A harmadik tíztől hengerelt a DVTK

Az NB I.-es női kosárlabda-bajnokság 12. fordulója keretében a Ludovika-FCSM Csata vendégeskedett a diósgyőri arénában. A találkozó érdekességét az adta, hogy a felek három hónapon belül már negyedszer csatáztak egymás ellen.

Két, a palánk alól begyötört dobással kezdett a Csata, majd Jovanovic légszerelése és pontjai már hazai vezetést hoztak (6–5). A hazai tempók is ültek, így nyugodt mederben csörgedezett a játék. A fővárosiakat elkapta a vállalkozókedv, egymás után törtek a palánk alá, aztán céloztak, de ezt többnyire rosszul tették. Pár szépen kivitelezett akció után megtollasodott a Ludovika (13–14), aztán tagjai pontatlanra kapcsoltak, eladták a labdákat, igaz, a mezőnyből Kányásiéknak sem ment a célzás, így mire megszólalt az első duda, megint 1 ponttal vezettek a kékek.

A második negyedet a forgások, az elzárások és a leválások vezették be. A diósgyőriek több támadólepattanót kapartak össze, és a holt labdák is az övéké lettek. A kísérletekkel már bajban voltak a lányok, így sok biztosnak tűnő akciót idegeskedtek el. Akadtak előkészítetlen támadások, de mivel a Csata számára üdítően jött két tripla, négy ponttal meglépett (19–23). Egymás után három lépéshibát fújtak a játékvezetők, ez sem gyakori az élvonalban. Távolról nem ment az üzlet, a bejátszásoknál színt tévesztettek a feladók, Jovanovic azonban a 17. percben betört, és csont nélküli duplát termelt a konyhára, ez kellett is a soron következő fordulathoz (27–23). Tért ölelő passzokat láttunk, ezek fele azért futott zátonyra, mert a centerek résen voltak. A hosszú szünet előtt a szárnyaló Hayes oktatófilmbe illő hármast és egy kettest adott elő, ezzel mentek pihenőidőre a csapatok.

A szépségre is adtak

A folytatás elképzelés nélküli rohanást hozott, nem is gyarapodtak a pontok. A gólcsendet Carey törte meg, palánkos hármast mutatott be. Kiss A. egy leütés után begyalogolt a „kapuba”, aztán magukra találtak a játékosok, és bármilyen távolságról mindent bevágtak. A 26. percben Vorpahl a levegőben úszva indította Jovanovicot, az éljenzés azonban nem csattant fel, mert utóbbi az egyszerű helyett a bonyolultat választotta – vesztére. A 27. percben, 49–37-nél a nagy kérdések már eldőltek, jutott energia a szépségre is. Tóth F. ellen belemenést fújtak, aztán a labdarúgás mintájára ellenőrizték az esetet, Pozsonyi játékvezető pedig tapssal intette szabályos birkózásra Hayest és Carey-t.

A negyedik negyedre tizenkettővel fordultak a piros-fehérek, akiknek már csak arra kellett vigyázniuk, hogy ne aludjanak el. A 31. percben Bernáth kapott labdát a palánk alatt, nem volt körülötte senki, ettől úgy meglepődött, hogy a „körtéből” kipasszolta a játékszert. A diósgyőriek mind védőmunkában, mind támadásban messze a vendégek fölé nőttek, biztos sikerükhöz pedig hozzájárult az is, hogy a Ludovika a hajrára elkészült az erejével (72–52). Az utolsó percekben már senki nem kérdezte a nézőtéren, hogy miért volt szoros az első két szakasz, ha a produkció olyan is lehetett, mint a 20. perc után. A végén már csak annyi dolguk akadt Kányásiéknak, hogy besöpörjék a vastapsot, persze az nem volt szép tőlük, hogy az utolsó percet ajándékba adták ellenfelüknek.

Diósgyőri VTK vs. Ludovika-FCSM Csata 76–62 (15–16, 17–11, 25–18, 19–17) 

Diósgyőr, 300 néző. V.: Tözsér, Pozsonyi, Varga-Záray.

Diósgyőri VTK: Vorpahl (9/3), AHO (14/9), HAYES (23/9), JOVANOVIC (13/3), Kiss A. (8). Csere: Kányási (3), Tóth F. (4), Bacsó (-), Vég-Dudás (-), Bernáth (2). Vezetőedző: Völgyi Péter.

Ludovika-FCSM Csata: HORVÁTH B. (19/15), Lelik (10), CAREY (13/3), Gyöngyösi (4), Angyal (5/3). Csere: Böröndy V. (6/3), Strausz (-), Zele (5/3). Vezetőedző: Tursics Krisztián.

Völgyi Péter: – Az volt a legfontosabb, hogy uraljuk a lepattanókért folyó párharcot, és a zóna ellen is jól teljesítsünk. A harmadik játékrészben ritmust váltottunk, és abban bízom, hogy némiképpen tartalékolva a Brno elleni kupavisszavágóra, szerdán is lesz erőnk a sikeres szerepléshez.

Tursics Krisztián: – Egyszerű leszek: győzött a jobbik és a képzettebb játékosokból álló csapat. A hozzáállásunk rendben volt, most ennyire voltunk képesek.

(A borítóképen: Hayes (a labdával) volt a legeredményesebb diósgyőri)