906-ban II. Rákóczi Ferenc hamvainak hazahozatalakor is sokat segítettek az ünnepség szervezésében az intézmény tanulói, tanárai. 
Az iskola többször kérte, hogy főgimnáziummá alakulhasson – ha valaki érettségi vizsgát akart tenni, többnyire a református főgimnáziumban tette ezt meg –, ezt végül 1906-ban engedélyezték. 1911-ben végzett az első érettségiző osztály. Ugyanakkor 1910-ben elbontották a régi épületet, és 650 ezer korona költséggel Orczy Gyula tervei alapján rendkívül gyorsan felépült a ma is látható új intézmény, melyben 1911. szeptember 18-án kezdődött a tanítás. Ekkor már 443 tanuló és 27 tanár tanult/dolgozott a falak kötött. 
A tanulók többsége a középréteghez tartozott, és a diákok csak alig több mint fele volt katolikus vallású. 1913-ban az 546 tanuló közül 200-an izraeliták, viszont mindössze 5 nem magyar anyanyelvű tanulója volt az iskolának. Diákotthont is alapítottak, közvetlenül az intézmény mellett. A diákok között a zsidó felekezethez tartozók magas számára magyarázat, hogy ekkor Miskolcon nagyon nagy számú – a város lakosságának csaknem 20%-át kitevő – kisebbségük élt. 
Az első világháború alatt hadikórházként alkalmazták, az iskola hat tanára pedig a fronton szolgált. A tanácsköztársaság alatt sok tanár aktívan bekapcsolódott a vörösök soraiba. 
1920-ban 772 tanuló és 41 tanár volt a főgimnáziumban, „köszönhetően” a trianoni diktátum hatásainak is. 

Fráter György Gimnázium 
1921-ben jött a rendelet, hogy a középiskolákat magyar történelmi személyekről kell elnevezni. A tanári kar három javaslatot küldött a döntéshozóknak: Nagy Lajos, Fráter György és II. Rákóczi Ferenc. 1922-ben döntött a Közoktatási Minisztérium: Miskolci Kir. Kath. Fráter György Főgimnázium lett az elnevezése, amelyet egészen 1948-ig viselt. 
1936-ban 946 tanuló és 32 tanár tanított az épületben, ekkor az ország második legnagyobb gimnáziuma volt a Fráter. 
A második világháború alatt óriási veszteségeket szenvedett az iskola – és Miskolc – a diákjai körében a zsidók elhurcolása miatt. 1944-ben bombatalálat érte az épületet, később német, majd szovjet hadikórházként alkalmazták. 
1949-ben költöznie kellett az intézménynek, mert a Nehézipari Műszaki Egyetem ideiglenesen itt rendezkedett be. A Fráter 1950. december 1-jén vette fel a Földes Ferenc nevet, a mai Kossuth Gimnázium épületében folyt ekkor az oktatás. 1953-ban összevonásra került a két nagy múltú egyházi iskola, a Lévay és a Fráter, ekkor született meg mai helyén a Földes Ferenc Gimnázium. 

Ez a Fráter nem az a Fráter… 
A rendszerváltás után, 1992. szeptember 1-jén alakult újra a gimnázium. Az Érseki Leánynevelő Intézet egykori épületében – a Városház tér 6. szám alatt – működik azóta is a régi-új iskola. A mai iskola ezt az 1878-ban alapított intézményt tekinti jogelődjének. 

Az Érseki Leánynevelő Intézet 
Ha már szó esett erről az intézményről is, nézzük a történetét! A Szatmári Irgalmas Nővérek zárdáját 1878-ban alapította dr. Samassa József egri érsek, ahol az oktatás is hamarosan megindult. 
1888-ban szentelték fel a kápolnát az iskola mellett, amely ma is dísze városunknak. Érdekesség, hogy a templom oltárképét Feszty Árpád festette. 

„Az érsek 60000 aranykorona alapítvánnyal biztosította az intézet működését. A tanítás 6 osztályos népiskolával indult, amelynek a vezetésére a Szatmári Irgalmas Nővéreket telepítette le. 1889-ben az érsek a hatosztályos népiskola mellé másodfokú, felsőbb leányiskolát állított. 1907-ben a másodfokú felső iskola nyilvános jellegű négyosztályos polgári leányiskolává alakult. A növendékek számának növekedése szükségessé tette a párhuzamos osztályok felállítását, ami 1938-ban következett be. 1912-ben Samassa érsek meghalt, akiben az intézmény alapítóját és nagy jótevőjét vesztette el.” 
(frater.hu – A Szatmári Irgalmas Nővérek vezetése alatt álló Miskolci Érseki Római Katolikus Nőnevelő Intézet rövid története) 

Az első világháború után az iskola szellemi és anyagi lehetőségei is gyarapodtak. 1927-ben indult az öt osztályos tanítóképző az intézmény keretein belül. A tanulók létszáma folyamatosan nőtt, a tanítókat Budapesten és Szegeden képezték. 

„A nővérek nagy szeretettel foglalkoztak a diákok hitéletének alapozásával, világnézetük keresztényszellemű kialakításával. Ezt a célt szolgálta a Szívgárda és a Mária-kongregáció. Az államosításkor az intézetnek kb. ezer növendéke volt. De 1948-ban az államosításkor, s még inkább az 1950-ben történt elhurcoláskor a zárda falai közül 42 évre eltűntek a nővérek. A kápolna – hála Istennek – megmaradt eredeti funkciójában. Innen táplálkozott a zárdai nevelés szelleme, ez vonzotta vissza az egykor itt végzetteket 10, 20, … 50, 60 éves találkozókra a nehéz évtizedek alatt is.” 
(frater.hu – A Szatmári Irgalmas Nővérek vezetése alatt álló Miskolci Érseki Római Katolikus Nőnevelő Intézet rövid története) 

1992. szeptember 1-jén indult újra az oktatás Fráter György Katolikus Gimnázium és Diák­otthon néven. A Szatmári Irgalmas Nővérek ekkor kapták vissza a jogos tulajdonukat. 
 

Források

A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 27. (Miskolc, 1991, Herman Ottó Múzeum) – Wolf Mária: Miskolc társadalma a 13–15. században a régészeti leletek tükrében 
Barna György–Dobrossy István: Miskolc Belvárosa – Házak, emberek, történetek (Miskolc, 2010, Lézerpont) 
Múzeumi füzetek 10–11. (Miskolc, 1960, Herman Ottó Múzeum) – Komáromy József: A múzeumépület – a középkori scola – építéstörténete 
Wikipédia – Lévay József Református Gimnázium szócikk, Földes Ferenc Gimnázium szócikk, Földes Ferenc szócikk 
Pápay Sándor (szerk.): A miskolci Földes Ferenc Gimnázium 425 éve 
Bajay Amand: A miskolczi kir. kat. gymnasium története 
miskolciszemelvenyek.blog.hu – A miskolciak ősi iskolája a Papszeren – Nagyboldogasszony Minorita Plébániatemplom 
Szendrei János: Miskolc története és egyetemes helyirata II. 
minap.hu – Negyedszázados jubileumát ünnepelte a Fráter György Katolikus Gimnázium 
A Földes Ferenc Gimnázium Évkönyvei 
frater.hu – Kondrát M. Ilda nővér összegzése