A második harmad sorsdöntő volt

A szlovákiai alapú Tipos Extraliga alapszakasza 34. fordulója keretében ahhoz a tátrai alakulathoz látogatott a DVTK Jegesmedvék gárdája, amelyet a korábbi két, ugyancsak idegenbeli mérkőzésén kétszer is legyőzött. A vendégek ismét igénybe vették a Vasas tehetséges fiataljait, a negyedik soruk ennek ellenére sem volt teljes – szemben a poprádiak huszonkettes keretével. A tizedik, kvalifikációs tornát érő helyezésért harcoló miskolciak három vereség után ismét meglepetést akartak szerezni a velük szimpatizálóknak.

Nagyszerűen kezdtek

Teljesen váratlanul gól­özönt hoztak az első percek, és erre aligha számított bárki. Handlovsky kiállítása után néhány másodperccel a hátvéd Wehrs távolról talált a kapuba (0–1), 5.26-nál pedig Flick már teljes létszámnál növelte a borsodiak előnyét (0–2). Még egy perc sem telt el, amikor az otthoniak negyedik sora je­leskedett és hozta vissza csapatát a meccsbe: Matus Palocko átadását testvére, Matej Palocko vágta a kapuba (1–2). Ez fellelkesítette a HK együttesét, melynek tagjai három lövést is leadtak, de nem tudtak egyenlíteni. A 11. percben Kramár került a büntetőpadra, így Vasék másodszor járathatták a korongot öt a négy ellen, a szituációból azonban a Jegesmacik már nem hizlalták előnyüket. A 16. percben Skokan, a 20.-ban pedig Hamerlik is kiült, utóbbi büntetése így áthúzódott a második harmadra. A középső szakasz – az első után némi meglepetésre – a Poprád csapatáé lett. A 23. percben Matus Palocko kozmetikázta 2–2-re az eredményt, de ezzel még nem volt vége északi szomszédaink rohamának. A 29. percben Vojtkó fogásért került a kispadra, a létszám előnyt pedig Vandas váltotta be (3–2). Ezután váltott „lovakkal” hajtottak a felek, majd Galanisz kétpercesét kellett társinak kivédekeznie. A 39. percben, kevéssel a dudaszó előtt, a DVTK számára lélektanilag rossz időben, Livingston révén ismét gólt szerzett a házigazda (4–2) és ezzel nagy előnybe került a zárófelvonásra. A harmadot Handlovsky kiküldése zárta, így másfél percig emberelőnyben cicázhatott a harmadik harmad elején a piros-fehér gárda. Az utolsó részre felszívták magukat a csapatok és sokkal nagyobb sebességre kapcsoltak. Minden azon múlt, hogy melyik kapuba kerül a következő találat. A Macik a csupa szív védő, Wehrs góljának köszönhetően ismét nyílttá tették a küzdelmet (4–3) és ekkor még jobban összeszedték magukat Vasék, akik megérezték, hogy van keresnivalójuk. A rutinos poprádiak azonban az egykori kassai Skokan révén 48.14-nél lámpát gyújtottak (5–3) és ezzel nyomban a három pont várományosává léptek elő. Az 51. percben Galanisz köszönt el 120 másodpercre a játéktól, aztán az otthoniak a biztonsági játékra törekedtek és szívós munkával őrizték előnyüket. A DVTK Jegesmedvék mindent elkövetett annak érdekében, hogy ismét szépítsen, így maradjon reménye a hajrára, de erőfeszítését nem kísérte siker. Így érvényesült a papírforma, a sokkal esélyesebb HK együttese diadalmaskodott, a miskolciak viszont annak örülhettek, hogy a legutóbbi – hazai környezetben előadott – gólmentes mérkőzésük után idegenben háromszor is a ketrecbe találtak. A kapura lövések aránya (39–31) igazolta a szlovákok némi fölényét, Magosiék azonban mindvégig jól tartották magukat. Vereségüket az okozta, hogy három gólt kaptak a második harmadban.

HK Poprad – DVTK Jegesmedvék 5–3 (1–2, 3–0, 1–1)

Poprád, nézők nélkül. V.: Korba, Liksik, Stanzel, Frimmel (szlovákok).

HK Poprad: Hamerlik – Drgon (1), Ulrych, Svitana (1), Skokan 1, Hascak – Seigo, Dalhuisen, Mesár (1), Bjaloncik (2), Livingston 1 – Kramár, Erving, Vandas 1, Zagrapan, Handlovsky (1) – Hudec (1), Jevos, Hajnik (1), Matej Palocko 1, Matus Palocko 1 (1) – Rychlik (kapus). Vezetőedző: Peter Mikula.

DVTK Jegesmedvék: Adorján – Wehrs 2, Bukor, Rokaly, Vas, Osterberg (1) – Láda B., Kiss D., Csányi, Galanisz, Magosi – Vojtkó, Szirányi, Turbucz (2), Flick 1, Anderson (1) – Miskolczi, Páterka, Révész – Kiss B. (kapus). Vezetőedző: Dave Allison.

Kiállítások: 10, ill. 6 perc.

Peter Mikula: – Nehezen nyertünk a jól játszó DVTK ellen.

Dave Allison: – Jó mentalitással kezdtük a meccset, működött, amit megbeszéltünk egészen a második harmadig. Ekkor eladtuk a korongokat és magunkra húztuk ellenfelünket.

(A borítóképen: Nagy csatában veszítettek a piros-fehérek)