A gólkirály a DVTK-nál döntötte el, hogy edző lesz

November utolsó hétfőjén 22 szakember vehette át Telkiben a pro-linceces edzői diplomáját. Köztük volt Tóth Mihály, aki a Mezőkövesd Zsóry FC NB I-es labdarúgócsapatánál, a Kuttor Attila vezette edzői teamben dolgozik. Vele beszélgettünk.

Sikeres futballisták közül relatíve nem sokan váltanak át az edzőségre, Önnel mégis ez is történt. Miért? 
Mert a foci egy örök szerelem. Kiskoromtól sokat jelentett a labda, a labdarúgás. Egészen attól kezdve, illetve már előtte is, hogy Longa Feri bácsi, és Kácsor Béla bá’ edzők kezei alá kerültem. Kispesten nőttem fel, az első csapatom is a Honvéd volt, 8 éves voltam, amikor először jelentkeztem ott edzésre, azok után, hogy egy kispályás tornán észrevettek, és megkérdezték, hogy lenne-e kedvem a klub edzésein részt venni. Persze, hogy volt! Addig is foci volt az életem középpontjában. Az iskolában volt, amikor a kavicsokat rugdalva fociztunk, volt, hogy az uzsonna csomagoló anyagaként szolgált alufóliát gombóccá gyúrtuk össze, és az szolgált labdaként, minden időben azt kerestük, hogy hol futballozhatnánk egy kicsit, pontosabban nem is kicsit, hanem a lehető legtöbbet. Mintha mindig is belső késztetést éreztem volna arra, hogy keressek valami gömb alakú, vagy ahhoz hasonló tárgyat, amibe belerúghatok, amit labdaként használhatok. Ez több mint negyven éve így van, annak ellenére, hogy mostanában már kevesebbet rúgok labdába.

Az első pillanattól a gólszerzés volt fókuszban?
Nem. Hátul kezdtem a kispályás játékban, mert oda állítottak, de aztán voltak jó felfutásaim, labdavezetéseim, és mivel ezek végén elég gyakran gólt is szereztem, meglátták bennem, hogy ez a fiú tud gólt lőni, úgyhogy egy idő után támadó szerepkörben találtam magam, és ott is ragadtam. Ekkortól kezdve már minden csapatban csatárt játszottam.

Miután csatár lett, minden könnyebb lett?
Ahonnan elindultam, sok munka árán jutottam előre, oda, hogy bemutatkozhassak az NB I-ben, hogy gólszerző legyek. De mivel szeretem a focit, és imádtam edzésre járni, a szorgalmammal, az odaadásomnak köszönhetően, elértem ezeket. Valószínűleg azért motoszkált bennem némi tehetség is, mert a nélkül azért bajos lett volna ennyi éven át játszani az élvonalban, de az biztos, hogy az akarati tényezők is sokat számítanak egy labdarúgó karrierjének alakulásában. 

Sok mindent elért labdarúgó pályafutása alatt, volt bajnok, kupagyőztes, gólkirály, futballozott külföldön, és 1 alkalommal a magyar válogatott mezét is magára ölthette. Mire a legbüszkébb?
A labdarúgás csapatsportág, a bajnoki címet és a kupagyőzelmet a csapat éri el, és persze egy csatárnak a gólokhoz kellenek az asszisztok is, de a gólkirályi cím azért mégis személyre szóló siker, úgyhogy ha ki kellene emelnem valamit, akkor ezt mondanám. Szerintem egy támadónak a gólok plusz motivációt adnak, ezért is jelent dicsőséget az, ha valaki ebből a legtöbbet termeli egy évadban.

Két évtizedet töltött el a felnőtt futballban, ennek során mikor és mi hozta közel az edzőséget?
Játékosként mindig nagyon figyeltem az edzőimre, a taktikai értekezletek nagy hatással voltak rám, érdeklődéssel figyeltem, hogy mikor, milyen új elemek kerülnek elő. De igazából a labdarúgó pályafutásom vége felé, amikor a DVTK-ban játszottam, – ami az utolsó NB I-es klubom volt, – akkoriban érlelődött meg bennem, hogy az utamnak az edzőség felé kell folytatódnia. 

És jött az edzői szamárlétra?
Megvoltak a fokok. Nagykőrösön játékos-edzőként kaptam szerepet, és ott végleg eldőlt, hogy ezt fogom csinálni, mert nagyon tetszett. Aztán foglalkoztam fiatalokkal, és igyekeztem a különböző szintű edzői képesítéseket megszerezni. Néhány napja, egy 13 éves szakasz fontos pontja volt a pro-licences edzői diploma átvétele. 

A fiatalok után, hogy került edzőként a felnőtt futballba?
Ezt Kuttor Attilának köszönhetem, nála kezdtem el dolgozni a profi futballban. Előtte voltam edző az NB III-ban, de az NB I, az NB II más közeg, emeltebb szint, itt tényleg minden a foci körül forog. A játékosoknak az edzőknek ezekben az osztályokban csak a labdarúgásra kell koncentrálniuk, itt van adrenalin, nyomás, és ez az, ami kell nekem. És nem mellékesen, jó volt úgy részt venni a legmagasabb edzői képzésben, hogy a gyakorlati és elméleti résszel napi szinten találkoztam.

Hogy lett Kuttor Attila segítője?
Amikor 2017 őszén Attila kinevezése napirendre került Mezőkövesden, az edzői stábjába keresett embert, és Lázár Zsolt erőnléti edző, akivel a Vasasnál dolgoztunk együtt, ajánlott neki engem. Ismertük ugyan egymást, de labdarúgóként nem játszottunk egy csapatban, ellenfélként találkoztunk csak. Szóval Attila felhívott telefonon, és ebből egy hosszú beszélgetés lett, elkezdtünk szakmázni, és hamar kiderült, hogy egyre járnak a gondolataink. Mivel megvolt a közös hang, és világossá vált, hogy azonos filozófiát képviselünk, elkezdtük a közös munkát.

Jelenleg másodhegedűs, de most már papírja van arról, hogy pírmás is lehetne. Foglalkoztatja a gondolat, hogy előbb, utóbb valahol vezetőedzői munkát vállaljon?
Ha ezt az évadot végig visszük együtt Kuttor Attilával, és reményeink szerint ezt a feladatot, a Mezőkövesd Zsóry FC csapatának NB I-es tagságának a meghosszabbítását sikerrel oldjuk meg, akkor nyáron azt is elmondhatjuk, hogy hét évet dolgoztunk együtt. Hét év az emberi kapcsolatokban is fordulópontokat szokott hozni, és igen, van olyan távlati célom, hogy ha lehetőségem adódik, akkor önálló vezetőedzői munkát vállaljak. Sok mindent tanultunk egymástól eddig Attilával, sok mindennel többek lettünk, illetve lettem pályaedzőként, amit a későbbiekben valahol kamatoztatni szeretnék. 

Mit segít ebben a pro-licenc?
Sok munka van mögötte, de nem lettem se több, se kevesebb attól, hogy megszereztem ezt a minősítést. A covid miatt másfél évről két és fél évre nyúlt a tanfolyam időtartama, és ez alatt sok embertől hallottam olyan dolgokat, amelyet a saját filozófiám gyakorlati részéhez hozzá tudok tenni. Hasznos időszak volt, de nem változtatott meg a képzés, a diploma pedig esélyt adhat arra, hogy valahol vezetőedző legyek. 

Olyan, akinek már NB I-es referenciája is van, hiszen Kuttor Attila múlt hét végi eltiltása miatt Ön meccselt az MZSFC edzőjeként, és a Puskás AFC elleni, idegenbeli 0-0-ban a korábbiaknál nagyobb szerepe volt…
Kár lenne ezt túlértékelni, ráadásul nem is most fordult elő először. Kuttor Attilának korábban már volt egy két meccses eltiltása, és akkor is ez volt a szerepem, de ahogy azokat a meccseket, ezeket sem tekintem a magaménak, mert a stáb van mögötte, és ez a mostani döntetlen a csapat érdeme. Az én szerepem annyi volt, hogy belekerültem egy helyzetbe, és abban próbáltam a tudásom legjavát adni. Nem misztifikálom túl. Az eredmény örömteli, egy nagyon jó csapat otthonából hoztunk el 1 pontot, és bár a meccs nem arról szólt, hogy parádéztunk, ez a pont még értékes lehet a végelszámolásnál.

Bennmarad a Kövesd?
Szerintem igen. Ha nem hinnénk benne, nem szabadna itt dolgozni. Van hitünk, bízunk a játékosokban, a futballfilozófiánkban. Korábban is megoldottunk hasonlóan nehéz feladatokat, úgy gondolom, hogy ez most is sikerül majd.