Történetmesélő kiállítás Széphalomban

„Szokott ösvényen szokatlanul” – ezzel a címmel nyílt meg A Magyar Nyelv Múzeuma legújabb, az embert és az alkotó Kazinczy Ferencet bemutató állandó kiállítás Széphalomban hétfőn.

Nyiri Péter, az intézmény igazgatója bevezetőjében elmondta: a nyelvújító 25 évig élt és dolgozott Széphalomban, vagyis joggal mondhatjuk, hogy ott Kazinczy földjén vagyunk. Megemlítette azt is: az elmúlt időszakban megújult a szomszédos mauzóleum, és szépen halad a kert felújítása is. Történelmi áttekintésében kifejtette: Sátoraljaújhelyt és a térséget is megroppantotta a trianoni döntés, amely kettévágta a várost és a közelben húzta meg a határt. „Éppen ezért mondhatjuk azt nyugodt szívvel, hogy a mértékvétel hiteles földjén is vagyunk. Mégpedig abban a tekintetben, hogy mit lehet tenni az anyanyelvért, a kultúráért, a nemzeti közösségért. Ezek terén nagyon sokat tanulhatunk Kazinczytól, valamint a Trianon óta eltelt száz esztendőből, és azon dolgozunk, hogy ez így is maradjon” – fogalmazott a múzeumigazgató.

Hozzátette: meggyőződése, hogy egy múzeumnak a szokásos gyűjtés, feldolgozás és bemutatás hármas feladata mellett – ezekre alapozva – a történetmesélés is küldetése. „Nekünk, magyaroknak csodálatos történeteink vannak, ezek általában a tiszteletről, a háláról és a cselekvés felelősségéről szólnak. Mi a magyar nyelv történetéről mesélünk és közben a cselekvés fontosságára is felhívjuk a figyelmet, ezt teszi a Kazinczy-kiállítás is” – közölte Nyiri Péter, aki a tárlat kurátora is egyben.

Magyarnak lenni

Demeter Szilárd, a széphalmi múzeumot is fenntartó Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója egyebek mellett elmondta: „alighogy véget ért a száz év magyar magány, lavinaszerűen ránk zúdult a parttalan jogszaporítás és a mindent fehéren-feketén látó eltörléskultúra”. Magyarnak lenni ma politikai állásfoglalás – tette hozzá. Kiemelte: azoknak, akik román politikai diktatúrában nőttek fel, nem furcsa, ám az anyaország még csak most tanulja, milyen az, amikor azok a dolgok, amelyek eddig olyan természetesek voltak, mint a levegővétel, egyszer csak kiállást igényelnek. Elmondta azt is: Sátoraljaújhelyből Széphalomba költöztették az újragondolt Kazinczy-kiállítást. Meglátása szerint, ha Szent Istvánt államalapítónak nevezzük, nem túlzás Kazinczy Ferencet anyanyelv-alapítóként emlegetni, aki nemcsak a jó, hanem a szép magyar nyelvért is tevékenykedett – közölte. A helyszín további fejlesztéséről szólva kiemelte: a következő években – a múzeumot körülvevő park felújítása után – azt a kertet is szeretnék megépíteni, amit Kazinczy megálmodott és papírra is vetett, de végül nem készült el.

A kiállítást Kukorelly Endre József Attila-díjas író, költő nyitotta meg, majd Dankó Dénes, Sátoraljaújhely alpolgármestere személyes történeteken keresztül illusztrálta, mit is jelent a helyieknek az, hogy a nyelvújító földjén élnek. A megnyitó után Nyiri Péter tárlatvezetésével tekinthették meg a kiállítást a megjelentek.

(A borítóképen: Nyiri Péter tárlatvezetést tart)