Nyulak nőnek a falu bejáratánál

Az ünnepi szokások folyamatosan formálódnak, akár generációnként is szembetűnően változnak.

Az, hogy ez miként megy végbe, nem kis részben attól is függ, hogy hol és mennyire erős a közösség hagyományokhoz való ragaszkodása.

Igaz ez a húsvéti szokásokra is, amelyek az elmúlt évek, évtizedek alatt jelentős mértékben átalakultak.

Ennek folyamatát, egy-egy mozzanatát szerette volna rögzíteni és megőrizni az utókor számára a Herman Ottó Múzeum, amely tavaly országos pályázatot hirdetett a hagyományos ünnepkörben tapasztalható szokásrend alakulásának feltérképezésére.

A közgyűjtemény kutatói azt kérték a jelentkezőktől, hogy személyes élményeikre támaszkodva, akár irodalmi megközelítésben írják le, fényképfelvételekkel vagy a képzőművészet eszközeivel fogalmazzák meg, milyenek napjainkban a húsvéti ünnepeik, mennyiben módosult az örökölt tradíció, hogyan alakultak át annak jellegzetes elemei.

A beérkezett munkák felhasználásával online kiadvány készült, amely az idei húsvét idején már olvasható a múzeum honlapján (hermuz.hu).

Tojásfa, az új hagyomány

– Nagy általánosságban kijelenthető, hogy a korábbi közösségi ünnepek, amilyen a húsvét is, egyre inkább szűkebb családi eseménnyé válnak. A hagyomány tartalmi része lényegében ugyanaz maradt: a tavasz, az újjászületés és az új élet köszöntése. Az egyes elemek viszont változnak, időnként új elemek tűnnek fel, vagy a régi, hagyományos elemek, szimbólumok új megjelenési formát kapnak. Az új szokáselemek megjelenése különösen érdekes – utalt az ország számos pontjáról beérkezett beszámolókra Bodnár Mónika etnográfus-muzeológus, a Herman Ottó Múzeum néprajzi osztályának vezetője, a kiadvány szerkesztője.

Meglátása szerint a világhálón elérhető tartalmaknak napjainkban jelentős hatása van az ünnepről való gondolkodásra. A szöveges és képi információk pillanatok alatt eljutnak a világ minden részére, ami motiválóerő lehet a hagyományos szokásrend átértékelésére és átformálására is.

A tojásfa állítása akár párhuzamba állítható a májusfa állításának hagyományával - Bodnár Mónika

Az új húsvéti hagyományok között elsőként a „tojásfák” állítását és díszítését említette, amely szokás kialakulásáról egy Arnótról érkezett képsorozat is beszámolt. A leírásból kiderült, hogy ezt az eseményt évekkel ezelőtt a polgármester kezdeményezte, idővel azonban a helyi közösségeknek szóló közös hagyománnyá emelték.

– Ez a konkrét eset egy új szokás kialakulásáról tanúskodik. Akár párhuzamba állítható a májusfa állításának hagyományával, viszont ez a szokáselem most egy másik ünnepkörben jelenik meg, annak jelképeihez idomul – világított rá a néprajzkutató.

A húsvéthoz tartozó más jelképek szokatlan helyen való megjelenése ugyancsak a mai kor újdonsága, tette hozzá. Szalmabálákból összeállított nyulak „nőnek ki” például a falvak bejáratánál, a hivatalok vagy buszmegállók környékén, ahol sokan megfordulnak.

Az egyik legnagyobb keresztény ünnepnek számító húsvétnak az egyházi jellege viszont sokak számára megfakult, és az emberek jelentős része nem is akként éli meg. Az ünnepkörhöz egykor kötelezően hozzátartozó tevékenységeket – a húsvétot megelőző böjti időszak, az egyházhoz kötődő események, az ételszentelés – leginkább már csak a hagyományőrző csoportok őrizték meg eredeti formájukban. A felhívásra beérkezett munkák között erre is volt példa.

A kortárs húsvéti szokásokra rávilágító leírások közül Bodnár Mónika nem akart kiemelni egyet sem. Valamennyit érdekesnek és tanulságosnak tartja, ezért is gondolták, hogy közkinccsé teszik. Arra viszont felhívta a figyelmet: a szöveges tartalmak között nem egy olyan írás található, amely a húsvéti misztérium mély gondolatokat rejtő eseménysorának – Jézus Krisztus keresztre feszítése, halála és feltámadása – komoly témáját könnyed és közérthető formában közelítette meg. Vidámmá teszik azok napját, akik elolvassák – ajánlotta.

(A borítóképen: Húsvéti tojásfa, fanyúllal. Fotó: Bánkúti Sándor)