Ki ölte meg József Attilát?

Miért pont a magyar költők életét választja témaként a könyveihez?

1993-ban egy ifjúsági regény lett az első könyvem. Aztán Jean-Pierre Montcassen álnéven számos történelmi regényt írtam, legalább tizennégyet, a világtörténelem különböző eseményeiről. Kalandosak voltak, tetszettek az olvasóknak, azonban a szakma ezt gyakran „másodvonalasnak” tekinti. A 2010-es években váltottam, mivel úgy döntöttem, ideje a saját nevemen úgynevezett „fontos könyveket” írni, már nem álnév alatt. 2013-ban jelent meg tőlem az Arany János élete, és nem várt sikert aratott. A kiadók innentől kezdve bizalmat szavaztak nekem. Kiderült, hogy érdemes ilyen jellegű életrajzi könyveket írni. 

Miért választotta József Attila alakját a mostani könyvhöz?

Kifejezetten a kiadó kérése volt, eredetileg nem is akartam megírni. Mert úgy gondoltam: megírtam egy majd kétkötetes Arany Jánosról. Összesen egymillió karaktert írtam több éves munkával, és akkora siker volt, hogy nekem ez majd nekem is megmarad, ahogyan Dallos Sándornak A Nap szerelmese meg az Aranyecset. Ezt persze nem tehettem meg, mert kérték a kiadók, hogy írjak még több életrajzi regényt. Azért választottam költőket, mert hihetetlenül érdekes és színes egyéniségek. Szinte egyikük sem normális, engem pedig vonzott a költészetben rejlő szent őrület. Így írtam meg József Attila életregényét. 

Mennyi ideig tartott a kutatómunka? 

Az Arany Jánosról írt könyvet 5 év kutatómunka előzte meg az utazásokkal együtt. A hiteles hangulat eléréséhez felkerestem élete legfontosabb helyszíneit, ahol született, élt és dolgozott. Azonban József Attila manapság már annyira jól dokumentált, hogy elég volt másfél esztendőnyi kutatás. Valójában tonnányi anyag és könyv mutatja be az életét, átrágtam magam rajtuk. Kialakult bennem egy kép a költőről. A József Attiláról író négy nőt vettem alapul, az ő szemszögük alapján írtam le a személyiségét. Vágó Márta, Szántó Judit, Kozmutza Flóra és a költő nővére, József Jolán voltak a fő forrásaim, így megkaptam József Attila jellemét a nőkön keresztül. Ezáltal sokkal jobban kirajzolódott az alakja, mint a többi szakirodalomból. 

Hogyan látta a négy nő ezt a zaklatott életű, ugyanakkor zseniális látásmódú költőt?

Jolán a nővére volt. Különleges testvéri kapcsolat fűzte hozzá, így az ő szemén át tudtam a leghitelesebben bemutatni Attila gyermekkorát. Vágó Márta már a szerelme lett, teljesen máshogyan tekintett rá. Utána Szántó Judittal élettársi kapcsolatban élt, a hölgy vaskos könyvet írt róla. Ezekben a vallomásokban látnom kellett, hogy mennyire objektívak? Mennyire akar rajta az egyes írásokban revansot venni a sértett női lélek? Ők négyen a maga valóságában állították elém József Attilát a fájdalmaival együtt, és tényleg meg lehetett találni az embert a sorok között. 

„Csoda, hogy József Attila 32 évet élt”

Ki szerette a legjobban József Attilát?

Szántó Judit volt az, aki feltétel nélkül imádta. Végig ragaszkodott hozzá, mégis vele viselkedett a legszörnyűbben a költő. József Attilának nem voltak erkölcsi gátjai Judittal szemben. A japán kávéházban megreggelizett annyi pénzből, ami a nőnek egy heti kosztpénze volt. József Attila borzasztó önzően viselkedett vele szemben: ahol csak tudta bármikor megcsalta, nem gondolkodott soha azon, hogy jobb legyen hozzá, mert ez a nő kiteszi neki a lelkét. 

A költő mivel tudott túllendülni a traumáin? Az örök kívülálló szerepen, a gyermekkori nehézségeken, a szegénységen, az őt elutasító hölgyeken?

Sehogy sem tudott túllépni a traumáin. Még csoda, hogy harminckét évet él, mivel többször követett el öngyilkosságot, az elsőt 12 éves korában. Aztán utána 16 évesen Makón akart a sínekre feküdni. Majd Szántó Judittal együtt élve kinyitotta a gázt, vele akart meghalni. A véletlenen is múlt, hogy harminckét évet megélt. Ráadásul az el nem ismert zseni szerepét sem bírta feldolgozni. Örökké arra vágyott, hogy kimondják: József Attila nagy költő, és pozitív kritikák jelenjenek meg róla az újságban. A Baumgarten-díjat úgy várta, mint a Messiást, azonban sosem kapta meg. A kortársai többszörösen is megszerezték ezt a díjat. 

Ki ölte meg József Attilát? Az őt elutasító nők? Az irodalmi díjak és elismerések hiánya, vagy az a sok trauma, ami a pszichoanalízisével a felszínre került? 

Ezek a hatások, méghozzá együttes erővel. Hipnózisra vágyott. Úgy akarta meggyógyítani saját magát, hogy a pszichoanalitikusa visszavigye őt a gyermekkorába, és kiküszöbölhesse azokat a hibákat, amik később negatív hatással voltak rá. Aztán sok butaságot írt erről a lélektani módszerről, konkrétan becsődölt miatta egy munkásmozgalmi lap. Fonákul sült el a dolog: meg akarta magát gyógyítani vele, de még betegebb lett tőle. Ez az ember többet sírt, mint egy nő. Beleszeretett a gyönyörű pszichoanalitikusába, és csalódott hangulatában meg is támadta őt és vőlegényét egy alkalommal. Elment a nő rendelőjébe, késsel vágta. Annyira minősíthetetlenül viselkedett, hogy ott még tragédia is történhetett volna. Szerencsére Gyömrői Edit a nagy tapasztalatával, rutinjával leszerelte József Attilát, de onnantól kezdve nem akar többé találkozni vele.

Garamvölgyi László, az Országos Rendőr-főkapitányság egykori szóvivője könyvet írt a költő haláláról. Ő balesetként értelmezte József Attila halálát, hogy át akart vágni a balatonszárszói vagonok között, amikor hirtelen elindult a vonat. Ezzel szemben az a klasszikus nézet a meghatározó, hogy a költő öngyilkos lett. Önnek mi a véleménye erről József Attila életregényében?

Mindig készült rá, és sajnos hajlamos is volt az öngyilkosságra. Azon az estén szerintem nem akarta magát megölni, csak véletlenül sikerült. Aznap megírt búcsúlevelet írt, benne volt a zsebében. Azonban helyrerázódott, és le akart menni a Balaton partjára. Valamelyik következő napon mindenképp végezni akart magával. Gondolkodott azon, hogy vajon átmásszon a vagonok között az átjárónál, vagy bújjon át a várakozó tehervonat alatt. Az átbújásra esett a választása: elvétette, mert pont megindult a vonat. 

József Attilát idegesítő természete miatt nem ismerte el a kortárs irodalom

Létezik olyan pont, ahol pozitív irányba billenhetett volna József Attila sorsa? Ahonnan még a hanyatlásból visszatérhetett volna a normális életbe?

20-22 éves korában így alakulhatott volna az élete, ha megkapja a Baumgarten-díjat. Meg lehetett volna menteni. Nem kellett volna nyomorognia, ha megkapja, és elismerik a képességeit, de ez nem következhetett be. A rossz természete és a társadalmi-irodalmi kánon helytelen megítélése miatt sem, és ez idővel felőrölte az idegrendszerét. 

Miért nem ismerték el József Attilát a saját korában?

A kortársai tehetségtelennek látták, egy kiállhatatlan kis hülye gyereknek tartották. És ha az ember annak tart valakit, akkor nem akarja elismerni a tehetségét. Székely Aladár, a korszak legnagyobb portréfényképésze fantasztikus képeket készített Ady Endréről vagy Babits Mihályról, viszont József Attiláról semmit, pedig túlélte a költőt. Akkoriban ő sem hitte el, hogy Attila az évszázad legnagyobb poétája, mert egy kibírhatatlan fecsegőnek, egy önimádónak vélték.

Úgy tudom, hogy Babits Mihállyal kemény konfliktusa volt, aki talán a leginkább alulértékelte József Attilát a kortársak közül.

Babits volt ennek az irányítója. A legdurvább kritikát mégis Németh László írta róla kifejezetten azért, hogy helyretegye az úgynevezett csalogányt, mert volt mindenféle Attilának pár beceneve a kortársai körében. Ez annyira megsértette a költőt, hogy durván visszavágott Babitsnak, miközben épp ő volt a kuratóriumi elnöke. Babitson múlt, hogy végre-valahára megkapja a Baumgarten-díjat az ezzel járó évi háromezer pengővel. Ez akkoriban rengeteg pénzt jelentett. Abból egy évig fényesen élt volna József Attila. Kétszáz pengő abban az időben egy elég komoly havi fizetés volt, azonban nehéz természete miatt Attilának esélye sem volt erre az elismerésre.

Melyik vers tárja fel a legmélyebben József Attila lelkét?

Ilyen a Levegőt, az Óda, A Dunánál, ezekből izgalmas képet kaphatunk róla. A hetedik te magad légy bemutatja a játékosságát, a Mama az anyjával való kapcsolatát. Azonban minden versét érdemes elolvasni, mert tényleg egy zseni volt, és így kaphatunk teljes képet a költő szemléletéről.