Megújult kertben az irodalmi herbárium

Újra megnyitották az irodalmi herbáriumot A Magyar Nyelv Múzeuma kertjében Széphalomban. Nyiri Péter, az intézmény igazgatója beszédében elmondta: a rendkívüli kiállítás arra próbál választ adni, hogy a szépirodalom hogyan ragadta meg a természet és az ember egyébként rendkívül bonyolult kapcsolatát.

Megjelent gondolatok

Hozzátette: akik végigsétálnak a virágok, fűszernövények, zöldségek között, és közben elolvassák a hozzájuk párosított irodalmi alkotásokat, gyakran szembesülnek azzal, hogy ezek az érzések, a gondolatok már bennük is megjelentek, ám ők nem tudják ilyen világosan és szépen megfogalmazni, ahogyan azt az írók, költők művészi látásmódja közvetíti. Sőt, az irodalmi lélekkel megáldott alkotók gyakran vesznek észre olyan rezdüléseket is az érintetlen vagy alakított természetben, amelyeket mások nem.

Kiemelte: több költő és író – köztük Jókai Mór – is megfogalmazta már, hogy a természet szeretete nem egy passzív állapot. Nem csupán szemlélni kell a természet alakulását, hanem tevékenyen részt vennünk abban, hogy közvetlen környezetünk minél szebb oldalát mutassa. A föld megművelésével, gazdagíthatjuk a természet szépségeit, élvezhetjük a hasznát, például táplálhatjuk a testet – emelte ki az igazgató. A példák azt mutatják, hogy az ember rendkívül változatosan – hol derűsen, hol fájdalommal – tekint a természetre. Vigasztalást keres benne, felismeri nagyságát vagy éppen kicsinységét, alázatra neveli, erőt merít belőle, de van, aki egyszerűen csak kertészként közelít hozzá – sorolta Nyiri Péter.

Megemlítette: sok író-költő maga is kertészkedett, és talán éppen emiatt ihletet is merített ebből a tevékenységből, illetve annak eredményeiből. Hozzáfűzte: a kiállítás létrehozásakor ügyeltek arra is, hogy ne csupán elgondolkodtató, komoly vers- vagy prózarészletekkel találkozzon a látogató, hanem vidám, derűs szövegek is olvashatók például Csokonaitól, Petőfitől és másoktól is.

A múzeumigazgató beszélt arról is, hogy a szabadtéri tárlatban vannak örökzöldek, zöldségek, gyümölcsök, gyógy- és fűszernövények, valamint fák is. A szerzők által irodalmi köntösbe öltöztetett növények mellett vannak idézetek például a magról, a tüskéről is – közölte.

Irodalmi illusztrációk

A megnyitón elhangzott: Kazinczy Ferenc felesége, Török Sophie a kolerajárvány idején a kertjében nevelgetett gyógynövényekkel igyekezett segíteni a széphalmiak gyógyulását, gyakran sikerrel. Kazinczyról is maradt fenn olyan történet, amely a természet iránti elkötelezettségét bizonyítja, és bemutatja azt is, hogy a nyelven kívül más területeken is benne volt az újítás, a máshol szerzett jó tapasztalatok magyarországi meghonosításának igénye. Az egyik ilyen történet szerint a polihisztor nyelvújítót egy bécsi útja során nagyon megragadta egy illat, amelyet hosszú időn át követett. Végül egy kertbe is bemászott, mire megtalálta az illat forrását, és arról elmélkedett, hogy ezt a növényt is érdemes lenne elterjeszteni Magyarországon. Mint kiderült, ez a virág nem volt más, mint az akkoriban nálunk még kevésbé ismert rezeda.

Az ember rendkívül változatosan, hol derűsen, hol fájdalommal tekint a természetre – Nyiri Péter

A herbáriumot a múzeum dolgozói állították össze, a növények jelentős hányadát maguk nevelték otthon. Idén a kiállításhoz kapcsolódott egy általános iskolás gyermekek számára kiírt rajzpályázat, amelynek eredményhirdetését szintén a megnyitó keretében tartották meg. Mint kiderült, az ország minden szegletéből érkeztek munkák, amelyeket meg is tekinthetnek az érdeklődők.

A rajzokat, grafikákat, festményeket Fazekas Balogh István nyugalmazott sárospataki főiskolai tanár, képzőművész értékelte, aki elmondta: a természethez kötődő irodalmi idézetek illusztrációi remekül sikerültek. Beszélt arról is, hogy az írók és költők mellett a festőművészek is különleges kapcsolatban, barátságban vannak a természettel. Példaként említette legjelentősebb tájképfestőink közül Paál László, Munkácsy Mihály és Szinyei Merse Pál munkásságát.

A kiállításmegnyitón Nagy Zoltán, A Magyar Nyelv Múzeuma egykori munkatársa mesélt az első, 2015-ben kitalált irodalmi herbárium kalandos létrehozásáról, amikor sok-sok fortélyra, ötletre szükség volt a sikerhez.

A park is megújult

A Magyar Nyelv Múzeumát is magában foglaló park szinte teljesen megújult az elmúlt hónapokban. Nyiri Péter lapunk kérdésére elmondta: újak lettek a fák közötti sétányok, a Kazinczy-emlékcsarnok, felújították a Kazinczy-sírkertet és egy szökőkutat is telepítettek a projekt során. Az elkorhadt fákat kivágták, helyükre újakat ültettek, és új növények is otthonra találtak a kertben. A közeljövőben – reményeik szerint még a nyáron – egy sétányon kiépítik a szakemberek a kandeláberes világítást, új járható ösvény is létesül a parkban, valamint például mobiltelefonok töltésére is alkalmas, úgynevezett okospadokat helyeznek el több helyen. Mindezeken túl sövényeket is telepítenek még a széphalmi Kazinczy-kertben – tette hozzá Nyiri Péter.

(A borítóképen: Nyiri Péter a megnyitón)