Kacsatoll triplacsavarral a Rákóczi könyvtárban

Némethi Lajos humoros állatverseit tartalmazó Kacsatoll című kötet 2011-ben jelent meg.

Most elkészült ennek hangoskönyv-változata is. Éles István parodistának köszönhetően olyan lett ez, mintha nem is ő, hanem 24 halhatatlan, haláluk után is hallható színész, ismert személyiség mondaná a verseket. 

Játékos versek

A Kacsatoll című hangoskönyv esetében időnként a triplacsavar is megduplázódik. Az állatmesék eleve görbe tükörként mutatják be a valóságot. Példaként említhetnénk az ókori görög klasszikusok, Aesopus és Phaedrus fabuláit, a francia La Fontaine verses meséit, az első magyar fordítók, Pesti Gábor, Heltai Gáspár könyveit, Fáy András átiratait, eredeti alkotásait és még hosszan sorolhatnánk, amíg eljutnánk a XXI. századi állatmesékig.

A hagyományosnak mondható példázatokon csavarva még egyet, készültek az állatmesékből humoros feldolgozások is. Ennek a műfajnak a legismertebb magyar művelője volt Romhányi József. A Szamárfül című kötet versei úgy szórakoztatnak és tanítanak, hogy közben rácsodálkozhatunk a magyar nyelv gazdagságára és a költő sziporkázó humorára. 

Hasonlóan játékos verseket tartalmaz a Miskolcon élő Némethi Lajos Szabó Lőrinc-díjas költő Kacsatoll című kötete is. De az ő verseiben az állatok kapcsán megírt örök emberi gyarlóságok mellett feltűnnek az újabb divatok és a trendinek tartott szokások is. Így például, hogy a szereplésre vágyó dolmányos varjú álmában – énekhang híján – megjelenik a karaoké lehetősége is. Vagy a nősülni készülő stiliszta gilisztáról nemcsak az derük ki, hogy gyűrűs féreg, de megtudjuk róla, hogy „sztájliszt”. Itt már korunk hősei a magyar halak is, amikor az uniós vizsgáztatónak kell megfelelniük. De az öniróniát is felfedezhetjük ezekben a versekben. Vegyük például a rókáról és hollóról szóló négysorost. Első ránézésre úgy tűnhet, mintha lazítana, linkeskedne a szerző, megpróbálná röviden elintézni a klasszikus mesét. Alcímként írja is a műfaji meghatározást: „Link-mese”. Aztán minden kiderül, korszerű és hatékony a megoldás: „Tartotta az ementálit, / amíg csőre bírta … / Majd olvasd el Rímhányónál, / ő jobban megírta!”. Mindezek után muszáj rálinkelni az ajánlott versre – mert ma már minden megtalálható a neten is. 

37 vers 24 hangon

A Kacsatoll című hangoskönyv borítóján magát (kacsa)tollforgatónak nevező Némethi Lajos humorának, eredeti meglátásainak köszönhetően néhány verse már évekkel ezelőtt bekerült a Rádiókabaréba. Igazi meglepetés volt számára is, amikor két versét Éles István Karinthy-gyűrűs parodista előadásában hallhatta. Ez adta az ötletet a hangoskönyv összeállításához. A közös munka eredményeként 37 vers 24 hangon szólal meg a felvételen. Olyan ez, mintha Abody Béla, Antal Imre, Bánffy György, Bánhidi László, Bárdy György, Básti Lajos, Csákányi László, Csortos Gyula, Darvas Iván, Faludy György, Feleki Kamill, Hankiss Elemér, Kabos Gyula, Kállai Ferenc, Kálmán György, Kibédi Ervin, Latinovits Zoltán, Őze Lajos, Páger Antal, Pécsi Sándor, Rátonyi Róbert, Sinkovits Imre, Szabó Gyula és Szendrő József mondaná el ezeket a verseket. 

A zene sem marad el

„Rímek, szóbravúrok, gondolatharmóniák, ismerettárházak végtelenül gazdag kincsbirodalma a Kacsatoll, megannyi állat-dráma, természetesen a komédiától a tragédiáig. (Zene nincs, viszont a pompás rajzok is a szerző munkái) – írta a kötet ajánlójában Szabados Gábor újságíró, humorista. A hangoskönyvből a rajzok kimaradnak, de a zene nem. A versek témájához, hangulatához illő vagy éppen ellenpontozó zenéről Vihula Mihajlo gitárművész gondoskodott. 

A Herendi 2004. Bt. gondozásában megjelent hangoskönyv felvételei Miskolcon a Csillagpont Rádió stúdiójában készültek.