Fellendülhet a vallási turizmus

A borsodi megyeszékhelyen épülhet meg a vallási turizmus egyik jelentős komplexuma, amely a csodarabbik zarándokútjához is kötődik.

– Egy uniós projekt részeként valósult meg a mostani építkezés, amely zarándokhelyek fejlesztésére irányul – ismertette Markovics Zsolt főrabbi. – Ebből a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (MAZSIHISZ) évekkel ezelőtt elnyert egy 1,4–1,5 milliárdos részt. Ehhez kapcsolódott Miskolc mellett Sátor­aljaújhely, Nagykálló, Makó és Nyírtass. A többi részen a katolikus, a református és az evangélikus egyház osztozott. Főleg Magyarország keleti felét érintve nagyon jelentős vallási turizmus létezik. Ez azt jelenti, hogy a környező településeken, leginkább a II. világháborút megelőzően, rengeteg zsidó közösség élt, amelyeknek világhírű rabbijai voltak. Ezeknek a csodarabbiknak a sírjához manapság is sokan zarándokolnak. A borsodi megyeszékhely a kelet kapuja, és régen innen indult a zarándoklat. Az említett településeken túl Bodrog­keresztúrban, Mádon, Olaszliszkán és Tállyán is találhatóak jelentős izraelita emlékek.

Többfunkciós központ

Hanuka első napján, a járványügyi előírásokra tekintettel, szűk körben adták át a komplexumot.

– A Kazinczy utcai zsinagóga melletti épületegyüttes része az imaház, egy teljesen új közösségi tér, kóser konyha és látogatóközpont, ahol Miskolc zsidóságának a történetét és híres zsidó családokat fogunk bemutatni. Ez utóbbi alkalmas arra, hogy előadásokat tartsunk vagy rendhagyó osztályfőnöki órákat szervezzünk. A célunk az, hogy a vendégeink több napot is eltölthessenek nálunk kellemes környezetben, és változatos élményeket szerezhessenek családtagjaikkal. Tudjanak imádkozni, étkezni és elmehessenek rituális fürdőbe. Szeretnénk, ha a vallási turizmus ezáltal megerősödne a városban, akár nemzetközi szinten is. Valamint ha hosszú távon fenntarthatóvá válna a zarándokközpont, ami új munkahelyeket is jelent. A közösség életében nagyon fontos pillanat lenne, ha a zsinagóga is megújulhatna. Ez a szakrális funkcióján túl kulturális helyszín is lehetne, többnyelvű idegenvezetéssel. Hosszabb távon szeretnénk kialakítani az egyik melléképületben harmincfős turistaszállást és felújítani a mikvénket, a rituális fürdőt. Ez azonban mivel több tízmilliós beruházás, önköltségen nem valósítható meg, és még folynak róla a tárgyalások – vázolta fel a főrabbi, a Miskolci Autonóm Orthodox Izraelita Hitközség vezetője.

A miskolci az egyik legnagyobb vidéki zsidó közösség.

– Körülbelül százhúsz család, tehát háromszáz–négyszáz zsidó ember él a városban. Ebből 100–120 fő kötődik akár vallási, akár kulturális szempontból hitközségünkhöz. Most a koronavírus miatt nagyon nehéz helyzetbe kerültünk. Elindítottunk egy forróvonalat időseink számára, ahol segítséget kérhetnek. Közösségünk nagyon erős vallási életet él, és próbáljuk ugyanilyen szintre felemelni a kulturális életünket is. Jelenleg online tartjuk heti négy alkalommal az istentiszteleteinket hétfőn, csütörtökön, pénteken és szombaton. Szombaton közös tanulásra is lehetőséget biztosítunk a szombatról és az aktuális zsidó ünnepekről a Tóra alapján. Flecker István kulturális elöljáróval elindítottunk hetekkel ezelőtt a Sószóró magazinműsort vasárnap délutánonként öt órakor. Egyelőre az interneten keresztül megy, ahová neves közéleti személyiségeket hívunk meg. Emellett nagyon jó kapcsolatunk van a helyi egyházakkal és közösségekkel, tagja vagyok a negyedévente ülésező egyházi kerekasztalnak is Miskolcon – sorolta az egyházi elöljáró.

(A borítóképen: Markovics Zsolt megmutatta a központot)