Nemzeti kincs lett a miskolci Bor-Is Borozó mozaikja

„A Bor-is Borozó mozaikdíszítése a magyar és egyetemes kulturális örökség kiemelkedő jelentőségű, pótolhatatlan eleme” - írja a Műtárgyfelügyelet.

Mindenkinek érdemes megnéznie - a Bor-Is fotómozaikja Miskolcon, a Búza térnél lévő egykori borozó falán A Bor-is Borozó mozaikdíszítése egy művészettörténetileg jelentős és ismert 20. századi magyar művész, Erdély Miklós tervezése és műhelyének kivitelezése

Forrás: Műemlékfelügyelet

Védetté nyilvánították Erdély Miklós egyik miskolci fotómozaikját. Az erről szóló döntés a Műtárgyfelügyelet honlapján olvasható.

Üvegen át látható

A témával foglalkozó korábbi írásunkban rögzítettük: Erdély Miklóst (1928-1986) a huszadik századi magyar művészet kiemelkedő és sokoldalú alkotójaként tartja számon a művészettörténet. A fotómozaik technikát saját maga fejlesztette ki. Boros Géza Artmagazinbanmegjelent írása szerint nem tudni pontosan, hány mozaikmunkája valósult meg Magyarországon. Erdély Miklós egy 1973-as levelében 1967-től addig háromezer négyzetméternyiről tesz említést. A legjobb állapotú fotómozaikok Miskolcon találhatók” - jelzi az Artmagazin. „A Búza térnél lévő Bor-Is borozóban eredeti pompájukban csodálhatjuk meg a belső dekorációt, a diósgyőri Eszem-iszom bisztróban a többszöri belső átépítés ellenére is épen megmaradtak a mozaikborítású falak” - 2014-ben ez még így lehetett.

Napjainkban az Újgyőri főtér közelében található egykori Eszem-iszom belső falán színezett gipszkarton borítás látható. A napokban azt hallottuk a helyszínen, hogy e mögött még megvan a mozaik, de nem illett a helyiség új dizájnjához, ezért takarták le. A Bor-is értékesítésre vár, a poros üvegű ajtón betekintve azért szerezhetünk némi benyomást az alkotás szépségéről.

Másodszorra sikerült

Szerkesztőségünk kérdéseire válaszolva Ignácz Dávid miskolci jegyző felidézte: a megyeszékhely önkormányzata először 2008-ban indította meg a mozaikok védetté nyilvánításához kapcsolódó eljárást, majd 2019-ben újabb védési javaslatot terjesztett elő. Most ezt koronázta siker, a Bor-Is mozaikjának védetté nyilvánításával.

Mindenki a védelem mellett érvelt

Érdemes idéznünk a Műtárgyfelügyelet indoklását: „

A fotómozaik-együttes 2019 szeptemberében védési javaslat nyomán került a műtárgyfelügyelet látókörébe, mivel ez az egyik utolsó még jó állapotban fellelhető Erdély Miklós mozaik, melynek fennmaradását azonban veszélyezteti, hogy üzlethelyiségben van, mely időközben bezárt, és ahol bármikor profilváltás vagy belsőépítészeti korszerűsítés áldozatává válhat. A védési eljárás során szakértői véleményt és adatközléseket küldött be a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, a Szépművészeti Múzeum, a Magyar Nemzeti Levéltár, valamint a művész életműkutatói. A mű állagmegóvása és eszmei értékének megőrzése érdekében a Bor-is Borozó mozaikjait minden megkeresett fél védésre javasolta. A helyszíni szemle és kutatások során kiderült, hogy az eredeti bútorzat és berendezés már nem található a helyiségben, azonban a mozaikegyüttes kitűnő állapotban maradt fenn. Az 1960-as évek közepén a szocialista korszak kulturális és művészeti igazgatása időszakában egyfajta kiutat jelentettek a kevésbé ellenőrzött, építészethez kötődő megbízások. Az architekturális alkotások sorában az 1970-es évektől kiemelkedő szerepe volt a nagyméretű faldíszítő alkotásoknak, a muráliáknak. Erdély Miklós a hazai neoavantgard képzőművészet jelentős alakja 1966-ban dolgozta ki a fényképfelvételek mozaikburkolatokra alkalmazott úgynevezett fotómozaik technikáját, amellyel ezek az alkotások is készültek. Találmányát az 1967-es Budapesti Nemzetközi vásáron is bemutatta, sőt az Országos Találmányi Hivatalba is benyújtotta. A murália műfajában a művész nagy újítónak bizonyult. Sikeresen egyesítette a montázs-elméletet, a kommersz témákból, fogyasztói cikkek világából inspirálódó, ideológiamentes, a nemzetközi pop art vonalába illeszkedő képzőművészetet, és a fali mozaik funkcionalitását. 1963-tól MURUS néven alkotott az Erdély család és művészbarátaik. Ez az Alkotóközösség volt a fotómozaikok kivitelezője.

Nagyon kevés fotómozaik alkotás maradt fenn épségben, mivel az elmúlt évtizedek során a kereskedelmi és vendéglátóipari egységekbe készített művek legtöbbje a funkcióváltások, átépítések miatt megsemmisült, nem tekintették őket műalkotásnak, értéknek, ezért az elmúlt fél évszázadban készült, építészethez köthető művészeti értékeink megőrzése és védelme különösen fontossá vált.

A Bor-is Borozó mozaikdíszítése a magyar és egyetemes kulturális örökség kiemelkedő jelentőségű, pótolhatatlan eleme, egy művészettörténetileg jelentős és ismert 20. századi magyar művész tervezése és műhelyének kivitelezése. Képző- és iparművészetileg is kiemelkedő, több művészeti stílus, a neoavantgard, a pop art és a hiperrealizmus kvalitásos példája egy alkotáson belül. A művész által megalkotott egyedi, és a korában újítónak számító mozaikrakási technikának is értékes képviselője. A fotómozaikok sorában is különleges, hatszögletű mozaikszemekből felépített alkotás, melyeknek használata nagyobb technika tudást és koncentrációt igényelt, ezért alkalmazása és megvalósulása igen ritka volt, csupán néhány esetben történt meg. A borozó mozaikegyüttese fél évszázados léte alatt Miskolc város helytörténeti értékévé is vált.”

Ide kívánkozik, hogy a jelenleg is üresen álló Bor-Is Borozót a miskolci önkormányzat bérleményként kívánja értékesíteni. A jegyző szerkesztőségünknek adott válaszaiból egyértelműen kitűnt, hogy a helyhatóság komoly értékként tekint az Erdély-mozaikra: jelezte, hogy a védettség kimondásától függetlenül, mára bérleti felhívásban, az esetleg létrejövő bérleti szerződésben egyaránt köteleznék a jövőbeni bérlőt a falakon és a kiszolgálópulton végigfutó mozaik, továbbá a bútorzat és egyéb berendezési tárgyak állagának megóvására.

Kértük Ignácz Dávidot, pontosítsa: mit jelent és mire terjed ki a mozaik esetében a védettség? Kérdeztük: a másik mozaik védetté nyilvánítására is elindítja-e az eljárást a városháza. Tud és akar-e tenni valamit az önkormányzat annak érdekében, hogy ismét látható legyen az Eszem-Iszom-mozaik is. Amint választ kapunk, frissítjük írásunkat.

Mit jelent a védelem?

A védetté nyilvánítás révén az érintett tárgyak a ’nemzeti kincseink’ részévé válnak. Rájuk, tulajdonosaikra ezt követően különleges előírások vonatkoznak. A védett kulturális javak csak ideiglenesen, meghatározott (kulturális) céllal vihetők külföldre, tulajdonosi adataikat be kell jelenteni, adás-vételük esetén az állam élhet az elővásárlási jogával, valamint azokat tudományos kutatás, kiállítás számára – a tulajdonossal egyeztetett módon – hozzáférhetővé kell tenni. Forrás: Műtárgyfelügyelet/oroksegvedelem.kormany.hu