Meddig állítgatjuk még? - nyakunkon a téli időszámítás

Az óraátállítás, ami a szervezetünkre néhány napig, sőt akár egy-két hétig is hatással lehet. Befolyásolja pihenésünket, alvásunkat vagy a munkánkat, ezáltal a teljesítményünket is.

Az óraátállítás megzavarhatja a cirkadián ritmust

Az emberi alvás, más fajok alvásához hasonlóan az idő függvénye, illetve jelentős mértékben az időzítésben és a különböző ritmikus folyamatok szinkronizációjában rejlik a jó alvás kulcsa is. A szervezetünk napi működése a belső óránk szabályos menetrendjéhez, a sötétség és a világosság váltakozásához kapcsolódó úgynevezett cirkadián ritmushoz igazodik. A cirkadián ritmus bármilyen okból, – lehet az alvászavar, rendszeres éjszakázás, éjjeli munkavégzés – felborul, az hatással van a szervezetünk működésére. 

Az átállás jobban megviselheti a gyermekeket, az idős embereket vagy azokat, akik alvászavarban szervednek. Vannak olyanok is, akiknél szükség lehet gyógyszerekre is a hangulatváltozás, illetve az alvásproblémák miatt, ám ha tudjuk, hogy minket komolyabban megvisel ez az időszak, készüljünk fel előre.

A gyermekekre különösen figyeljünk

„Az óraátállítástól általában tartanak a szülők, szerintem lehet egy- két nappal hamarabb módosítani az alvás idején, de lényegében néhány nap alatt úgy is megoldódnak ezek a nehézségek.” – mondta el kérdésünkre Bejczi Tímea pszichológus.

„Ami lényeges azonban, hogy legyen az életünkben ritmus, nem szoros napirend, hanem egy kiszámítható ritmikussága az eseményeknek, ami tulajdonképpen a biztonságot, kiszámíthatóságot jelenti. Az óraátállításnál is fontosabb téma, hogy a gyerekek minél hamarabb feküdjenek le aludni, hogy pihenni, regenerálódni tudjanak. Hangsúlyoznám azt is, hogy a megfelelő alvás higiénia kialakítása nem csak a gyerekeknél, hanem a felnőtteknél is egyaránt fontos. Sajnos elég kevés szó esik arról, hogy az egészséges életmódhoz a jó alvásminőség mennyit hozzá tud tenni.” – egészítette ki gondolatait a szakember.

Ebben az évben talán előny lehet, hogy az őszi szünet október 26-tól november 3-ig tart majd, tehát az óraátállítás után még van pár napja a nebulóknak az új időszámításhoz alkalmazkodni.

Meddig állítgatjuk még?

A kétezres évek elejétől egyre több kritika éri az óraátállítást. Az egyórás változás ugyanis jelentős hatással van az emberi szervezetre, és akár a hormonháztartást is felboríthatja. A tavaszi óraátállítás a kritikusabb, hiszen ott egy órával kevesebbet pihenhetünk. A szervezetünk azonban így is úgy is megérzi, ha mesterséges módon megbolygatjuk az évmilliók során kialakult biológiai ritmusát.

Az Európai Bizottság 2018-ban ismertette a nyári óraátállítás megszüntetésére irányuló javaslatát, amelyet 2019-ben megszavaztak. Arról, hogy ez mikor fog megvalósulni, egyelőre nincs hír. Ha tetszik, ha nem tudomásul kell vennünk, hogy október végén elkezdődik a téli időszámítás, annak minden pozitív és negatív hatásaival együtt.