Így írunk mi novellákat

Több mint 100 kötetnyi regényt, elbeszélést írt a magyar mesemondóként tisztelt Jókai Mór. A 195 évvel ezelőtt, 1825. február 18-án Komáromban született Jókai születésnapja 2008 óta a magyar széppróza napja. Ebből az alkalomból irodalmi estre, előadásokra, irodalmi játékokra várják az érdeklődőket a miskolci II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtárban.

A novella régi magyar nevét idéző „beszélyes” esten, 2020. február 18-án, kedden délután fél 5-től Kocsis Nándor egyetemi hallgató zenei bevezetője után Így írunk mi novellát címmel Csorba Piroska Szabó Lőrinc-díjas író, költő tart előadást a II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtár központi épületében (Miskolc, Görgey A. u. 11.). Mivel ezen a napon jelenik meg a Magyar Napló Kiadó gondozásában Az év novellái című kötet is, és ebben szerepel a szögligeti születésű, Miskolcon élő Fecske Csaba Figurák című novellája, ezt az írást is felolvassa az összejövetelen Balázs István előadóművész.

Miért éppen novella?

A József Attila-díjas Fecske Csaba és Csorba Piroska is elsősorban költőként vált ismertté, de mindketten írtak, írnak időnként novellát is, és mindketten szembesültek az ilyenkor szokásos kérdéssel: mikor írnak majd regényt? Érdekes módon az irodalmi műfajok között mintha hátrányos helyzetben lenne a novella. Benedek Marcell irodalomtörténész Irodalmi hármaskönyvének alcíme – Vers, dráma, regény – is jól mutatja ezt a mellőzöttséget. A regényről szóló valamivel több mint 100 oldalnyi elemzés után a „regény árnyékában” következik két és fél oldalon egy kis kiegészítés, áttekintés a novelláról. Annak ellenére, hogy napjainkban is nagyon sok novella jelenik meg a lapokban, mégis inkább úgy beszélünk irodalmunk történetéről, mintha az csupán a regények sorozata lenne. Erről a furcsa műfaji hierarchiáról is beszél majd előadásában Csorba Piroska.

Könyvről könyvért

A könyvtári beszélyes est végén irodalmi játék kezdődik. A kérdések természetesen a jeles naphoz és Jókaihoz kapcsolódnak. Az író több szállal kötődött a borsodi megyeszékhelyhez. Felesége, a miskolci születésű Benke Judit – aki később felvette a Laborfalvi Róza nevet – itteni kapcsolatainak köszönhetően a közeli Tardonán szerzett számára menedéket, amikor a szabadságharc bukása után bujdokolni kényszerült. Később Jókai Miskolcon kapta meg azt a hivatalos okmányt, mellyel visszatérhetett Pestre. A város és a házaspár kölcsönös tiszteletét mutatja, hogy Jókai Mór prológusával – és Laborfalvi Róza vendégjátékával – nyílt meg 1857. szeptember 3-án az 1843-as tűzvész után újjáépített miskolci színház. „Nekem Miskolc második szülővárosom” – jelentette ki Jókai Mór azon a díszebéden, melyet annak tiszteletére adtak a városban, hogy 1883. december 19-én itt is tartott búcsúelőadást a színpadtól elköszönő Laborfalvi Róza. Amikor pedig Jókai Mór munkásságának fél évszázados jubileumára készült az ország, Miskolcon az 1893. április 17-én tartott közgyűlésen „egyhangú lelkesedéssel” a város díszpolgárává választották az írót, és mindjárt utcát is elneveztek róla.

Tokaji ráadás

Jókai Mór a regényeken kívül elbeszéléseket, verseket és színműveket is írt. Több darabját az itteni színházban be is mutatták, sőt, ő maga is „drámai hős” lett itt. Születésének 100. évfordulója alkalmából irodalmi pályázatot hirdetett a miskolci Lévay József Közművelődési Egyesület, és a díjnyertes művet, Sassy Csaba Jókai Tardonán című színjátékát 1925. február 18-án mutatták be a miskolci deszkákon. Jókai útleírásaiból az is kiderül, nemcsak Miskolcon, de például Tokajban is járt, sőt, a Tiszán tutajozva csodálta meg a vidéket. Most a Tokaji Írótábor Egyesület szervezésében 2020. február 18-án, kedden délután 5 órától Papp-Szalai Sándor tanár, költő tart előadást Jókai Mór élete és munkássága kapcsán a tokaji Németi Ferenc Városi Könyvtárban, majd február 20-án, csütörtökön délután fél 5-től Miskolcon a II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtár központi épületébe érkeznek a Tokaji Írótábor követei és/vagy Jókai mai követői.

(A borítóképen Csorba Piroska)