Vigyázzon, mire keres rá!

A hackerek úgy férhetnek hozzá a számítógépünkhöz, ha például valamivel „oda csalogatnak” minket, ahová szeretnék, hogy kattintsunk. Ez veszélyes lehet, ugyanis ha rossz helyre tévedünk az interneten, olyan linkre is rámehetünk, ami valójában csak egy ügyes próbálkozás arra, hogy adatokat lopjanak és ezáltal akár váltságdíjat követeljenek tőlünk.

Rosszindulatú szoftverek

Ezek a linkek első ránézésre átlagosnak, mindennapinak látszanak, mint bármely másik, viszont ezek mögött olyan rosszindulatú szoftverek rejtőznek, amik ahogy rákattintottunk az általunk ártalmatlannak hitt oldalra, azonnal feltelepülnek eszközünkre - írja a borsonline.hu.

Hackertámadások típusai

Az ilyen fajta támadásoknak több fajtája van, ezek közé tartoznak többek között a „malware", „SQL" és még jó pár módszer.

A „malware” csoportba soroljuk azokat a szoftvereket, amiknek hivatásuk, hogy kárt tegyenek a számítógépben, hálózatban vagy szoftverekben. Ezeknek a segítségével a bűnözők hozzáférési jogot szerezhetnek, amivel távolról irányítani tudják a rendszert vagy üzemképtelenné teszik azt.

Az „SQL injekció” az áldozat adatbázisa felett tesz lehetővé ellenőrzést, parancsok végrehajtására utasítja azt.

A „cryptojacking” azt jelenti, hogy a hackerek például „malware” segítségével megfertőzik a gépet, és így kriptovaluta bányászatot végeznek vele.

Megkérdeztünk egy szakértőt

„A piacon rendkívül elterjedt az online csalásoknak azon formája is, amikor e-mailen keresztül valamilyen szolgáltatónak vagy ismert nagyvállalatnak mondja ki magát a csaló – nyilatkozta Kopcsó Balázs, a United Call Centers technológiai vezetője, adatvédelmi tisztségviselője. – Ezek egyre kifinomultabbak, és egyre nagyobb szakértelmet kíván, hogy magabiztossággal ki tudjuk szűrni a hasonló leveleket (ezeket phissing leveleknek hívják). Egyre profibbak a bűnözők, ráadásul sokszor már a mesterséges intelligencia (AI) támogatását is bevonják, hogy a kommunikáció sokkal valósabbnak tűnjön, mert a régi ilyen csaló leveleknél az egyik árulkodó jel az volt, hogy számos helyesírási hibával küldték el, vagy nem annyira magyarosan, viszont az AI elterjedése óta valósághűbbek ezek a levelek, amik az esetek többségében nem is országunkban élők által írottak. Itt a cyberbűnözők a legtöbb esetben az adataink ellopására törekszenek, amivel visszaélnek, például bankkártya adatokat tulajdonítanak el, vagy egyéb adatokat, amiket aztán értékesítenek az internet feketepiacán. Ez ellen a leghatékonyabb védekezés, hogy mindig ellenőrizzük a feladó e-mail címét, azon belül a »@« utáni rész kiemelten fontos. Hogyha az nem egy hivatalos e-mail cím, az árulkodó lehet. A gyanúsnak tűnő levelek esetén soha ne arra az e-mail címre írjunk, vagy az ott található telefonszámon érdeklődjünk, hanem mindig a szolgáltatót közvetlenül hívjuk fel a hivatalos elérhetőségein és ott érdeklődjünk a gyanús levelek kapcsán. Legtöbb esetben a bankok, szolgáltatók fel is hívják a figyelmet az ilyesfajta veszélyekre weboldalukon.” 

Továbbá nagyon fontos az edukáció, ezért mindenkinek javasolja a tájékozódást az interneten, például a Microsoft oldalán könnyen fogyasztható videókkal okítják az érdeklődőket a megelőzésre - tette hozzá.