A kereszttisztelet ünnepe

A katolikus és az ortodox egyházban is egyaránt mély tartalommal bíró ünnep a Szent Kereszt felmagasztalása, amelyet szeptember 14-én tartanak. A miskolci Szent Háromság görögkeleti templom ünnepén jártunk ezen a napon.

– Az ortodox egyházban a kereszt iránti tisztelet meghatározó – mondta Krank József parókus. – Írásos forrásokból tudjuk, hogy Nagy Konstantin római császár 312-ben a Maxentius császárral vívott hatalmi harcban az ütközet előtt egy jelenés szemtanúja volt. Egy keresztet látott az égen, alatta felirattal: „E jelben győzni fogsz!” Később ez és győzelme inspirálta arra, hogy az üldöztetések után elsőként államvallássá tette a kereszténységet. A hagyomány szerint Szent Ilona császárné, Nagy Konstantin édesanyja ezt követően a jeruzsálemi püspök segédletével elkezdte keresni Krisztus keresztjének a helyét korabeli feljegyzések alapján. 326-ban találta meg a latrok feszületeivel együtt a jeruzsálemi Kálvária földjében. Jézus kereszt­fája gyógyító erővel bírt, egy halálos beteg asszony meggyógyult tőle.

A hagyomány szerint, amikor kiásták, akkor Makariosz püspök a magasba emelte. Innen ered az ünnep elnevezése és a keresztnek és darabjainak mint ereklyének a tisztelete.

A megváltás jelképe

Az ortodox egyház ünnepi liturgiája misztikájában, hagyományaiban bizánci örökséget mutat.

– Szeptember 14-e a hívek számára kötelező ünnep, sajátos énektartalommal és olvasmányszövegekkel. A Szent Kereszt felmagasztalása történelmi jelenetét egy ikon is megörökíti. Ez az ünnep során fő helyre kerül a templomban, más napokon pedig a miskolci ortodox múzeumban látható.

A görögkeleti egyházban nem imádják, hanem tisztelik a képeket, és tanító jelleggel bírnak. Az ünnep üzenete is ehhez kapcsolódik, hogy a keresztény szimbólumoknak megtartóereje lehet az egyházi közösségeken belül. Bár a kereszt Krisztus kivégzőeszköze volt, de ezen keresztül valósult meg a világ megváltása – magyarázta Krank József atya.