Kirívó volt a megtorlás kegyetlensége

A Miskolci Egyetemen dolgozó Rada János már tizenkét éve foglalkozik a XIX. század magyar történelmével. Az egyetemi adjunktus azt mondta, korábban, már egyetemista évei alatt kerültek érdeklődése középpontjába a XIX. századi európai történelem egyes fejezetei. Ahogyan ő fogalmazott, ezek után kézenfekvő volt, hogy az általa kedvelt témák hazai, magyar vonatkozásait kezdje el kutatni. Így foglalkozott az októberi kivégzéssel is, ami borzalmas megtorlás volt.

Nem a megtorlás volt a legjobb megoldás

Az egyetemi adjunktus szerint elkerülhető lett volna az aradi vértanúk halála. "A szabadságharc elfojtását követő megtorlás mértéke, kegyetlensége kirívó volt, ennélfogva Európa-szerte helytelenítették azt, ami Magyarországon történt. A megtorlás mikéntjéről, mértékéről márpedig emberek döntöttek, akik dönthettek volna másképp is. A kulcsszavak tehát, hogy hogyan lett volna mindez elkerülhető: kegyelem, önmérséklet, több bölcsesség, tehát előrelátóbb gondolkodás" – nyilatkozta Rada János, aki szerint nagy jelentősége volt a kivégzéseknek a magyar történelemben a későbbiekben. "A magyarságot mélyen megrázta a megtorlás, mély sebeket ejtett, amelyek csak lassan gyógyultak. 1867-ben, Ferenc József koronázásakor például az ősi hagyomány szerint emelt koronázási dombra Arad vármegye Világosról küldött földet… Hosszú időbe tellett, amíg a véreskezű gyilkosnak tartott, megvetett ifjú, vagyis I. Ferenc József a magyarok öreg Ferenc Jóskájává, azaz a nemzet elfogadott uralkodójává vált. Természetesen mindkét fél változott az idők folyamán."

Összehasonlítható 56-tal

Érdekelt minket az is, hogy az egyetemi adjunktusnak mi a véleménye arról, hogy a magyar történelmünk során melyik volt hasonló mértékű rémtett, mint az aradi vértanúk kivégzése?

Azt a választ kaptuk, hogy a hosszú magyar históriának sajnos részét képezik az ilyesfajta véres megtorlások s a hasonló, kegyetlen és sötét epizódok. "Ezt természetesen más nemzetek múltjáról is elmondhatjuk, akár fokozottabban is. Magyar vonatkozásban viszont elég csak például az 1956 utáni, úgyszintén kegyetlen megtorlásra gondolni" – idézte fel a kicsivel több mint száz év múlva bekövetkező borzalmakat a szakember.

Óriási értéke van a békének

„És kérdik, egyre többen kérdik / Hebegve, mert végképp nem értik –/ Ők, akik örökségbe kapták –: / Ilyen nagy dolog a Szabadság?” – Márai Sándor Mennyből az angyal című versének szavai csengtek vissza Rada János fülébe, mikor rákérdeztünk, hogy vajon mi lehet a legfőbb üzenete október 6-ának a mai diákság számára. "1956 forradalma kapcsán írta e szavakat a költő, utalva a szabad világ közvéleményének attitűdjeire. Mi szintúgy örökségbe kaptunk számos olyan politikai vívmányt, amelyért a néhai generációk soraiból többeknek az életüket kellett áldozniuk. Ilyen például a nemzeti önrendelkezés, szabadság ügye. Becsüljük meg ezeket az értékeket, és becsüljük meg azt is, ha egy olyan időben élhetünk, amikor nekünk nem kell az életünket kockára tennünk ezekért" – összegzett az egyetemi adjunktus, aki székesfehérváriként szeretett bele Miskolcba, mindenek előtt az egyetem miatt. 2013-ban még a Furmann Dávid-díjat is megkapta. Furmann Dávid (1979-2006) politológus rövid élete alatt számos területen kipróbálta tehetségét, így a Miskolci Egyetemen töltött évei idején tagja volt az egyetemi újság szerkesztőségének is. Az emlékét őrző alapítvány kuratóriuma az egyetemi újságírásban jeleskedők közül választja ki a mindenkori díjazottat.