Vizsoly történelmi útja

A bibliaünnepet a helyi református gyülekezet szervezte meg. Az ünnepen Schmitt Pál egykori köztársasági elnök is részt vett mint a 800 példányos fakszimile kiadás támogatója és világi fővédnöke. Az egyházi fővédnökséget Csomós József püspök vállalta, az egyházkerületet pedig Pásztor Dániel főjegyző képviselte ünnepi igehirdetésével. Vizsoly

a reformáció és a bibliafordítás emlékhelyeként ismert.

A történelmi útról beszélgettünk Kovács Zsolt Levente vizsolyi lelkipásztorral.

Nyelvújító eredmények

– Károli Gáspár 1589-ben kezdte el kinyomtatni településünkön az első teljes magyar nyelvű Bibliát, a helyi nyomdásszal, Manskovit Bálinttal együtt. A 16. századi bibliafordítási felekezeti mozgalmak, valamint ezek járulékos nyelvújító eredményei jelentős hatást gyakoroltak nemzetünk egyházaira és benne a magyar nyelv és kultúra fejlődésének sok területére. Károli munkássága nélkül irodalmunk és különösen egyházi életünk ma elképzelhetetlen lenne. Az utóbbi öt évben, amióta a vizsolyi biblia hungarikum lett, megnövekedett az érdeklődés a látogatóközpontunk iránt. Részben ez indokolta az újabb kiadást, hiszen egyre többen keresik az eredeti könyv kétkötetes hasonmását. Az eladásokból befolyt összegből gyülekezetünk folytatná a népfőiskola épületének építését, amely több közösségi program szervezésére ad majd lehetőséget – osztotta meg a lelkész.

Árpád-kori freskók

A vizsolyi református templom több restauráláson esett át az évek során.

– Sztehlo Ottó 1905-ben mozgósította a hazai egyházi és közéleti vezetőket, a vizsolyi gyülekezet templomának helyreállítására, valamint a Biblia emlékezetének megőrzésére. Így gyülekezetünk több átépítési periódust élt át 1984-ig. Az épített gótikus örökségen kívül az időközben felfedezett legnagyobb hazai Árpád-kori freskóörökséget is restaurálni kellett. Bibliamissziónk erősítése és a hozzánk látogató zarándokok elmélyülése céljából 2013-ban létrehoztuk Bibliás Könyvesházunkat. Közhasznú és értékmentő szolgálatainkat eddig két alkalommal tüntették ki megyei kulturális értékdíjjal 2015-ben és 2019-ben – sorolta a lelkipásztor. A járványhelyzet súlyos gazdasági helyzetbe taszította a gyülekezetet, fontosak az adományok.

Romamissziós munka

– Az utóbbi években a távlatos fenntarthatóság, és az értékőr­ző kulturális kezdeményezések komolyan vétele is sürgetővé vált e Hernád-völgyi mélyszegény térségben. Ezért közösségi házat is építettünk Vizsolyban, cigánymissziós programmal és Biztos Kezdet Gyerekházzal. Gyülekezetünk mint maroknyi református nép a reformáció bölcsőjében mindössze 27 főt számlál. 1963 óta kis létszámú gyülekezetként képtelen az önfenntartásra. Ez idáig a tiszteletbeli egyháztagság, valamint zarándoklátogatóink adakozó szeretete őrizte meg egyházközségünkben a lelkipásztori-igehirdetői szolgálatot – emelte ki Kovács Zsolt Levente.

(A borítóképen: Schmitt Pál egykori köztársasági elnök a fakszimile kiadás támogatója és világi fővédnöke)

Kapcsolódó cikk:

Újranyomták a Vizsolyi Bibliát