Csenyéte a legszegényebb falu

Csenyéte, Nagyhuta, Telki - Az abaúji településen egy év alatt keresnek annyit az emberek, mint a Pest megyei Telkiben egy hónap alatt.

„Valamikor takaros parasztházak álltak itt, ma lehangoló az utcakép. Az egyik kunyhónak ablaküvege nincs, a másiknak teteje, a harmadiknak már csak a közepe áll, kíváncsi szemek kukucskálnak ki az utcára a repedt ablaküvegen keresztül. Kik ezek az idegenek?” Ezeket a sorokat írtuk tavaly, amikor Csenyétén jártunk, mert szerettük volna kideríteni, vajon miért szegény ott mindenki. Egy asszony épp a 300 ezer forintért vásárolt házát csinosítgatta, a vételárat 20 ezer forintjával törleszti havonként. Az asszony akkor azt is elárulta, hogy Csenyétén az embereknek sokszor ennivalóra sincs pénzük. A bolt előtt álldogáló emberektől pedig azt tudtuk meg, hogy nyár végén csipkét szednek, abból van egy kis jövedelmük, máskor meg kukázni járnak Kassára vagy Miskolcra. Nem ritka, hogy csak egy kis vakaró kerül az asztalukra, amit lisztből, vízből, szódabikarbónából készítenek az asszonyok. Közmunka is van, de csak néhány hónapig, a segély pedig nagyon kevés. A lányok korán férjhez mennek, gyereket szülnek, nem fejezik be a középiskolát.

A férfiak 5 hónapig, a nők 3 hónapig dolgoznak. Kéri Zoltánné

Pár hónapig

Havi 36 ezer forint a Csenyétén élők havi átlagjövedelme, derült ki a Nemzeti Adó- és Vámhivatal tavalyi évre vonatkozó statisztikájából. Ezzel az abaúji település a lista legaljára került, ami azt jelenti, hogy tavaly Csenyéte volt Magyarország legszegényebb települése.

Kéri Zoltánné, a falu polgármestere nem kívánta kommentálni a statisztikai adatokat, de annyit elárult, hogy Csenyétén körülbelül 540-en laknak. A közfoglalkoztatásban 67 embernek tudnak munkát adni, az önkormányzat alkalmaz még egy falugondnokot. A közmunkás férfiak 5 hónapig dolgoznak egy évben, az asszonyok 3 hónapig, mert olyan nagy az igény erre a munkára, hogy cserélgetni kell az embereket. Az óvodában 2 csenyétei asszony dolgozik, az iskolában szintén kettő.

A közmunkások bruttó bére 79 ezer 155 forint (nettó 52 ezer forint). A gyermekes családok az adókedvezmények miatt ennél többet visznek haza. Aki nem dolgozik, az csak segélyt kap (foglalkozást helyettesítő támogatást), ami 22 ezer 800 forint.

És bár az abaúji falvakban a közeli városok nagyvállalatai toboroznak munkásokat, de a polgármester nem tud róla, hogy a toborzók az ő zsákfalujukban is jártak volna.

Nincs közmunkás

Megdöbbentő, de a statisztikai adatokból az is kiderül, hogy Csenyétén körülbelül annyit keresnek az emberek egész évben (átlag 441 ezer forintot fejenként), mint a Pest megyei Telkiben egy hónap alatt (átlag 410 ezer forintot, tehát évi 4,9 millió forintot). Ezzel Telki az ország listavezető települése lett. Itt fizették tehát a legtöbb személyi jövedelemadót is.

Telki polgármestere, Deltai Károly lapunknak hangsúlyozta, a statisztikák sokszor torz képet festenek a valós helyzetről. A település állampolgárai valóban nem panaszkodhatnak a jövedelmükre, hiszen Budapesten dolgoznak, középosztálybeli emberek, de nem mondható, hogy Telki az ország leggazdagabb települése. Az itt élők munkavállalók, tehát nem tudják eltitkolni jövedelmüket, az önkormányzat pedig inkább szegény, mivel nincsenek gyárak, üzemek, logisztikai központok és Pest megyében pályázni sem tudnak. Az igaz, hogy egyetlen közmunkás sincs, mert itt nem vállalja senki ezt a feladatot.

Van még egy rekorder

Megyénkben van még egy rekorder, Nagyhuta. A zempléni település azért lett listavezető, mert az itt élők 70 százaléka nyújtott be adóbevallást, ez az arány pedig egyedülállónak számít.

Suták József polgármestertől megtudtuk, a 68 fős kistelepülés nem különbözik a hasonló falvaktól, csupán arról van szó, hogy sokan erdőbirtokosság tagjai, így osztalékot kapnak, amit adóbevallásukban szerepeltetnek. Egyébként az önkormányzatnál dolgozik 8 ember, vállalkozóknál 2-3, a házi segítségnyújtásban 1, a boltban és kocsmában 2, a közeli Sátoraljaújhelyen pedig szintén 2. A falu lakóinak fele egyébként nyugdíjas. A település nem túl gazdag, nem túl szegény, az emberek jövedelme tisztességes megélhetést biztosít, fogalmaz a polgármester.

- Hegyi Erika -

Számokban

Átlagjövedelem néhány megyében

Egy ordító szamár töri csak meg a csendet a kihaló Debrétén

Tudta, hogy Magyarország egyik legkisebb faluja festői szépségű, mégse járnak oda turisták? És csak tizen lakják, mégis bezárkózva élik az életüket a helyiek? Debréte az ország egyik leggyorsabban elnéptelenedő települése, tízévente megfeleződik a lélekszáma. A falu mégis tele van izgalmakkal, a környéket egy kanos szamár tartja rettegésben, a polgármesterségért pedig négyévente hatalmas harc folyik. Ismerje meg Debrétét és a lakóit!

Felmérés készült, ami alapján sötét folt vagyunk a térképen

Borsod-Abaúj-Zemplén - „Sok olyan gyerek és felnőtt él a településen, akiknek nincs meg a nyolc általánosuk.”