Tíz év az nagy idő - Szülinapot ünnepel a Helynekem

Kimondani könnyű, hogy 10 év, de ha belegondolunk, mennyi minden történt ezalatt, elmesélni is nehéz. Hankó Vandával, akivel régi ismerősök vagyunk, megpróbáljuk.

Előzetesen mondj egy pár szót magadról, hogyan a kötődsz a Helynekemhez azon kívül, hogy nagyon?
A Helynekem mindig is nagy szerelem volt és az is marad, bár a 10 év alatt voltunk rosszban is jóban is, megéltünk eszméletlen nagy boldogságokat és túléltünk mélységeket is. Itt vagyunk és leszünk, reméljük még nagyon sokáig. Úgy szoktam mondani, hogy apukámmal (Hankó Béla - a szerk.) ketten visszük a helyet, de nyilván sokkal inkább igaz úgy, hogy van egy csoda jó Helynekemes csapat, amiben ma már mindenki látja, tudja, hol a helye, mi a feladata. Alapvetően ez itt azért az én helyem, mert mi találtuk ki apuval és tettük azzá, ami, és mindig úgy érzem, ha végigmegyek a házban, hogy mindenhol ott van egy gondolatom, egy kéznyomom, egy mozzanatom. Szóval ezerszálon kötődöm a helyhez, valamilyen fajta furcsa, nyüzsgő lenyomata ez a ház annak, ami vagyok.

Mik voltak a kezdetek, hogyan indult a vállalkozás? Ha lehet találni fontos fordulópontokat melyek azok, a pandémiás időszak biztosan...
Az alapötlet annyi volt, hogy kell egy hely nekem, nekünk, hogy hiányzik a rendszeresen élőzenei tér a városból. Hosszas beszélgetések, ötletelések általában otthon a kanapén és a tökéletes hely keresgélése eltartott egy ideig. A belső udvar (ahol most a koncerttér van) üresen és romosan állt, és legfőképpen apu fantáziája és mersze kellett ahhoz, hogy ma ez legyen a koncerttér, merthogy én ezt nem láttam bele. A koncepció középpontjában mindig is az élőzene volt, de szépen lassan kirajzolódott, hogy milyen kísérő elemek színesíthetik tovább a házat. Így lett romkocsmánk három tematikus szobával (irodalom, zene, színház), kiállítóterünk, később pedig üvegteraszunk és Helynekem Konyhánk. Mi olyan bulit szerettünk volna minden egyes alkalommal megvalósítani, mint amiket a nappalinkban szeretünk megélni a családdal, a barátokkal. Ez a nyitottság és közvetlenség sokat segített a kezdeti nehézségek leküzdésében. Sokat köszönhetünk a közönség fogadtatásának, a zenekaroknak, a nyitott managereknek, legfőképpen a 30y és a Bohemian Betyars rendíthetetlen támogatásának. Körülbelül három év kellett, hogy megtanuljuk, mit engednek be a ház falai és mit nem, megtanuljuk észre venni, mi a ház formája, stílusa, milyen közönséget tudunk megszólítani, idő kellett, hogy kiépítsük az éjszakai bulikat és hogy valamelyest közösséget formáljunk a városban. A folyamatosan fejlődés, az új ötletek megvalósítása mindig kihívást jelent és jelentett, az üvegteraszunk megálmodása és megvalósítása nagyon jó időszak volt, ahogy az is, amikor kifejlesztettük a saját pizzánkat és megnyitottuk a kis konyhánkat. Szerettük azt a helyet, ezért is volt nehéz elengedés, amikor pandémia időszaka után meg kellett válnunk a Helynekem Konyhától.

Avass be, mi a koncepció, hogyan hívtok meg produkciókat, választotok előadókat? Ha lehet ilyet kiemelni, ki volt a legnagyobb "sztár", aki a színpadra lépett nálatok? Pár koncert, ami tuti teltházzal ment?
Rendezvényszervezőként nagyon szeretem, hogy olyan előadókkal dolgozhatok, akiknek a koncertjére magam is mosolyogva járok, ez a fajta szubjektivitás okozott bennem némi bizonytalanságot az elején, de anyukám mindig azt mondta, ennek a helynek te vagy a rendezvényszervezője, bízz magadban és hidd el, amiről te azt gondolod erre a színpadra való, az erre a színpadra való. Iszonyú jó érzés látni, hogy ezek a koncertek, rendezvények nem csak nekem fontosak, hanem nagyon sok embernek még a városban, az országban. Már a legelső koncert teltházzal ment, remegve álltam a színpad szélén és nem hittem el, hogy itt van 400 ember, áll a színpad – ami aznap reggel lett kész – és elindul a Bohemian Betyars koncert. A teltházas koncert mai napig csodás élmény, de nagyon sokszor, ha nincs is tele a ház, a közönség energiája, a zenei katarzis, ami történik, szintén el tud varázsolni. Volt, hogy évek hosszú munkája előzte meg, hogy egy-egy zenekar elvállalta a „kis vidéki klubba” való fellépést, ilyen volt az első Punnany, Quimby, Budapest Bár koncert – ezeken elsírtam magam, bár alapvetően érzékeny vagyok és szeretem átadni magam az események érzésdömpingjének. A Budapest Bár koncerten meghibásodott a füstjelző rendszer és kinyílt az összes tető ablak, szakadt az eső a közönségre és a zenekarra, apa és a kollégák esernyőkkel mentek fel a színpadra megóvni a hangszereket és ment tovább a koncert, mintha ez így a világ legtermészetesebb dolga lenne. Szeretjük, ha egy zenekar két napos koncertet ad, olyankor olyan, mintha hozzánk költöznének és mindig megdöbbenés látni számomra, hogy soha nem ugyanaz a két nap koncertje. Ezért csodálatos az élőzenei koncert. Sokszor látunk felnőni zenekarokat és hihetetlen érzés ennek a részese lenni, a Wellhello vagy a Halott Pénz igen kevés embernek játszott az elején nálunk, mára meg mindannyian tudjuk, mit jelent a zenéjük és jelentlétük az országban. Izgalmas időszak volt a Slam Poetry Miskolc közösségének alakulása, a slam estek sikere. A Helynekem Színházi Labor otthonra találása a házban. A romkocsma irodalom szobájában a szubkulturális programok megvalósulása, az egyszálgitáros, zongorás estek. Fontosnak tartom a Helyneked Terasz nyári estéit, ahol a miskolci fiatalok mutatkozhatnak be minden nyáron hétről-hétre.

A koncerteken kívül rendkívül népszerűek a videódiszkók, hogy bírjátok az éjszakázást?
Mára már a ház meghatározó éjszakai szórakozóhelye lett a városnak. Beletanultunk ebbe a világba is és kimondottan szeretjük ezt a fajta sokszínűséget. A közönség és a zene változatossága sosem hagy pihenni minket és ez így tökéletes. A vendéglátásban az a szép, hogyha tényleg szeretet csinálni akkor te ebben a közegben vagy otthon és ilyenkor már mindegy hogy ez éjszaka vagy nappal van éppen. Bár ha őszinte akarok lenni, a pandémia után nem volt könnyű visszaállni az éjszakázásra, de ott meg akkor volt a lendület, hogy végre újra vagyunk, lehetünk, hogy az majdhogynem minden nehézséget elsöpört.

Hogyan ünneplitek a szép kerek évfordulót?
Nem kérdés, hogy az a két zenekar lesz velünk akik a nulladik pillanatban is mellettünk voltak. November 25-26 a születésnapi hétvége, pénteken a Bohemian Betyars játszik, szombaton pedig a 30Y. A hétvége különlegessége, hogy nem hagyományos koncertekkel készülünk, a borsodi fiúk kiegészülnek miskolci fúvósokkal, a 30y vendégeként pedig Dzsúdló érkezik a házba. Marci slammer volt nálunk, fontos bázispontja volt fiatalkorában a hely, így nagyon boldogok vagyunk, hogy elfogadta meghívásunk és velünk ünnepel. E mellett persze közös a gondolkodás a 30y zenekarral, így adta magát a szülinapi együttállás.

Annyira hosszú idő a 10 év, hogy folyton elkap az érzés, hogy ez itt most fontos mérföldkő a Helynekem életében, közben meg sokkal inkább szeretném, ha a szeretett zenekarainkkal, a közönségünkkel és a kis csapatunkkal lenne egy olyan önfeledt hétvégénk, ahol úgy ünnepeljük a Helynekemet, hogy közben mi magunk is irtózatosan jól érezzük magunkat.

Melyek az irányok, amit megtartotok, és merre akarjátok esetleg változtatni a vállalkozást a jövőben?
Az élőzene marad, persze sokat változik a világ velünk, körülöttünk és a korral nekünk is haladni kell, de alapvetően ugyanazt a közvetlenséget, családias hangulatot, következetességet és kiszámíthatóságot szeretnénk tartani és nyújtani, amit mindig is. Jelenlegi változó és nehézségekkel küzdő világban talán picit óvatosabbak vagyunk szervezésben és hosszú távon nehezen látunk előre. Azt éreztük az elmúlt időszakban, hogy a romkocsma korszaka lejárt és valami egészen mást szeretnénk kihozni az emeletből. Biztos feltűnt már a vendégeknek, hogy egy ideje le van zárva a hátsó három szoba, átalakítás zajlik, szeretnénk megmutatni a Helynekem egy új arcát, amit remélem még az idén sikerül közönség elé tárni.