Nem minden jó, ha nem jó a vége

A labdarúgó NB I. 2019/20-as évadjának zárónapján, szombaton a Diósgyőri VTK együttese a Kisvárda Master Good csapatát fogadta. Utóbbiak a bennmaradás kivívásáért léptek pályára, amihez minimálisan egy pontra volt szükségük, előbbiek a renoméjukat szerették volna visszaállítani, és hat nyeretlen, a zsinórban elszenvedett négy vereség után pozitív élményekkel akartak nyári szünetre menni.

Mindezt vizes, csúszós játéktéren érhették volna el, ugyanis a meccs napján Miskolcon, Diósgyőrben zuhogott az eső. Esett reggel, esett délután, és a kezdés előtt 20 perccel is jött zápor, mennydörgéssel. És bár a találkozót égi áldás nélkül kezdték a csapatok, de a meccs közben eső és égdörgés mellett még villámlás is jött, ezért a 36. percben félbe kellett szakítani a találkozót, ami negyedórás kényszerszünet után folytatódott...

Kettő-kettő

A két csapat kezdőcsapata egyaránt két helyen változott az előző fordulóhoz képest. A szabolcsi együttesből, a Puskás AFC elleni, hazai 1–1 után Protic és Bumba maradt ki, utóbbi a keretben sem volt, előbbi a kispadra került. A helyettük bekerült duóból Baranyai a hétközi meccsen csere volt, Obradovic viszont nem lépett pályára szerdán.

A DVTK által a mérkőzés előtti napon a Kisvárda gárdájától szerződtetett 30 éves támadó, a 31-szeres román válogatott Gheorghe Grozav nem volt keretben, de ez nem ennek a meccsnek, a bejelentett klubváltásának szólt. Ugyanis a támadó március 7-én játszott utoljára a szabolcsi csapatban, és bár rá egy hétre még keretben volt, de a koronavírus-veszély utáni újraindítást követően ez többet már nem fordult elő vele.

A Diósgyőrből, a paksi bajnokin – amelyet 4–2-re vesztettek el a piros-fehérek – a kezdőként lehetőséget kapott játékosok közül Egerszegi és Hasani ezúttal a kispadra került, a sárga lapos eltiltása után Kiss T. visszatért az alapcsapatba, és ezúttal Rui Pedro is első perces volt. Érdekesség, hogy ezúttal is három saját nevelésű fiatal kapott helyet a DVTK kezdőcsapatában, Orosz D., Szűcs K. és Korbély. Ezenkívül az is némileg váratlan volt, hogy ez alkalommal szintén Bukrán kapott bizalmat a kapuban. Részben azért, mert Danilovic sérüléssel bajlódik. A kapuson kívül Shestakov is hasonló ok miatt nem került be a keretbe.

A két csapat bajnokiját viszonylag nagy létszámú közönség várta, a jegyárak 90 százalékos elővételbeni ,,olcsósítása” megtette a hatását, de közel sem voltak annyian, mint az előző két ilyen alkalommal, az egy évvel ezelőtti és a tavalyelőtti évad utolsó hazai bajnokijain, amikor 10 ezer fő feletti létszám jött össze. Az biztos, hogy most is nagy volt a hazai ultratábor lélekszáma, és a vendégek, a Várkerti Vitézek szurkolói csoportja is több tucat főből állt, úgyhogy a lelátói hangulaton nem múlott, hogy a mérkőző felek jó összecsapást játsszanak.

Csak kapufa

A kezdés után rövid idő alatt kiderült, hogy a Kisvárda nem bekkelni fog a tuti egy pontért, ugyanis pár perc után feltolták a játékot a hazai térfélre, és az első valamirevaló akciójukból a vezetést is megszerezték. Nem sokkal később Rui Pedro akart kiharcolni egy 11-est, miután betört a büntetőterületen belülre, de nem a labda után ment, hanem rutinosan bevárta a védőjét, aki a lábát találta el, ám a játékvezető 11-es helyett a hazai játékosnak sárga lapot adott. Komoly egyenlítési lehetősége nem volt a Diósgyőrnek, a piros-fehérek ugyan sok szögletet rúgtak, de helyzeteket ebből sem tudtak kialakítani. A 37. percben, a villámlás miatt félbeszakadt meccs folytatását nagy rössel kezdte a DVTK, Márkvárt szabadrúgásból a felső lécet találta el, ám nem sokkal később a hazai aktivitás közepette a vendéggárda megszerezte a második találatát. Szerencsés körülmények között, olyan előzményekkel, ami videóbíró alkalmazása esetén valószínűleg nem hozott volna érvényes gólt.

Ziccerekből sem

A szünetben kettős hazai cserét hajtott végre a hazaiak szakvezetője, Molnár G. beállítása a támadószekció élénkítését szolgálta, Memolla a védelem bal oldalára érkezett, ahonnan Vági átment jobbra, a lecserélt fiatal helyére. Úgy tűnt, hogy ez egy jobb kombináció, hiszen az agilis Kiss T. – aki a hírek szerint nem marad Diósgyőrben, mert máshová adja őt kölcsön a Puskás AFC –, egy jó kombináció végén, a 48. percben ziccerbe került, ám a kapusba lőtte csapata addig legnagyobb lehetőségét. A DVTK nagy nyomást fejtett ki, de hogy a kezdeményezőszerepben hogyan kellene lehetőségeket teremteni az ellenfél kapuja előtt, az nem ment. A felállt védelemmel szembeni játékban csak mezőnyfölény jellemezte a Diósgyőrt, a Kisvárda a második játékrészben egyáltalán nem erőltette a támadásokat, de kétgólos előnyükben ez bolondság is lett volna. A 77. minutában Molnár G. sorfalon megpattanó szabadrúgása jelentett veszélyt, majd nem sokkal később Ivanovski maradt le a kapu torkában egy beadásról; aztán a 84. percben Molnár G. vágta Dombóba a labdát, ziccerben. A hosszabbításban Lucas ígéretes lövése zúgott ki a pályáról, aminek túlzottan nagy jelentősége már nem volt, legfeljebb annyi, hogy ha ez beakadt, akkor a DVTK csúszott volna le a koronavírusos szünet után újraindított bajnokság résztabellájának utolsó helyére.

Páternoszter

De mivel nem ez döntötte el a végső helyezést, csak nagyban befolyásolta, így végül a Diósgyőr a 9. helyen zárt, függetlenül attól, hogy az évad utolsó öt bajnokiján egyaránt vereséget szenvedett. Az ultráknak a sokadik nullapontos „termés” nem nagyon tetszett, és hiába mentek eléjük a játékosok, hogy megköszönjék a biztatást, kórusban válaszul a durva gyenge jelzőt kapták, betűhibával, az öltözőbe vonuláskor pedig füttyöt. Mert bár a bajnokság újraindítása után talán most játszottak a legjobban a diósgyőriek, de ez is csak vereségre volt elég. Öröm az ürömben, hogy a drámai előadás helyszíne a mostani bajnokságban ezúttal nem Diósgyőr, hanem Debrecen volt. Igaz, a meccs után Feczkó Tamásnak, a hazaiak szakvezetőjének a sajtótájékoztató után így is akadt még egy kis dolga, a klubház előtti parkolóban rögtönzött szurkolói ankétot kellett tartania az ultracsoport vezéralakjainak, akik az év elején látott csapatukat keresték.

Az új évad kezdetéig remélhetőleg meglesznek erre a válaszok, és a páternoszteres bajnokságban – ami egy győzelem után lefelé haladt, az edzőváltással elindult felfelé, majd a kényszerszünetben a tetőre ért kabin újra elkezdett a mélység felé mozogni, –, a ház bezárásával kialakult üzemszünetben még éppen nem az alagsorban szállhatott ki a DVTK. Nem jó belegondolni, hogy mi lett volna, ha még egy picit tovább tart a menet.

Diósgyőri VTK – Kisvárda Master Good 0-2 (0-2)

Diósgyőr, 5683 néző. V.: Vad II. (Kóbor, Garai; Bogár, Hanyecz).

Diósgyőri VTK: Bukrán (5) – Orosz D. (4), Polgár (5), Szűcs K. (5), Vági (6) – Márkvárt (6), Iszlai (5) – Korbély (5), Rui Pedro (4), Kiss T. (6) – Ivanovski (5). Vezetőedző: Feczkó Tamás.

Kisvárda MG: Dombó (6) – Hej (6), Kravchenko (6), Rubus (6), Baranyai (6) – Lucas (6), Simovic (5) – Obradovic (6), Tsoukalas (5), Kovácsréti (5) – Viana (6). Vezetőedző: Bódog Tamás.

Csere: Orosz D. helyett Memolla (6) a 46., Rui Pedro helyett Molnár G. (6) a 46., Obradovic helyett Sassá (-) a 61., Simovic helyett Szőr (-) a 61., Korbély helyett Hasani (-) a 62., Kiss T. helyett Makrai (-) a 71., Kravchenko helyett Tischler (-) a 73., Viana helyett Ene (-) a 73., Ivanovski helyett Cortés (-) a 83., Tsoukalas helyett Czene (-) a 85. percben.

Sárga lap: Rui Pedro a 11., Rubus a 20., Simovic a 39., Kiss T. a 66., Márkvárt a 93. percben.

Gólszerző: Obradovic (0-1) a 8., Viana (0-2) a 41. percben.

Feczkó Tamás: – Volt már nekünk is ilyen mérkőzésünk, hogy egyszer rúgtunk kapura, és nyertünk. Ma sikerült az a Kisvárdának, hogy kétszer lőtt kapura, és 2-0-ra nyert. Kétszer álltunk csak a kapussal szemben, kapufát lőttünk, rúgtunk vagy harminc szögletet, végig az ellenfél térfelén voltunk, de nem tudtunk ma gólt szerezni, ez pedig rányomta a bélyegét a mérkőzésre. Félidőben, támadásban egy picit váltottunk, mert tudtuk, hogy az ellenfél térfelén leszünk, Molnár G. beállításával picit nagyobb teret nyitottunk, voltak is ziccerpasszai, de több átlövés kellett volna, sajnos, azonban ezek elmaradtak. Látni kell, hogy három saját nevelésű fiatal kezdett, egy 17,5, egy 18 és egy 20 esztendős. A 17,5 éves játékos kétszer aláfutott a labdának, amiből két gólt kaptunk, de szép jövő áll előtte, sok diósgyőri győzelemnek lesz még a részese. Az lehet, hogy vagy a nyomást, vagy a helyzetet nem tudta elviselni, ilyen benne van a fiatal játékosokban. Ahogy az elmúlt mérkőzéseken a kapufáról kifelé pattant a labda, úgy ma is. Ha a 7. percben gólt kapunk utána teljesen borul minden. Én azt mondom, hogy aki itt volt az látta, hogy mindent megtettünk annak érdekében, hogy legalább 1 pontot itthon tartsunk. Természetes a szurkolók reakciója, hogy az utolsó mérkőzésből indulnak ki, viszont én azt mondom, hogy az egész szezont kell nézni. A vírus időszakig ötöst érdemel a csapat, a vírus után viszont megbuktunk. Ha ma nyertünk volna az 5. helyen végezhettünk volna, ami a klub történelmének második legjobb eredménye lett volna. A szurkolók is megérdemelték volna, és a csapat is, hiszen egész évben úgy küzdött, és csúszott, mászott, ahogy kell. A végére sajnos elfogytunk, mind fizikálisan, mind szerencsében, mind góllövésben.

Bódog Tamás: – Ennek a mérkőzésnek egyetlen egy célja volt, hogy győzzünk, és hogy bennmaradjunk. Ezt elértük, úgyhogy minden kerek és tökéletes. Természetesen voltak hibák, a Diósgyőrnek is vannak erősségei, ez nem kérdés, de úgy gondolom, hogy a mai meccsen a játékosok végrehajtották, amit terveztünk, beletettek apait, anyait, a mentalitásuk brutális. Az tényleg úgy van, hogy mentalitet monster-ek, mondaná a német. Olyan nagyszerű hozzáállásuk van, hogy öröm velük dolgozni, mert lehet látni, hogy egy rosszabbul sikerült mérkőzés után, hogy állnak talpra, hogy tolják egymást előre. A mai meccsen voltak helyzetek, mindkét oldalon, természetesen jókor jöttek a gólok, de úgy gondolom, hogy az a masszivitás, az a kompakt munka, amit együtt végezetünk, az meghozta a gyümölcsét, és éppen ezért megérdemelten nyertünk. Sok sikert kívánok a Diósgyőrnek a következő szezonra, biztos vagyok benne, hogy egy ütőképes, jó csapatuk lesz.

A gólok története

8. perc: Egy jobboldalról érkező beadás után Viana csúsztatott fejese után kötött ki a labda a balon, ahol Kovácsréti, a 16-oson belül, középre tette a lasztit. A játékszert Viana mögé érkezett, ám ,,második hullámban”, a kaputól 8 méterre Obradovichoz eljutott, aki egy igazítás után a kapu közepébe lőtt, 0-1.

41. perc: Egy jobbról érkező várdai beadásánál Orosz D. szaladt alá a labdának, a játékszer Kovácsréti elé került, aki középre passzolt, Vianához. A támadó 6 méterről előbb Bukránba lőtt, de a kapusról a labda visszapattant a csatár lábára, onnan pedig ketrec jobb alsó sarkába, 0-2.

(A borítóképen: Nem ment az utolsó meccsen sem Ivanovskiéknak)