Helyzetbe hozzák a magyar művészeket

„Szeretnénk, ha mindannyian, a művészek, a közönség és mi szervezők is mielőbb elfelejthetnénk az elmúlt hónapokat, ezért kifejezetten kellemes, nyár esti koncertműsorokat kérünk az idei fellépőinktől.”

Ezt mondja az idei várható programról a Zempléni Fesztivál fesztiváligazgatója. Turjányi Miklóst kérdeztem.

A honlapjuk jelzi: 2021. augusztus 13-a és 22-e között lesz Zempléni Fesztivál. A harmincadik. Programot egyelőre nem közölnek, így az ünnepvárás izgalmát fokozza: mi lesz a meglepetés. Mikorra áll össze a műsor?

Az idei fesztivál műsora még szerkesztés alatt áll, hiszen pár napja tudjuk csak, illetve nagy valószínűséggel számítunk rá, hogy megrendezhetjük a harmincadik, jubileumi Zempléni Fesztivált. Azért előzetesen már sok együttessel, szólistával egyeztettünk, a programok gerince már kialakult. Több egészen friss produkciót is bemutatunk majd, de minden korábban megkedvelt „zempléni fesztiválos” program is megtalálható lesz az augusztusi rendezvények között. Úgy tervezzük, hogy végleges műsort június végén, július elején tudunk hirdetni.

Melyek a szervezést leginkább befolyásoló körülmények? Az anyagi lehetőségeken túl arra is gondolok, hogy tavaly az utazási korlátozások miatt nem hívhattak akárhonnan külföldi szereplőket, és ez befolyásolta a kiállítási programot. Óvatosabbnak tűnt 2020-ban a szóba jöhető érdeklődő közönség is.

Természetesen a jelenlegi helyzet mindenkire különleges terheket ró, mi sem tudtuk a megszokott módon előkészíteni az idei fesztivált. Az is okoz némi bonyodalmat, hogy több olyan rendezvény, amely eredetileg a nyár elejére volt időzítve, most átkerült augusztusra, így a művészek, akik az eredeti terv szerint nyugodtan elvállalhatták mindkét helyszínen a fellépést, most választás elé kerültek. Emellett sajnos még a költségvetés forrásai sem állnak maradéktalanul rendelkezésre. Olyan pályázat, aminek korábban az előző év végén, vagy legkésőbb az év elején volt a határideje, csak most, május elején került beadásra, és ezért döntés csak később, valamikor a nyár közepén várható. Külföldi előadókat idén sem igen terveztünk, most elsősorban a magyar művészeket szeretnénk a megújuló lehetőségekkel helyzetbe hozni. A közönség tavaly ugyanolyan érdeklődő volt, mint korábban, a fesztivál „telt házzal” ment, és biztos vagyok benne, hogy a felfokozott várakozás miatt ez idén sem lesz másként.

Mi a ma, a Zempléni Fesztivál hagyományaihoz igazodóan elérhető magasan jegyzett minőség? A komolyzenében, az igényes szórakoztatásban egy év kiesett. Ez megnehezíti-e a válogatást azáltal, hogy nem igazán áttekinthető, hogy a művészeti csoportok, alkotó közösségek hol tartanak ma, milyen színvonalat képviselnek, hogyan reagálnak erre az elmúlt időszakra, már ha a Zempléni Fesztivál keretein belül megjelenő művészeti műfajoknak ez a fajta reagálás a dolguk?

A Zempléni Fesztivál, mint köztudott, hagyományosan értelmezett zenei ünnep, melyben a komolyzene, a dzsessz és néhány társművészet: irodalom, tánc, képzőművészet legkiemelkedőbb reprezentánsai lépnek fel. Ez már magában garantálja a minőséget. Az ezen a színvonalon dolgozó együttesek, művészek a kényszerű szünetet feltöltődésre, gyakorlásra használták fel, így minőségbeli visszaesésről az ő esetükben semmiképpen nem beszélhetünk. Sőt a részükről is van egy felfokozott várakozás az újbóli élő közönségkontaktusra. Nem olyan vidám dolog a tapsgép hangjára meghajolni az üres koncertterem előtt… Mi nem kérjük, hogy programjukban reagáljanak az eltelt időszakra, sőt szeretnénk, ha mindannyian, a művészek, a közönség és mi szervezők is mielőbb elfelejthetnénk az elmúlt hónapokat, ezért kifejezetten kellemes, nyár esti koncertműsorokat kérünk az idei fellépőinktől.

A harminc év összegzése öntől remélhető feladat. Volt rálátása a Liszt Ferenc Kamarazenekar korszakára, tudatos döntése volt, hogy mit tart meg, biztos kézzel min változtat. Saját értékeikhez képest hová jutott, és hol tart most a Zempléni Fesztivál?

A Zempléni Fesztivál – korábban Zempléni Művészeti Napok – a maga nemében az egyik legkiemelkedőbb művészeti fesztivál Magyarországon. A jelenleg rendelkezésre álló keretek között elérte a lehetőségeinek határát. Értem ez alatt, hogy a térség nagyobb létszámú közönséget a mostani szálláskapacitás mellett nem tud befogadni, és a rendelkezésünkre álló anyagi források több program, illetve hosszabb fesztivál megrendezését nem teszik lehetővé. Természetesen, ha a Tokaj-Hegyaljára irányuló fejlesztések kapcsán ezek a körülmények szignifikánsan változni fognak, és a Zempléni Fesztivál költségvetése – arányosítva – megközelíti mondjuk a budapesti vagy Balaton környéki rendezvények büdzséjét, akkor lesz lehetőség a továbblépésre. Tömegrendezvénnyé ebben az esetben sem szeretnénk változtatni a Zempléni Fesztivált, mert hitünk szerint Tokaj-Hegyalja – és a tokaji bor – filozófiája nem ezt sugallja.

Mi az összenövése a tájjal: Zemplén a hangulatos tér jellegével adja meg a fesztivál karakterét, vagy ennél is lényegibb a kapcsolat: „belőle nőtt”? És ha így van, mik ennek a szimbiózisnak az ön számára fontos elemei?

Óriási előnye fesztiválunknak, hogy a kulisszát Tokaj-Hegyalja és Zemplén biztosítja. Ez az egyedülálló adottság sehol máshol nem áll rendelkezésre. Ez adja a programok semmivel nem összehasonlítható különlegességét. Magas színvonalú komolyzenei koncertet sokfelé lehet hallani, de mindezt a sárospataki Rákóczi-vár udvarán, amikor a holdfény és az impozáns módon megvilágított Vörös-torony együttes látványa a hangverseny háttere, olyan élményt nyújt, amit soha nem felejt, aki egyszer részese volt, legyen bár művész vagy közönség. Számomra a sikeres fesztiválok élményénél még fontosabb a helyiek barátsága, az, hogy már tiszteletbeli zempléni vagyok.

Jól érvényesül-e a helyi érdek: ha vannak, mik a tartalékok abban, hogy a művészet jobban pozicionálja Zemplént, vagy fordítva: Zemplén jobban helyzetbe hozza magát a művészet által?

Egykoron az alapítók egy magyar Salzburg álmával kezdtek bele a rendezvénysorozat szervezésébe. A potenciál még mindig benne van Tokaj-Hegyaljában, de ehhez a jelenlegi körülmények között nem elegendő a helyiek akarata, jó szándéka, országos szinten kell biztosítani a szükséges forrásokat. A tokaji bor kis lépésekben, de kezdi visszahódítani egykori pozícióját a világ borpiacán, ennek méltó társa kell legyen mind a turisztikai szolgáltatók által biztosított színvonal, mind a kulturális programkínálat színvonala, mert igényes, fizetőképes vendégkört csak e három ágazat együttes produktumával lehet Tokaj-Hegyaljára csábítani.

(A borítóképen: Turjányi Miklós a Zempléni Fesztivál korábbi nyitóhangversenyén)