Olimpia: Miskolc gyeplabdában, fociban és rögbiben rúghat labdába

Itthon hol erősebb, hol gyengébb jeleket sugároznak azok, akik a világ legnagyobb sportversenyét szeretnék a magyar fővárosba hozni. Azzal mindenki tisztában van, hogy az egykori hosszú és költséges kandidációs folyamatot felváltották a célzott tárgyalások: ennek jegyében a Nemzetközi Olimpiai Bizottság eszmecserét folytat az általa kiszemelt világvárossal, amelyet arról győz meg, hogy a metropolisznak (és országának) a rohamos fejlődés érdekében szüksége van az olimpia eseményére – írta a boon.hu.

Olimpia: visszatér-e?

Mivel a 2028-as és a 2032-es nyári olimpia már elkelt, nálunk újra fellángolt a lelkesedés a sport- és a politikai körökben arról, hogy fővárosunk megkaphatja-e a 2036-os, vagy a 2040-es olimpia viadalát. Erről beszélt a miskolci Átrium Parkban tartott előadásában Schmitt Pál, a NOB örökös tagja, a szervezet egykori első alelnöke, aki a boon.hu és az Észak-Magyarország szerkesztőségének meghívására érkezett vármegyénk székhelyére.

– Valamikor létezett a rotáció egyébként íratlan szabálya – kezdte a kétszeres párbajtőrvívó ötkarikás aranyérmes sportdiplomata, majd így folytatta: – Ez máig él, hiszen Peking után London, majd Rio de Janeiro, Tokio és Párizs következett, előttünk pedig Los Angeles és Brisbane áll. Sorrendben: Ázsia, Európa, Dél-Amerika, Ázsia, Európa, Észak-Amerika, Ausztrália. Az első nagy kérdés tehát az, hogy 2036-ban visszatér-e kontinensünkre a játékok világfigyelmet övező sorozata, vagy újra Ázsia, netalán a történelemben először Afrika ad otthont az eseménynek. Utóbbit pillanatnyilag talán kizárhatjuk, mert a szóba jöhető Dakar, Fokváros, Johannesburg, Nairobi és Kairo még nem áll készen a rendezésre. A gigantikus piacot jelentő India és fővárosa, Delhi esélyes lehet, persze csak akkor, ha komoly párbeszédbe kezd a NOB-bal, és ugyanez igaz Szaúd-Arábiára, továbbá Katarra is.

Összefogásra

– A már említett célzott beszélgetéseket megelőzően itthon mindenek előtt nemzeti összefogásra van szükség – folytatta Schmitt Pál. – Például Barcelona, London és Sydney is óriásit nyert és hatalmas fejlődésnek indult az olimpia révén, s ez így lenne Budapest esetében is. Tizenkét, vagy tizenhat évünk lenne a ráhangolásra, a költségeket is ennyi időre kellene szétosztanunk. Újabban olyan fogalmak és szavak jöttek divatba, mint a decentralizált rendezés, a kisebb és takarékosabb olimpia, az átmeneti létesítmények, a hosszútávú városfejlesztés és a szigorú környezetvédelem. A felépítendő objektumokat természetesen nem lehet megúszni: ilyen az olimpiai falu, melynek lakásait előre el lehet adni, a városrészek rekonstrukciója, a közút- és a vasúthálózat, valamint a repülőtér fejlesztése. Mert az elfogadhatatlan, hogy a Ferihegyi Liszt Ferenc légikikötőből nem vezet sem gyorsvasút, sem minden igényt kielégítő sztráda Budapest központjába és a sportlétesítményekhez. A szálláskérdés külön fejezet és van megoldás: bekapcsolhatjuk Bécset és máris nyeregben vagyunk, de ehhez az kell, hogy a vonat legalább kétszáz-kétszáznegyven kilométerrel haladjon, így mindössze egy órára csökkenne az utazási idő a magyar és az osztrák főváros között.

Miskolc is

Schmitt Pál igencsak meghökkentette miskolci hallgatóságát azzal, amit Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye székhelyéről mondott és a kivetítőn is szemléltetett: 

– Itt van ez a szép, csaknem tizenötezer néző befogadására alkalmas diósgyőri stadion. Egyáltalán nem eretnek gondolat, hogy az arénában csoportmeccseket játszhatnának a gyeplabdázók, a labdarúgók és a rögbisek. Természetesen mindent át kellene gondolni: az üzemeltetést, az élelmezést, a kiszolgálást, a közlekedést, az elhelyezést, az energiaellátást, a szemétszállítást, a beléptetést és a védelmet. Manapság már nem lehet azt csinálni, amit korábban Békéscsabán tettek: éspedig azt, hogy a tornászoknak építettek egy csarnokot. Az ilyen és ehhez hasonló létesítményeknek be kell fogadniuk a kézi-, a kosár- és a röplabdázókat, de akár további műfajok képviselőit is. A decentralizált, azaz nem központosított rendezés annyit tesz, hogy Miskolcon túl a Szeged melletti Maty-éri, mindent kielégítő pályán mérjhetnék össze tudásukat a kajakosok és kenusok. A már meglévő budapesti komplexumokkal és a vidéki létesítményekkel együtt az ötkarikás játékokat szolgáló objektumaink mintegy kilencven százaléka készen van.

Videós tartalmaink továbbra is megtalálhatóak a YouTube csatornánkon.